Lõrinczi Réka
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár
sajtófogadtatása
és tudományos felhasználása
Amikor Szabó
T. Attila több évtizedes hozzáértõ és rendszeres, minden megjelentetési kilátás
nélkül végzett anyaggyûjtése végre meghozta gyümölcsét, a gyûjtõ és rendszerezõ
szerkesztésében kiadott Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötetét, társadalmi
fogadtatása rendkívüli volt. Nyilvánvalónak látszott ugyanis, hogy ha a sok
nehézséget, akadályoztatást legyõzve a további kötetek is megjelennek, a mû
nyelvtörténeti értékén túlmenõen a történeti kutatás páratlan munkaeszköze, valóságos
forrása lesz. A megjelentetés kényszerû szüneteltetései, a megtorpanások
ellenére a munka Szabó T. Attila közremûködésével és irányításával, halála után
pedig az Õ szellemében megszakítás nélkül folyt, a soron következõ kötet
kézirata pedig mindig készen állt a kiadásra, és immár megjelent az SzT X.
kötete is. Kétségtelen, hogy ezáltal a nem túl nagy számú erdélyi monumenta
sorozatok olyan maradandó alkotása teljesedik ki napjainkban, amelynek értéke
az idõk folyamán egyre nõ, befejezése pedig már nemcsak nemzeti, hanem ezen
felül: kutatási érdek is. Ezt tanúsítja az itt közölt, az Erdélyi
Múzeum-Egyesület kérésére a szerzõ által folyóiratunk számára készített
összeállítás is.
A szerkesztõség
1. A filológiai és a
tájékoztatási rend kedvéért is elõre kell bocsátanom, hogy jegyzékem nem
teljes, többnyire közvetett forrásokból ugyan, de további írásokról is vannak
tudniillik értesüléseim. Ezért, noha már több éve folytatom az SzT. sajtóvisszhangjának
gyûjtögetését, jó lélekkel még mindig csak így indíthatok: könyvészeti
összeállítás − nem pedig az SzT sajtóvisszhangjának könyvészete.
2. Az viszont akár puszta
ránézéssel is igen könnyen megállapítható, hogy amit az olvasó most kezében
tart, az munka csupán − nem mû (még ha szándékai szerint mûvek
létrejöttét kívánja is szolgálni).
3. A közzétevõnek azt is a
legelején kell elmondania, hogy a jelen munka bizonyos mértékig közösségi
jellegû − nem teljesen „ magánteljesítmény” eredménye. Végzése ugyanis
még manufakturális módszerrel kezdõdött, akkor, midõn a világhálónak például
még híre is csak felröppent, s legtöbbünk az egyéb gépi lehetõségekrõl mesélni
is épp csak hallott. Gyalogos indulásakor ezért is jelentett hát a munkához
látó számára érdemi segítséget a baráti, szakmai körbeliek
újságkivágás-gyûjteményeinek útravalóként való rendelkezésre bocsátása. (Buzgó
szociológusok kutatási témája lehetne egyébként az is, hogy kik mit miért
gyûjtenek kérdések válaszai mi mindent jelezhetnének, s hogy az efféle, szinte
értemiségi ösztönbõl fakadó félrerakogatás az SzT sajtóvisszhangjának hatására
is mennyire késedelem nélkül lépett mûködésbe.) Szabó T. Attilára emlékeztetõen
szólva, e sorok írója ezúttal is õszinte háláját fejezi ki a munkáját adatokkal,
könyvészeti tanácsokkal segítõknek. Megjegyezve, hogy igen restellné, ha bárkit
is kifelejtett volna a következõ elõsorolásból: B. Gergely Piroska, Kiss
András, Kádár Edit, Korompay Klára, Kósa Ferenc, Nagy Jenõ, Pintér Márta, Szabó
György, Zsemlyei János, illetõleg néhány adattal, egy-két fénymásolattal Szabó
T. Ádám. Megkülönböztetett köszönet illeti továbbá az OSzK könyvtárosait,
akiknek mindenkori olvasóbarát készsége, türelme nemegyszer önmagában is érdemi
segítség volt. Nem kevésbé volt érdemi a Barabás Csabának szintén megköszönendõ
közremûködés a szövegszerkesztésben és villanypostai továbbításokban.
4. A tartalmilag oly változatos
és mennyiségileg is oly meglepõ tömegû anyag kiváltotta reflexiók persze a
gyûjtögetõben is folyamatosan szaporodtak − nem csupán a számba vett
mûvek úgyszólván mindegyikérõl készíttetett (immár vastag kötetekre rúgó)
fénymásolatai.
5. E reflexiók közül most csak az
kerüljön itt szóba, hogy mennyire nyilvánvalóan tetszett ki: a megszólalók
önmagukról hallgatva sem csupán az SzT-rõl, hanem az általuk képviselt befogadó
közegrõl is bizony sok mindent hoztak tudtunkra.
6. Talán ennek is köszönhetõen
állhatott össze az íráskultúrának olyan értékû corpusa, melynek darabjai a
„kortárs” összeállítónak is folyamatos újdonságélményt szereztek, úgyszólván
soha nem keltvén benne a témaazonosság unalmát.
7. Ezért is meggyõzõdése: azt,
hogy a jelen összeállítással mit is kezdhet, azt éppen a recepciókészség és az
írásmûveltség megismert magaslatait járó közösség maga fogja leginkább tudni
− nem pedig az erdõtõl meglehet épp a fát észre nem vevõ adatgyûjtõ.
8. Csupán tények megállapítása,
nem elfogultság arról is szólni, hogy − mint ennek a jegyzéknek a tételei
is világosan jelzik − a befogadók mennyire biztos érzékkel és azonnali
hatállyal ismerték fel, hogy az SzT micsoda páratlan alkotással való
gazdagodásunk. A sajtóvisszhang világosan jelzi ugyanis, hogy ez a mû okkal
hasonlítható olyan fához, amely gyümölcseit annál bõvebben termi, minél többet
szakítanak róla.
Ugyancsak ténymegállapításnak
minõsülhet az is, hogy az idõ haladtával: az SzT-t érdemben felhasználó
mûveknek a sora az, amely folyamatosan gyarapszik, nem pedig a róla szólóké. az alább közölt, talán érthetõen csak
tájékoztatónak vehetõ felhasználói adatsor viszont fõként az összeállító nem
különösebb mérvû tájékozottsága miatt szándéktalan esetlegességektõl sem
mentes, s a valóságnak is talán kissé mögötte kulloghat. (Mentségére legyen,
hogy összefoglaló munkák, forráskiadások, szótári mûvek felhasználási adatainak
magános követése a már-már szinte parttalan szakirodalomban aligha volna
bárkitõl is elvárható.)
9. Az SzT-t értékesítõ –
illetõleg a róla szóló irodalom ilyenféle különbségének említését meg az elõzõ
pontokbeli kétpillérû szembeállításokat kövesse végül (összefoglalónak szánt)
másfajta, immár hozzátoldó kapcsolatos szerkesztésû záróészrevétel: a kutatott
tárgykörben fellelt írások java része munka is meg artefactum is egyszersmind.
Az SzT elõjátszotta dallamra
született sokszólamú visszhang ugyanis nem csupán tartalmi értékek hordozója,
hanem formai, esztétikai tekintetben is tartalomihletett módon valósítja meg
utilitas, claritas és debita proportio szép összhangját. Másképpen szólva: az
SzT ismertetéseinek a formája is legtöbbször tárgyhoz illõen elegáns.
Ezért is lehet talán helyénvaló a
jelen könyvészeti összeállításban számon tartott mûvek kiemelt részleteivel köszönni
el az olvasótól.
Az elsõnek a szerzõje Korompay
Klára. Õ az SzT második kötetével kapcsolatban írta: „A mû rendre megjelenõ
kötetei egy hatalmas egésznek egyre nagyobb részét teszik láthatóvá. Hasonlatot
keresve: olyan ez a mû, mint egy épülõben levõ középkori katedrális, melynek
méreteirõl, arányairól, anyagának jellegérõl már a legelsõ szint tökéletesen hû
képet adott, de melynek monumentalitása, a részletek pazar gazdagsága a figyelõ
közönség számára minden újabb szint elkészültével nyilvánvalóbbá válik. A
hasonlatot folytatva ebben a munkálatban a kõfejtõ, a kõfaragó, a kövek
összeillesztõje s az épület tervezõje ugyanaz a mester”; (e mûrõl) „szólni,
annak jelentõségét méltatni olyan vállalkozás, melynek során csak azt
érezhetjük újra meg újra, hogy e munkáról méltóképpen írni lehetetlen. Az
ismertetõ felelõsségét nem menti, de tény: vannak alkotások, melyek elõtt
elnémulunk. Maga a mû azonban annál beszédesebb” (MNy. LXXIX/2. 1983. június.
221.)
A második részlet Jakó
Zsigmondnak az SzT-rõl Szabó T. Attila 70. születésnapjára írt köszöntõ
soraiból való: „köztudomású, hogy [Szabó T. Attila] nagy barátja a természetnek
és ma is szívesen járja az erdõket. Szokása, hogy december végétõl kezdve
február elejéig vasárnaponként egy-egy farkasboroszlánágat visz haza bükki
kirándulásairól. Jól tudja ugyanis, hogy ez a cserje a méteres hótakaró alatt
is kihányja rügyeit, és a szoba melegén egy-két nap alatt virágba borulva az
erdõk illatát varázsolja a lakásba akkor is, amikor kint mindent hó borít. Ha
ágait lemetszik is, és bokra ezáltal satnyul, a farkasboroszlán újra kihajt és
jövõre ismét virágot hoz, mert gyökerei mélyre nyúlnak. Ilyen szerény, de szívós
vadvirág az erdélyi magyar tudományosság. Bíznunk kell abban, hogy bármilyen
rögös, megpróbáltatásokkal teli is volt a hetvenöt esztendõs [szerzõ] életútja,
példája Erdély magyar tudománymûvelõi közül ezután is fog vonzani követõket,
akiknek áldozatvállalása minden körülmények között biztosíthatja, hogy a mi
farkasboroszlánunk is méltóképpen legyen képviselve a tudományos alkotások
sokszínû csokrában” (A Hét VII/4. 1976. január 23. 5.)
I. Könyvészeti összeállítás az Erdélyi magyar szótörténeti tár
elsõ négy kötetének sajtófogadtatásáról
1975 (I. köt.)
1. Megjelent és a
könyvesboltokban kapható az Erdélyi magyar szótörténeti tár I. kötete: Igazság
XXXVI. 208. szám (1975. szeptember 5.): 2.
2. Bajor Andor: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 428−9.
3. Balassa Iván: Szabó T.
Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár. I. A−C. Kriterion Könyvkiadó,
Bukarest, 1975: Ethnographia LXXXVI/4. (1975): 654−7. – az Ethnographia
LXXXVIII/1. 151. lapján : Ethn. 84: 654–657.
4. Bartha János: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár I. kötet A–C: Mûvelõdés XXVIII/12. (1975. december): 45.
5. Beke György: Nyelvi
drágakövek bányásza: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 429−34. – Némi
változtatással: Nemcsak a magyar nyelvtörténet mûvelõinek – a román és szász
kutatás munkatársainak is dolgozott: A Hét évkönyve 1978. 167–78; L. még: Szabó
T. Attila: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1981: 561−99.
6. Benkõ Samu: Glédába állított
szavak. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: A Hét VI. évf. 39.
szám (1975. szeptember 26.): 5. − újraközölve:
A helyzettudat változásai. 1977: 344–51.
7. Domokos Géza: Könyv az
asztalon: A Hét VI. évf. 36. szám (1975. szeptember 5.): 1.
8. Erdélyi Lajos: Ötven év
kutatómunkájának eredménye. Beszélgetés Szabó T. Attilával: A Hét VI. évf. 37.
szám (1975. szeptember 12.): 3−4. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila]
Erdélyi Lajos felvétele.
9. Gálffy Mózes: Egy életmû elsõ
kötete: Tanügyi Újság XIX/10. (1975. október 21.): 4.
10. Gáll Ernõ fõszerk.
aláírásával: a Korunk 1975. szept. 4-én kelt meghívója a Korunk
szerkesztõségében 1975. szeptember 9-én délben 12 órakor tartandó baráti
összejövetelre az SzT I. kötetének megjelenése alkalmából. Címzett: Nagy Jenõ.
11. Gáll Ernõ: A nyelvész
dicsérete: Igaz Szó XXIII/11 (1975. november): 427−8. −
Képmelléklet: [Szabó T. Attila] (Erdélyi Lajos felvétele).
12. B. Gergely Piroska: Az
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Utunk XXX. évf. 39. (1404) szám (1975.
szeptember 26.): 1−2. − Szöveg nélküli képmelléklet.
13. Illés Endre: Szótárt olvasni:
Népszabadság XXXIII. évf. 302. szám (1975. december 25. csütörtök): 12.
14. Imre Samu–Gunda Béla–Benda
Kálmán: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. (A−C): Nyr. 99/1. (1975.
január−március): 484–91.
15. Imreh István: Szót érteni:
Utunk XXX. évf. 49. (1414) szám (1975. december 5.): 1, 4. − Szöveg
nélküli képmelléklet.
16. Kiss András: Öt évszázad élõ
nyelve: Igazság XXXVI. évf. 276. szám (1975. november 23. vasárnap): 3.
17. Kovács Erzsébet: A nyelvész
dicsérete: Elõre XXIX. évf. 8733. szám (1975. december 12.): 2.
18. Lõrincze Lajos: Mint egy
regény: Magyar Nemzet XXXI. évf. 240. szám (1975. október 12. vasárnap): 13.
19. Lõrinczi Réka: Magános
vállalkozás közösségi jelentõsége. Szabó T. Attila 70. születésnapjára: Korunk
XXXIV/12. (1975. december): 961−4.
20. Nagy Jenõ: Az erdélyi szó
történetének kincsestára: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 436−9.
21. Nagy Jenõ: Egy élet a
nyelvtörténeti kutatás szolgálatában: Korunk XXXIV/7. (1975. július):
534−41. − már jelzi
az SzT jöttét.
22. Nagy Pál: Szavak bûvöletében:
Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 435−6.
23. Ruffy Péter: Nagy erdélyiek:
Magyar Nemzet XXXI. évf. 234. szám (1975. október 5. vasárnap): 9. − L.
még Ruffy Péter: Nagy erdélyiek c. fejezet: Szabó T. Attila: Világaim.
Szépirodalmi Kiadó. Bp., 1979: 336−41.
24. Ruffy Péter: Az erdélyi
szókincs. Szabó T. Attila enciklopédiája: Magyar Nemzet XXX. 302. szám (1975.
december 25. csütörtök): 17.
25. Szõcs István: Egymillió
tudományos adalék: Elõre XXIX. évf. 8657. sz. (1975. szeptember 14.): 4.
26. István Veres: Wörterbuch der
siebenbürgisch-ungarischen Sprache: Karpaten Rundschau VIII (XIX) Nr. 43 (1227)
(1975. Freitag 24. Oktober): 6.
1976
27. Andrási György: Szabó T.
Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötet A–C: Keresztény Magvetõ 82/1.
(1976): 65−6.
28. Benkõ Loránd: A magyar
szótörténeti kutatások kiemelkedõ eseményérõl: MNy. LXXII/1. (1976. március):
39−47.
29. Blajovici, Traian:
Dicþionarul istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Criºana (Organ al
Comitetului Judeþean Bihor al P.C.R. ºi al Consiliului Popular Judeþean) XXXI.
181. szám (1976. augusztus 1. vasárnap): 2.
30. Dankó Éva: Szabó T. Attila
néprajzi munkásságáról (Köszöntés 70. születésnapjára): Múzeumi Kurír II/10.
20. szám (1976. június): 17−23.
31. Indãndanu, T.: Dicþionarul
istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Foaia Noastrã XXVI/17.
(Miercuri, 1 septembrie 1976): 4.
32. Imre Samu: An Etymological
Dictionary of Transylvanian Hungarian: The New Hungarian Quarterly XVII/6.
(1976): 159−61. – MBibl. szerint: 63.
33. Imre Samu: Szabó T. Attila
hetvenéves: MNy. LXXII/2. (1976. július): 245−8.
34. Jakó Zsigmond: Szívósan, erõs
lélekkel. Hetvenéves Szabó T. Attila: A Hét VII. évf. 4. szám (1976. január
23.): 5. − [Szabó T. Attila] Szöveg nélküli képmelléklet.
35. Jancsó Elemér: Szabó T.
Attila és tanítványai: Kortársaim. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976:
287−9.
36. Jung Károly: Egy
lexikográfiai remekmûrõl: Híd [Jugoszlávia] 1976/5. (május): 658−60.
37. Kelemen Béla: Dicþionar
istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Studii ºi Cercetãri Lingvistice
1976/5. (septembrie−octombrie): 553−6.
38. Kelemen Béla: Szabó T. Attila
hetvenéves: NyIrK. XX/1. (1976): 120–1.
39. Kósa Ferenc: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet
A−C: NyIrK. X/1. (1976): 105−7.
40. Kósa László: Az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár: Forrás VII/4. (1976. április): 91−2.
41. Lázár Szini Karola: Egykori
életes valóság − korszerû lexikográfia: Mûvelõdés XXIX/12. (1976.
december): 42−6. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] Asztalos Sándor
felvétele.
42. Lõrincze Lajos–Benkõ Loránd:
Szabó T. Attila köszöntése (Elhangzott a Kossuth Rádióban 1976. március 26-án A
magyar nyelv hete alkalmából): Nyr. 100/2: 119–26.
43. Mikó Imre: Már Szabó T.
Attila is hetvenéves: Utunk XXXI. évf. 3 (1420). szám (1976. január 16.): 6.
− Képmelléklet: [Szabó T. Attila] Asztalos Sándor felvétele. − Újra
kiadva: Mikó Imre: Akik elõttem jártak. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976:
279−84.
44. Nagy Pál: Szabó T. Attila: Új
Élet 1976/2: 14. − Szöveg nélküli képmelléklet [Szabó T. Attila].
45. Papp László: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár − Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I.
kötet A−C: Nyelvünk és Kultúránk 23. (1976. június): 81−2.
46. Penavin Olga: Öt évszázad
köznyelve: Üzenet [Újvidék] VI/5. (1976. május): 260−4.
– RomMIrLex. szerint: 1976/9.
47. Penavin Olga: Sikerkönyv lett
a szótár. Erdélyi magyar szótörténeti tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I.
kötet. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1975: Magyar Szó [Újvidék] XXXIII/71. (1976.
március 13. szombat): 12.
48. R[ácz] Sz[ékely] Gy[õzõ]:
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Könyv és Nevelés XVIII/2. (1976. február):
82−3.
49. Rácz-Székely Gyõzõ: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár: Könyvtáros 26/1. (1976. január): 51−3.
50. Szilágyi N. Sándor: A nyelvtudós
öröksége: A Hét VII. évf. 9. szám (1976. április 9.): 5.
51. Varga Domokos: Hideg-meleg:
Élet és Irodalom XXX. évf. 1. szám (1976. január 3.): 9.
52. Vekerdi László: „Örök
jelenként él a múlt lelke”: Új Írás 1976/7. (1976. július): 104−9.
− Képmelléklet: Balázs Péter rajza Szabó T. Attiláról.
1977
53. Balassa Iván: Szabó T. Attila
70 éves: Ethnographia LXXXVIII/1. (1977): 149−52.
54. Balassa Iván: Szabó T.
Attila. Erdélyi magyar szótörténeti tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der
Siebenbürgisch-Ungarischen Sprache). Bd. I. A−C: Acta Ethnographica
Academiae Scientiarum Hungaricae. Tomus 26 (3−4) (1977): 411−5. ‑
RomMIrLex. szerint: 1976/1.
55. Bátori, I[stván]: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der
siebenbürgisch−ungarischen Sprache). Band I, A−C. Gesammelt und
redigiert von Attila T. Szabó. Bukarest, Kriterion Verlag 1975. 1225
S.:Ural-Altaische Jahrbrbücher. Fortsetzung der „Ungarischen Jahrbücher”.
Internationale Zeitschrift für uralische und altaische Forschung. Herausgegeben
von Gyula Décsy. 49 (1977): 135−8.
56. Beke György: Szabó T. Attila
évszázadai: Magyar Nemzet XXXIII. évf. 291. szám (1977. december 11.): 11.
57. Cseres Tibor: A magyar nyelv
aranybányája (Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. A−C)
(Kriterion, 1975): Irodalomtörténet LIX/1. (1977): 191−200. − L.
még: Cseres Tibor: Elveszített és megõrzött képek. Magvetõ Kiadó. Bp., 1978:
131−42.
58. Schellbach, Ingrid: Ein
imposantes ungarisches Lexikon aus Siebenbürgen: Finnisch-ugrische Forschungen.
Zeitschrift für finnisch-ugrische Sprach- und Volkskunde.
Helsingfors−Leipzig 42/1–3. (1977): 221−3. – a RomMIrLex.-ban:
1976/1.
59. Szabó Zoltán: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár (Transylvanian Hungarian Historical Thesaurus). Szabó T.
Attila, 1st vol., A−C, Kriterion, Bucharest, 1975: Revue
Roumaine de Linguistique XXIII/1. (1977. január–március): 505−6. – A
RomMIrLex. és a MIrBibl. 1977 szerint 1977/4. 59. Szente Imre: Egy életmû
megkoronázása. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, I., Kriterion,
Bukarest, 1976: Új Látóhatár XXVII/6. (1977. február 15.): 539–44. – Vö.: Szabó
T. Attila: VálTan. V. 545.
1978 (II. köt.)
60. Beke György: A tudós mosolya:
A Hét IX. évf. 7. szám (1978. február 17.): 6. − Képmelléklet: jobb alsó
sarokban Szabó T. Attila aláírása, a bal alsó sarokban levõ szöveg: Bp. [Balázs Péter] 1978. I. 31.
61. Deák Tamás: Nyelvünk tudósa:
Igazság XXXIX. évf. 30. szám (1978. február 5.): 3.
62. B. Gergely Piroska: Név –
nyelv – múlt: Korunk XXXVII/10. (1978. október): 799–802.
63. Illés Endre: A szótáríró
(Szabó T. Attila): Ostya nélkül. Magvetõ Könyvkiadó. Bp., 1978: 289−94.
64. MTI: Szabó T. Attilát a
Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Kolozsváron adták
át az errõl szóló oklevelet: Népszabadság XXXVI. évf. 27. szám (1978. február
1. szerda): 9.
65. (Mária Nagy): Preis dem
„Wortgeschichtlicher Thesaurus”. Gespräch mit dem Sprachwissentschaftler
Szabó T. Attila: Karpaten Rundschau XI (XXII) (1978. 13 Februar): 1, 4−5.
− Képmelléklet: Szabó T. Attila. Graphik: Péter Balázs.
66. Szabó T. Attila:
„Megközelíteni minden tudomány legfõbb célját, legmagasabb eszményét: az
igazságot”: Magyar Tudomány 1978/9. (1978. szeptember): 692–4.
67. Szabó T. Attila kitüntetése.
[ti. az MTA által − L.R.]: Igazság XXXIX. évf. 26. szám (1978. február 1.
szerda): 2. – L. Szabó T. Attila köszönõbeszéde 1978. január 31-én a kolozsvári
Belvedere szállóbeli oklevél-átnyújtáskor.
68. Kolozsvári ünnepségen átadták
az oklevelet Szabó T. Attilának, az Akadémia új tiszteletbeli tagjának: Magyar
Nemzet xxxIV. évf. 27. szám
(1978. február 1. szerda): 4.
1979
69. A[ndrási] Gy[örgy]: Szabó T. Attila:
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. II. kötet. Cs−Elsz: Keresztény Magvetõ
85/1. (1978. március): 8.
70. Denke Gergely: Messze
világító példa. Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor köszöntése:
Reformátusok Lapja XXIII. évf. 19. szám (1979. május 6.): 1.
71. Dr. Borbáth Dániel: Szabó T.
Attila. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. kötet: A−C. Kriterion
Könyvkiadó. Bukarest, 1975: Református Szemle LXXII. 2. szám (1979): 144–5.
72. Entz Géza: Az Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár és a mûemlékek: Nyr. 103/1. (január–március): 488–90.
73. Gálffy Mózes: A hazai magyar
nyelvtudomány újabb eredménye: Tanügyi Újság XXIII. évf. 2. szám (1979. február
20.): 4.
74. Jakó Zsigmond: Új távlatok
tudományosságunk elõtt (Megjelent az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár második
kötete): Utunk XXXIX. évf. 6 (1580). szám (1979. február 9.): 1–2. Képmelléklet
szöveg nélkül.
75. Kálmán Béla: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár I. k. A−C. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila.
Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1975: Magyar Nyelvjárások XXII (1979):
149−53.
76. Kálnási Árpád: Vendégünk volt
Szabó T. Attila: Egy(etemi) É(let) [Debrecen] XVII. évf. (1979. március 15.):
5.
77. Kiss András: Nélkülözhetetlen
tudományos munkaeszköz: Mûvelõdés XXXII/8. (1979. augusztus): 39−40.
78. László Gyula: „Szóval
felfelelé...” Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tára második
kötetérõl:Tiszatáj 1979/7. (1979. július): 135−7.
79. Lõrincze Lajos: Szótárt olvasni
jó: Élet és Irodalom XXIII. évf. 27. szám (1979. július 7.): 4.
80. Morvay Péter: Böngészés egy
„új” kincsestárban: Honismeret VII/5−6. (1979): 114−8. −
Képmelléklet: Szabó T. Attila (Balázs Péter rajza).
81. Pomogáts Béla: Beszélgetés
Szabó T. Attilával: Valóság 1979/3. 95−100. − Újraközölve:
Látóhatár 1979/5. 174−86.
82. Ruffy Péter: Az erdélyi
magyar nyelv pompája és régisége: Magyar Nemzet XXXV. évf. 301. szám (1979. december 24. hétfõ): 13. − Újra kiadva: Az
erdélyi magyar nyelv pompája és régisége: A türelem ösvényén (Riportok
és vallomások egy emberöltõrõl). Magvetõ Kiadó. Bp., 1985: 318−24.
83. Ruffy Péter: A budai bölcsõ:
A türelem ösvényén (Riportok és vallomások egy emberöltõrõl). Magvetõ Kiadó.
Bp.,1985: 324−30.
84. Ruffy Péter: Ötven esztendõ
gyûjtõmunkája. Szabó T. Attila köszöntése a Magyar Tudományos Akadémián: Magyar
Nemzet XXXV. évf. 47. szám (1979. február 25.): 9.
85. Takács Lajos: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár (...). II. kötet. Cs–Elsz.
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978: Nyr. 103/1. (1979. január–március):
486–8.
86. A Román Televízióban 1979.
május 19-én 16 órai kezdettel sugárzott 20 perces román nyelvû interjú szövege.
Kézirat Nagy Jenõ (örököseinek) tulajdonában.
87. Fényképfelvétel. Szöveg: az erdélyi nyelvemlékek híres gyûjtõje,
Szabó T. Attila tiszteletére rendeztek fogadást a Magyar tudományos Akadémia Tudósklubjában. A
kolozsvári Bólyai (sic!) Egyetem (sic!) nyugalmazott tanára, az MTA
tiszteletbeli tagja itt találkozott Szentágothai Jánossal, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökével (MTI-fotó Pólya Zoltán felv.): Esti Hírlap XXIV/45. (1979.
február 22.): [8.].
88. Recepþie la Clubul savanþilor: február 21-én az
MTA Tudósklubjában tartott fogadásról készült
felvétel tömör szöveges felvezetéssel: Foaia Noatrã XXIX/9. (Duminicã 4 martie
1979): 1.
1980
89. Kiss Károly: Mint eleven
szén, avagy szabálytalan beszélgetés Szabó T. Attilával (részlet): Kortárs
XXV/1. (1981. január): 144−50. − Képmelléklet: Vetró Artúr vázlata
Szabó T. Attila szoborportéjához.
90. [Kö]teles [Pál]: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár:Hajdú−Bihari Napló XXXVII/82. (1980. április 9.
szerda): 5.
91. D. Mária: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet
A−C; II. kötet Cs−Elsz.: Hungarológiai Értesítõ II. (1980):
169−70.
92. Nagy Jenõ: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár [Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch-ungarischen
Wortschatzes]. Bd. I (A−C) (...) Bd. II. (Cs−Elsz): Zeitschrift für
siebenbürgische Landeskunde IV. Folge. 3. Jahrgang. Heft 2. Köln–Wien 1980:
205−8.
93. Pomogáts Béla: Nyelv és
történelem. Szabó T. Attila munkásságáról: Forrás XII/9. (1980. szeptember):
80−5.
94. Szabó T. Attila: A
Szótörténeti Tár szerkesztése közben. Elhangzott az MTA Nyelvtudományi
Intézetében 1979. február 16-án: MNy. LXXVI/1. (1980. március): 10−24. –
Újra kiadva: VálTan. V. (1981): 534−57.
1981
95. Benkõ samu: Szabó T. Attila jelenléte: Igaz Szó XXIX/1. (1981.
január): 68–70. – Képmelléklet: Szabó T. Attila. Erdélyi Lajos feltétele A Hét
VI. évf. 37. szám (1975. szeptember 12.): 3. lapján már közölt felvétel.
96. Fazekas Tiborc: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár (Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch-ungarischen
Wortschatzes). Gesammelt und redigiert von Attila Szabó T. Band I. A−C;
Bukarest 1975. 1225 S., Band II: Cs−Elsz. Bukarest 1978. 1219 S.:
Ural-Altaische Jahbrbücher. Neue Folge Bd. 1. Herausgegeben von J.
Gulya−K. Röhrborn−K. Sagaster−
B. Wickman. Otto Harrassowitz. Wiesbaden 1981: 271−3.
97. Fodor István: Attila Szabó
T.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der
siebenbürgisch-ungarischen Sprache. Dicþionar Istoric al Lexicului maghiar din
Transilvania). Bd. I (A−C) 1976 (sic!) Bd. II (Cs−Elszûrõdik) 1978:
Finnisch-ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von István Futaky und Wolfgang
Veenker. 5. Jahrgang. Heft 2. Helmut Buske Verlag. Hamburg 1981: 85−90.
98. Fodor István: Gondolatok az
erdélyi nyelvtörténeti szótárról Szabó T. Attila 75. születésnapja alkalmából:
Irodalmi Újság (Párizs) erdélyi melléklete. XXXII. évf. 1−2. szám (1981.
január−február): 7−8.
99. Jakó Zsigmond: Rendkívüli
tudományos vállalkozáshoz mindig rendkívüli magatartás kellett: A Hét XII. évf. 3. szám (1981. január 16.): 5. – Képmelléklet:
Csomafáy Ferenc felvétele.
100. Kántor Lajos: Jelzõk helyett
− idézetek. Szabó T. Attila 75. születésnapjára: Utunk XXXVI. évf. 3
(1681). (1981. január 16.): 2. − Képmelléklet: Csomafáy Ferenc felvétele.
101. (Kántor Lajos): A nyelv, a
nép szolgálatában. − Szabó T. Attila válaszol Kántor Lajos kérdéseire:
Igazság XLIII. évf. 8. szám (1981. január 11. vasárnap): 3. −
Képmelléklet. [Szabó T. Attila] Csomafáy Ferenc felvétele.
102. Kántor Lajos: A nyelv, a nép
szolgálatában. Szabó T. Attila professzor válaszol Kántor Lajos kérdéseire:
Tiszatáj XXXV/3. (1981. március): 19−24.
103. Kántor Lajos: A nyelv, a nép
szolgálatában. Szabó T. Attila professzor válaszol Kántor Lajos kérdéseire:
Nyelvünk és Kultúránk 44 (1981. szeptember): 17–23.
104. M[urádin] L[ászló]: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár c. lexikoncikk: Romániai magyar irodalmi lexikon.
Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, mûvelõdés. Fõszerkesztõ Balogh
Edgár. I. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest 1981: 507–8.
105. Murádin László: A nyelvész és
az irodalom: Utunk XXXVII. évf. 21 (1751). szám (1982. május 21.): 1, 3.
− Szöveg nélküli képmelléklettel.
106. Muzsnai Magda lejegyzése:
Szabó T. Attila 75 éves: a kolozsvári rádió magyar adásában elhangzott
kerekasztal-megbeszélés. Résztvevõk: Szabó T. Attila, Kelemen Béla, Nagy Jenõ,
Zsemlyei János, Maksay Mária, Kósa Ferenc, B. Gergely Piroska: NyIrK. XXV/1.
(1981): 123−6.
107. Ruffy Péter: Szabó T. Attila
hetvenöt éves: Magyar Nemzet XXXVII. évf. 9. szám (1981. január 11. vasárnap):
11.
108. Szabó T. Attila: A
Szótörténeti Tár szerkesztési kérdéseihez: VálTan. V. (1981): 528−33 –
elõzmény: Nyr. 100/2.(1976): 246−9 [VálTan. jegyzetanyagában és a Nyr
103/1. (1979): 486. lapon tévesen: Nyr. C: 246−8].
109. Szabó T. Attila: A
Szótörténeti Tárról a marosvásárhelyi Kriterion-nap megnyitóján: Váltan. V. (1981): 558−60: – Az Igaz
Szó XXVII/11. (1975. november): 189−90. lapján megjelent szöveg, melyet a
szerzõ helyett Lohinszky Loránd olvasott fel 1979. január 12-én (vö. VálTan. V:
609).
110. Szabó T. Attila: Az erdélyi
magyar nyelvtudomány századai a tudománytörténet távlatában: A Hét XII. évf. 3.
szám (1981. január 16.): 5−6.
111. Szilágyi N. Sándor: A
diófaültetõ. Szabó T. Attila hetvenötödik születésnapjára: Mûvelõdés XXXIV/1.
(1981. január): 13−5. − Szöveg nélküli képmelléklet.
1982 (III. köt.)
112. Balogh Edgár: A
szótárszerkesztõ öröksége: Utunk XXXVII. évf. 52 (1782.) szám (1982. december
24.): 4.
113. Gálffy Mózes: A
tudománytörténet jegyében: Korunk XLI/9. (1982. szeptember): 723−6.
114. Páll Árpád: „A gazdag szótár
ámuldoztat el mindannyiunkat...” Beszélgetés Szabó T. Attilával: Új Élet
1982/22. (1982. november): 14−5. − Képmelléklet: Szabó T. Attila
arcképe és az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége feliratú
csoportkép. Csomafáy Ferenc felvételei. Az újságkivágás tulajdonosának, Nagy
Jenõnek a kiegészítõ rágépelése: Ülõ sor: W. Török
Judit, Vámszer Márta, Szabó T. Attila, Nagy Jenõ, B. Gergely Piroska, Zs.
Maksay Mária. Álló sor: Daly Ágnes, Vigh Károly, Zsemlyei János, Kürti
Miklós, P. Dombi Erzsébet, P. Bodrogi Katalin, Szabó Zsolt, Kósa Ferenc
[Hiányzik: Kelemen Béla, Kányádiné Tichy magdolna,
Seres Zsófia.]. – Újraközölve: Népszava 111. évf. 72. szám (1983. március 26.,
szombat): 9.
115. Pomogáts Béla: Magyar szavak
tudósa. Szabó T. Attiláról: Vigilia 47/8. (1982. augusztus): 583−5.
116. − : A Korunk
Bolyai-díja − 1982. A társadalomtudományi zsüri (sic!) jelentése.
[Díjazott mû az SzT és a VálTan. V. kötete is. A méltatók: Herédi Gusztáv,
Bálintfi Ottó, Egyed Ákos, Faragó József, Fodor Katalin, Keszi-Harmath Sándor,
Szabó Zoltán.]: Korunk XLI/8. (1982. augusztus): 581–5.
1983
117. Beke György: Az erdélyi
magyar írásbeliség. Beszélgetés Szabó T. Attila nyelvésszel: Élet és Irodalom
XXXVII. évf. 42. szám (1983. október 21.): 7.
118. Fodor István: Attila Szabó
T.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschitlicher Thesaurus der
siebenbürgisch-ungarischen Sprache. Dicþionar Istoric al Lexicului maghiar din
Transilvania). Bd. III (ELT − FELZS). 1978: Finnisch-ugrische
Mitteilungen. Herausgegeben von István Futaky und Wolfgang Veenker. 7.
Jahrgang. Helmut Buske Verlag. Hamburg 1983:167.
119. Gáll Ernõ aláírásával meghívó
a Korunk Bolyai-díjának átnyújtása alkalmából 1983. május 11-én de. 11 órakor
tartandó összejövetelre. Címzett: Nagy Jenõ.
120. Gálffy Mózes: A harmadik kötet:
Korunk XLII/7. (1983. július): 579−81.
121. Korompay Klára: Az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár II. kötete:: MNy. LXXIX/2. (1983. június):
217−21.
122. Mózes Huba: A harmadik
pillér: Utunk XXXVIII. évf. 12 (1793). szám (1983. március 25.): 2. −
Újra kiadva: Mózes Huba: Forrása rég fakadt. Tanulmányok és dokumentumok.
Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1985: 234−9.
123. Szabó T. Ádám: Az Erdélyi
magyar szótörténeti tár megjelent kötete: Honismeret XI/4. (1983): 48−50.
− Képmelléklet: Szabó T. Attila és Kányádi Sándor beszélgetnek
Kolozsvárott. (Szabó T. Ádám felvétele). – MIrBibl. szerint: 4: 48–50.
124. Szabó T. Ádám: Hét új
Kriterion-kiadvány: Nyelvünk és Kultúránk 48. (1982. szeptember): 89−92.
125. Tálasi István: A Györffy
István Emlékérem odaítélése Szabó T. Attilának és Barabás Jenõnek: Ethnographia
XCIV. (1983): 324−5.
126. Toró Tibor: Nemzetiségi
mûvelõdéstörténetünk mérlegén. A Korunk Bolyai-díja: Igazság XLIV. évf. 125.
szám (1983. május 28. szombat): [3.] – A képmelléklet szövege: a Korunk Bolyai-díját az 1982-es
esztendõ legértékesebb magyar nyelvû természet-, illetve társadalomtudományi
munkájáért Gábos Zoltánnak, azaz Szabó T. Attilának ítélték oda. Képünkön a Bolyai-díj
(Tõrös Gábor kisplasztikája).
128 Tóth Béla: Szabó T. Attila:
Erdélyi magyar szótörténeti tár I−III.: Alföld 1983/8. (1983. augusztus):
88−9.
1984 (IV. köt.)
127. Egyed Ákos: Adattár és
forrásmû: Utunk XXXIX. évf. 42. (1877) szám (1984. október 19.): 1, 4−5.
128. Ruffy Péter: Szabó T. Attila
kutatóárkai. A Kriterion 2500. kötete: Magyar Nemzet XLVII. évf. 241. szám
(1984. október 13. szombat): 9.
129. Tarnóc Márton: Anyanyelvünk
igézetében. Jegyzetek Szabó T. Attila tanulmányairól: Irodalomtörténet LXVI/2.
(Új f. XVI/2.) (1984): 482−90.
130. Tarnóc Márton: In the
Entrancement of Our Mother Tongue. Notes on Attila T. Szabó’s Studies: Acta
Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 36/3−4. (1984): 447–53.
131. Vekerdi József: Attila T.
Szabó: Erdélyi magyar szótörténeti tár [Wortgeschichtlicher Thesaurus der
siebenbürgisch-ungarischen Sprache (ab Bd. II: Historisches Wörterbuch des
siebenbürgisch-ungarischen Wortschatzes)]. Dicþionar istoric al lexicului
maghiar din Transilvania. Bucureºti. Kriterion. Bd. I. A−C 1976 (sic!)
1225 S.; Bd. II. Cs−Ek (sic!) 1978. 1219 S.; Bd. III. Elt−Felzs.
1982. 1162 S; Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 7(78) (1984/2).
Heidelberg. Böhlau–Köln–Wien 1984:225−7.
132. A Kriterion Könyvkiadó 2500.
kiadványaként jelent meg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV., Fém−Ha
kötete: Utunk XXXIX. évf. 36 (1871). szám (1984. szeptember 7.): 8.
1985
133. Beke György: A tudós mosolya:
Forrás XVII/12. (1985. december): 95.
134. Cs[iszér] A[lajos]: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár: Vigilia 50/4. (1985. április): 367−8.
135. Pomogáts Béla: A nyelvtudósok
aranybányája. Szavak élete: Magyar Hírlap 17. évf. 81. szám (1985. április 6.
szombat): 8.
1986
136. Balázs János: Szabó T. Attila
nyolcvan éve: MNy. LXXXII/1. (1986. szeptember): 380−4.
137. Balogh Lajos: Szabó T. Attila
(1906−1986): Honismeret XV/4. (1987): 62−3. − Képmelléklet:
[Szabó T. Attila] (Szabó T. Ádám felvétele).
138. Bodor Pál: Megszüntethetetlen
intézmény. Szabó T. Attila nyolcvanéves: Magyar Nemzet XLIX. évf. 9. szám
(1986. január 11. szombat): 9. – Újraközölve:Látóhatár. 1986/6. (1986. június): 118−20.
139. B. Gergely Piroska: Szabó T.
Attila 80 éves: NyIrK. XXX/1. (1986): 98−9.
140. Hajdú Mihály: Szabó T. Attila
80 éves: Honismeret XIV/3. (1986): 54−5.
141. A Hét (szignószerûen): Évszázadokkal társalkodó.
Szabó T. Attila 80 esztendõs: A Hét XVII.
évf. 3. szám (1986. január 16.): 4. − Képmelléklet: Balázs Péter
grafikája Szabó T. Attiláról.
142. Imre Samu: Köszöntjük a 80
éves Szabó T. Attilát: Confessio 10/3. (1986): 69−72.
143. Kiss Károly: Szabó T. Attila
köszöntése: Új Tükör XXXIII/3. (1986. január 19.): 17. − Képmelléklet: Kiss Gábor felvétele. Uo. Deák
Ferenc: Szabó T. Attila nyolcvanéves c. grafikája.
144. Kiss Károly: Szabó T. Attila
nyolcvanéves: Tárogató. A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület lapja. XIII.
évf. 6. szám (1986. július): 10. – Uo. Deák Ferenc [Szabó T. Attila
nyolcvanéves címmel az Új Tükör XXXIII/3. (1986. január 19.) 17. lapján is
közölt] grafikája.
145. Koszta István: Szolgálatban: hargita [Csíkszereda] XIX. évf. 15
(5016). (1986. január 19. vasárnap): 3.
146. Murádin László: Szabó T. Attila 80 éves: Új Élet xxix/1. 651. szám (1986. január):
11.
147. Nagy Pál: Elkötelezett igazságkeresés: Igaz Szó
XXXIV/1. szám (1986. január): 64– 6.
148. Olariu, Marius Ilie: Un
distins filolog: Tribuna XXX/5. (1986. január 30.): 6.
149. Penavin Olga: Fél évszázados
„nyelvi régészkedés”. A nyolcvanéves Szabó T. Attila köszöntése: Magyar Szó
[Újvidék] XLIII/16. 13876. szám (1986. január 18. szombat): 17.
150. Reisz Katalin: Matrónák:
Igazság XLVIII. évf. 10. szám (1986. január 14.): 3.
151. Vári Attila: A nyelvészet
ünnepe. Szabó T. Attila nyolcvanéves: Élet és Irodalom XXX. évf. 3. szám (1986.
január 17.): 7.
152. Szabó T. Attila köszöntése:
Népszabadság XLIV. évf. 9. szám (1986. január 11. szombat): 15.
1987
153. Balázs Ádám: Szabó T. Attila
halálára: Tárogató. A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület lapja. XIV. 6
(1987. június): 18.
154. Bodor Pál: Az érték
önvédelme. Szabó T. Attila türelmes halhatatlansága: Élet és Irodalom XXXI.
évf. 11. szám (1987. március 13.): 6. − Újraközölve: Látóhatár 1987/6:
26-8.
155. Éder Zoltán: A
tudománytörténet fényében. Szabó T. Attila nyolcvanadik születésnapjára. Kny.
Nyr. 1986/1. Bp., 1997.
156. Fábián, Zsuzsanna: In memoriam:
Attila T. Szabó, autore del dizionario etimologico della lingua ungherese di
Transilvania: Rivista Di Studi Ungheresi. Centro Interuniversitario per gli
Studi Ungheresi in Italia. Carucci editore Roma. 1987/2: 115−9.
157. B. Gergely Piroska: Szabó T.
Attila (1906−1987): NyIrK. XXXI/1. (1987): 102−3.
158. (H. Gy.): Szabó T. Attila
halálára: Új Ember XLIII/12. (2125.) (1987. március 22.): 4.
159. Imre, Samu: Attila T. Szabó
80 Jahre: Forschungen über Siebenbürgen und Seine Nachbarn. Festschrift für
Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó I−II. Herausgegeben von Kálmán Benda,
Thomas von Bogyay, Horst Glassl, Zsolt K. Lengyel. Studia Hungarica. Schriften
des Ungarischen Instituts München. Herausgeber Horst Glassl, Ekkehard Völkl,
Edgar Hösch. 31. München, 1987:5−10.
160. Jakó Zsigmond: Szabó T.
Attila sírjánál: História 1987/4. 33. ‑ Újraközölve: Szabó T. Attila
koporsójánál: Tiszatáj 41/5. (1987): 79–80.
161. Kiss Károly: Szabó T. Attila
halálára: Magyar Nemzet L. évf. 54. szám (1987. március 5.): 4.
162. Lászlóffy Aladár: A
láthatatlan szó látható testérõl, a cseréprõl, papírról, pergamenrõl: Korunk
XLVI/4. (1987. április): 340−2. − Újra kiadva: Lászlóffy Aladár:
Szövegek szövetsége. Mûhelynapló a megtartó kedélyrõl. Kriterion Könyvkiadó.
Bucureºti, 1988: 46−51.
163. K. Lengyel Zsolt: A múlt
jelen ideje. Szabó T. Attila emlékezetének és Jakó Zsigmondnak: Új Látóhatár
(München) XXXVIII. évf. 2. (1987. június 1.): 233−43.
164. P[omogáts] B[éla]: Meghalt
Szabó T. Attila: Magyar Hírlap 20. évf. 54. szám (1987. március 5. csütörtök):
6.
165. Polgárdy Géza: Szabó T.
Attila halálára: Reformátusok Lapja 1987. évi 12. szám. − Újra kiadva:
Polgárdy Géza: Tündöklõ szellemek (Magyar alkotó géniuszok). Szerzõ kiadása.
Bp., 1993:135–6.
166. Pomogáts Béla: A nyelvtudós
halála: Új Tükör XXIV. évf. 11. (1987. március 15.): 29. − Képmelléklet:
Farkas Tamás felvétele.
167. Sütõ András: Torzók. Sorok
egy égtartó ember emlékére: Magyar Ifjúság XXI/18. (1987. május 1.): 27.
− Képmellékletek: Szabó T. Attila. Továbbá Két felvétel a temetési
menetrõl (Fotó: Kiss Gábor).
168. Szabó T. Ádám: Egy ember
lexikont ír: Háttér 1986−1987/1: 44−5. − Képmelléklet: az SzT
I. kötetének címoldala és Szabó T. Attila arcképe. Fotó: Kiss Gábor.
169. Szabó T. Attilának a
Csûry-emlékülést üdvözlõ levele: MNy. LXXXIII/2. (1987): 131–2.
170. Szathmári István: Attila T.
Szabó (1906−1987) zum Gedenken: Ungarn Jahrbuch. Mainz−München, 15.
Bd. (1987): 263−4.
171. Tamás István: Az utolsó
interjú: Új Tükör XXIV/17. (1987. április 26.): 31.
172. Újvári Sándor: A Pais
Dezsõ-díj átadása: MNy. LXXXIII/3. (1987. szeptember): 266−7. Szabó T.
Attila válasza: uo. 267−8.
173. − : Szabó T. Attila, a
nagy erdélyi nyelvtudós (...) 81 éves korában Kolozsvárott elhunyt: Irodalmi
Újság (Párizs) XXXVIII. évf. 2. szám (1987): 24.
174. Gyászkeretben: Szabó t. Attila. 1906–1987: Nyelvünk és
kultúránk 67. (1987. június): 110.
1988
175. Éder Zoltán: Hány kiadásban
jelent meg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötete?: MNy. LXXXIV/1.
(1988): 324−7.
176. Fazekas Tiborc: Attila Szabó T.
(1906−1987): Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von
István Futaky und Wolfgang Veenker. Hamburg. 12/13. Jahrgang (1988/89):
307−9.
177. Forschungen über Siebenbürgen
und Seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó (...) c.
kötet annotáció nélküli könyvészeti tételként: Südosteuropa (München)37. Jahrgang. Heft 5. (1988):
251−2.
178. Szabó T. Attila vallomása
életérõl, munkásságáról, a nyelvtudományról (Elhangzott beszélgetésként 1986.
októberében a Magyar Televízióban. A szöveg élõszóbeli jellegét lényegében
változatlanul hagytuk.): MNy. LXXXIV/3. (1988): 257−70.
179. Szabó T. Ádám: Szabó T.
Attila munkatársai, munkáinak folytatói: Magyar Nemzet LI. évf. 98. szám (1988.
április 26. kedd): 4.
1989
180. Kántor Lajos: Lászlóffy
Aladár: Szövegek szövetsége; mûhelynapló a megtartó kedélyrõl. Kriterion
Könyvkiadó. Bukarest 1988: 282: Igaz Szó. 37. évf. 12. szám (1989. december):
558−60.
181. Mák Ferenc: Az égtartó
magánya: Könyvvilág XXXIV. évf. 2. szám (1989. február): 10.
1990
182. Balla Zsófia: A bácsi kint a
fák közt. Szabó T. Attila nyelvtudós emlékének: Magyar Napló II. évf. 29. szám
(1990. július 19.): 7.
183. Szilágyi N. Sándor: Professzor
úr, jön az V. kötet!: Romániai Magyar Szó. Új sorozat 16. szám (1990. január
12. péntek): 3.
1991
184. Büky László: Az Erdélyi
magyar szótörténeti tár 1. kötetének kiadásáról: MNy. LXXXVII/3. (1991): 382–3.
185. I[ndig]O[ttó]: Szabó T.
Attila tanár úr: Kelet-Nyugat (Nagyvárad) II/3. (1991. január 18.): 3.
186. Kósa Ferenc: Az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár munkálatáról. (így! − L. R.) (Elhangzott
Nyíregyházán az elsõ magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia Lexikográfia
szakosztályának ülésén 1991. május 3-án.): NyIrK. XXXV/1−2. (1991):
127−31.
187. Nagy Jenõ: Nyelv- és
Mûvelõdéstörténetünk tárháza: Mûvelõdés XL/7−8. (1991.
július−augusztus): 19−20. – Képmelléklet: Balázs Péter: Szabó T.
Attila. Ugyanez korábban: A Hét XVII. évf. 3. szám (1986. január 16.): 4.
1992
188. Kabán Annamária: Szabó T.
Attila sírjánál: Szabadság IV. évf. 12. szám (1992. január 21. kedd): 3.
189. Kabán Annamária: Szabó T.
Attila munkássága: Regio 1992/3. 195–201.
190. (Péterfy): Megtartó örökség
[Felirat nélküli szöveges képmelléklet: Szabó T. Attila]: Szabadság IV. 5. szám
(1992. január 10. péntek): 3.
1993 (V. köt.)
191. −hf− : Az ötödik
kötettel folytatódik az Erdélyi magyar szótörténeti tár kiadása: AkMagazin.
Negyedik évfolyam 1. szám (1993): 9−10.
192. Kabán Annamária:Szabó T. Attila tudományos munkássága. Régi és új peregrináció – Magyarok
külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai
Kongresszuson – Szeged, 1991. augusztus 12–16. – elhangzott elõadások. III.
Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Bp.– Szeged
1993: 1321–8.
193. Kriterion Könyvkiadó: Az
ötödik: Szabadság V. évf. 96. szám (1993. május 20. csütörtök): 2.
194. Nagy Jenõ: „Múltunkat a jövõ
érdekében...”: A Hét XXIV. évf. 22. szám (1993. június 4.): 3.
195. H. Szabó Gyula: Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár ötödik kötet: A Hét XXIV. évf. 22. szám (1993. június
4.): 3.
196. Végh Ferenc: Egy nagy
vállalkozás folytatása. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és
szerkesztette Szabó T. Attila. V. kötet: He−Jü. AkadK. − Kriterion.
1128 oldal, kötve áfával 1590 Ft: Könyvvilág XXXVIII/4. (1993. április): 27.
197. − : Szótörténeti Tár
V. kötet: Szabadság V. évf. 98. szám (1993. május 22. szombat): 2.1994
1994
198. Kiss Lajos: Nyelvtörténeti
szótáraink típusai (A Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusán 1994.
augusztus 23-án elhangzott elõadás): MNy. XC/4. (1994. december): 398−9.
− [398. l.: „1976-ban Bukarestben jelent meg a...”].
199. Szabó T. Ádám: Az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár V., VI: Honismeret XII/5. (1994): 82−3.
1995
200. Nagy Jenõ: Az Erdélyi magyar
szótörténeti tár megjelenésének fele útján (Elhangzott az Erdélyi
Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztályának
felolvasó ülésén 1994. március 25-én): Magyar Nyelvjárások XXXII. (1995):
39–48.
1996
201. Nagy Jenõ: Az Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár mûvelõdés-, nyelvtörténeti és történeti néprajzi jelentõsége:
Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Kovács András,
Sipos Gábor és Tonk Sándor. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár
1996: 414–21.
202. Balassa Iván: Szabó T.
Attila (1906–1987). Erdély nagy nyelvtudósa. Püski. Budapest 1996. Függelékben:
Szabó T. Attila szaktudományi és tudománynépszerûsítõ közleményeinek
könyvészete. Összeállította Sz. Csáti Éva 131–152, valamint Szabó T. E. Attila
253 tételt tartalmazó összeállításából a szerzõ által fekhasznált írások Szabó
T. Attilával foglalkozó írásokból címmel. 152–157.
II. Jegyzék az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár
megjelent
köteteinek adatait felhasználó mûvekrõl
1. Bakos
Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. AkadK. Bp., 1982.
2. Balassa
Iván: Szabó T. Attila (1906−1987). Püski. Bp., 1996.
3. Benkõ
Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1−4.
AkadK. Bp., 1967−1984.
4. Benkõ
Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I, II/1, II/2. AkadK.
Bp., 1991−1995.
5. Benkõ
Loránd (Herausgeber): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. I−
AkadK. Bp., 1992.
6. P.
Dombi Erzsébet: A kék az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár állatszínneveiben: NyIrK. XXVI/1−2. (1982):
109−15.
7. P.
Dombi Erzsébet: Az iránt névutó
történetéhez: Nyelvészeti tanulmányok 1983. Szerkesztette és az elõszót írta B.
Gergely Piroska. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1983: 7−22.
8. Ferenczi
Rita: A maga visszaható névmás
történetérõl: NyIrK. XXXV. (1991): 75–86.
9. B.
Gergely Piroska stb.: „A magyar nyelv feudalizmuskori román kölcsönszavai” címû
szótörténeti monográfia kiadásra kész kézirat. − Megjelenés elõtt.
10.B. Gergely Piroska–Kósa ferenc–Zsemlyei János: „A magyar nyelv
feudalizmuskori román kölcsönszavai” címû szótörténeti monográfia szerkesztése.
Kny. a NyIrK. X/1. (1966) számából: 93–110.
11.B. Gergely Piroska: Az által ~ át igekötõ, illetve névutó történetéhez: A magyar nyelv
grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának elõadásai.
1977. augusztus 23−27. Nyelvtudományi Értekezések 104. szám: 351−6.
12.B. Gergely Piroska: A
magyar feltételes mondat történetéhez: NyIrK. XXIII/1. (1979): 69−76.
13.B. Gergely Piroska: Az idõ fõnév idõhatározói alakulatainak
történetébõl: NyIrK. XXII/1. (1983): 47−51.
14.B. Gergely Piroska: Az idõ és szócsaládja szó- és
jelentéstörténeti vizsgálata: Nyelvészeti tanulmányok. II. köt. 1983.
Szerkesztette és az elõszót írta B. Gergely Piroska. Kriterion Könyvkiadó.
Bukarest, 1983: 22−68.
15.B. Gergely Piroska: A kor és az idõ fõnév jelentéstörténeti összefüggéseirõl: BenkõEml. Bp.,
1991:207−13.
16.B. Gergely Piroska: A
szinkrónia és diakrónia összefüggései magyar nyelvtörténeti megvilágításban:
Tanulmányok nyelvrõl, irodalomról. Kolozsvár 1992: 47−64.
17.B. Gergely Piroska: Az
erdélyi asszonyok régi megnevezéseirõl: Névtani Értesítõ 15. (1993):
118−25.
18.B. Gergely Piroska: Egy
magyar határozószópár történetébõl: Miskolci Egyetem Közleményei.
Bölcsészettudományi Intézet. I. (1994): 3−15.
19.B. Gergely Piroska:
Szinkrón variációk történeti és mai összefüggései az oktatásban: Anyanyelvi
nevelés − embernevelés. Országos anyanyelvoktatási napok. Eger 1994.
július 4−7. MNyTK. 198. szám: 159−63.
20.B. Gergely Piroska:
Mesterségûzõ asszonyemberek megnevezései az erdélyi régiségben: MNy. XCI/1.
(1995): 186−91.
21.B. Gergely Piroska: Az
Erdélyi magyar szótörténeti tár − a magyar nyelvtörténeti szótár új
típusa: Új Holnap 42. (új folyam 13.) (1997. szeptember): 111−7.
22.B. Gergely Piroska: Az
Erdélyi magyar szótörténeti tár használhatósága a beszélt nyelv történeti
vizsgálatához: Magyar Nyelvjárások XXXIX. (1997): 65−74.
23.B. Gergely Piroska: Az
új magyar nyelvtörténeti szótár a hungarológia szolgálatában: Észt hungarológia
75. Eesti Hungaroloogia 75. Szerk. Anu Nurk, Tônu Seilenthal. Tartu, 1997:
32−32.
24.B. Gergely Piroska:
Élõnyelv a nyelvemlékekben: Nyelv és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII.
Anyanyelv-oktatási napok. Szerk. Raisz Rózsa, H. Varga Gyula. Eger, 1997:
323−31.
25.B. Gergely Piroska: Az
erdélyi egyházak hatása a keresztnévhasználatra az erdélyi akadémiták középkori
és korai újkori névanyagában: Magyar Nyelvjárások XXXV. (1988): 155−67.
26.B. Gergely Piroska:
Protestánsok és katolikusok névhasználata a székely székekben a XVII. század
elején: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése (szerk. Péntek János).
Készült a Babeº−Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén.
Kolozsvár, 1997: 183−95.
27.B. Gergely Piroska:
Szóhasználati párhuzamok Heltai Gáspár fabuláinak és a korabeli Kolozsvárnak
beszélt nyelvébõl: Magyar Nyelvjárások XXXVIII. (2000): 41−51.
28.Hajdú Mihály: A
XVIII−XIX. századi magyar népnyelv német jövevényszavai: A magyar nyelv
és kultúra a Duna völgyében. I. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18−19. század
fordulóján. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Budapest−Wien, 1989:
399−403.
29.Kabán Annamária: Az
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár egyik szócikkéhez: Szöveg és stílus. Szabó
Zoltán köszöntése (szerk. Péntek János). Készült a Babeº−Bolyai Tudományegyetem
Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén. Kolozsvár, 1997: 229−34.
30.Kázmér Miklós: Régi
magyar családnevek szótára. XIV−XVII. század. Magyar Nyelvtudományi
Társaság. Bp., 1993.
31.Kelemen, Béla: Cu
privire la atestarea indirectã a cuvintelor: Studii ºi Cercetãri Lingvistice
1976/4 (iulie−august): 417−9.
32.Kiss Lajos: Földrajzi
nevek etimológiai szótára 1−2. AkadK. Bp.,1988.
33.Kiss Lajos: Nyelvtörténeti
szótáraink típusai (A Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusán 1994.
augusztus 23-án elhangzott elõadás): MNy. XC/4. (1994. december): 398−9.
− [398. l.: „1976-ban Bukarestben jelent meg a...”].
34.Kósa Ferenc: Az s és z
hangértékû sz az erdélyi régi
kéziratos írásbeliségben: NyIrK. XXVII/2. (1983): 151−6.
35.Kósa Ferenc: A hangérték
nélküli y, i és j történetéhez:
NyIrK. XXVIII/2. (1984): 147−52.
36.Kósa Ferenc: A lesz ige történetéhez: NyIrK. XXXIII/2.
(1989): 123−34.
37.Lõrinczi Réka:
Megjegyzések az agyafúrt-ról: Studia
in honorem P. Fábián, E. Rácz,
I. Szathmári. Bp., 1988: 107–11.
38.Lõrinczi Réka: Talpalatnyi: Emlékkönyv Benkõ Loránd
hetvenedik születésnapjára. Bp., 1991: 42–2.
39.Lõrinczi Réka:
Észrevételek a figura etimologikákról: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik
születésnapjára. Bp., 1992: 166–71.
40.Lõrinczi Réka:
Megjegyzések a farkasordító-hoz:
Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Bp., 1993: 193–9.
41.Lõrinczi Réka: „Materno
ideomate...”: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE
BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. Bp., 1999:
230−7.
42.Nagy Jenõ: A
Szótörténeti Tár szócikkei német nyelvi értelmezésének néhány kérdése. Eger
1994. aug. 23-án elhangzott elõadás.
43.Tamásné Szabó Csilla:
Megegyezik-e az Erdélyi magyar szótörténeti tár deverbális igeképzõinek
állománya a mai magyar nyelvben használatos igeképzõkével?: MNy. XCVI (2000):
342–5.
44.Szabó György: Kolozsvári
mézespogácsa: Erdélyi Híradó (a Szabadság melléklete) II/41. (1991. október 9.
szerda): III. l.
45.Szabó György: Nagybányai
gesztenye: Erdélyi Híradó II/54. (1991. december 18. szerda): III.
46.Szabó György: Az Erdélyi
Magyar Szótörténeti Tár mise
címszava: Keresztény Szó III/7. (1992. július): 8.
47.Szabó György: A
nennykõcsapásról: Szabadság IV. évf. 146. szám (1992. július 30. csütörtök): 6.
48.Szabó György: Kétnyelvû
felirat: Szabadság IV. évf. 160. szám (1992. augusztus 19. szerda): 2.
49.Szabó György: Cyrano
orra, avagy az orrok sokfélesége: Helikon IV/26. (182. szám) (1994): 20. Szabó
György: Lovak és paripák: Romániai Magyar Szó. Új sorozat 1953–1954. szám.
Szabad szombat c. heti melléklet 10. szám (1996. március 16–17.
szombat–vasárnap) „a” lap.
50.Szabó György: Orgonáink
történetébõl: Keresztény Szó VII/5. (1996. május): 16.
51.Tóth G. Péter: A magyarországi
boszorkányság forrásainak katasztere 1408–1848. Veszprém, 2000.
52.Zsemlyei Borbála:
Köszönések az erdélyi régiségben: Erdélyi Múzeum LII. (2000):
75–80.
53.Zsemlyei János: Adalékok
a hogy kötõszó egykori erdélyi
használatához: NyIrK. XXIV/2. (1980): 157−67.
54.Zsemlyei János: Az ifjú és szócsaládja az erdélyi
régiségben: NyIrK. XXVI/1−2. (1982): 71−83.
55.Zsemlyei János: A haszon és kár antonímapár az erdélyi régiségben: NyIrK. XXVII/2. (1983):
125−32.
56.Zsemlyei János: Román
eredetû bányász szakszavainkról: NyIrK. XXXI/2. (1987): 156−60.
57.Zsemlyei János:
Léleklesõ: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékén
készült [400 példányban]. Bp., 1995: 399−403.
58.Zsemlyei János: A
románság vallására vonatkozó nem román eredetû szókincs az erdélyi régiségben:
Magyar Nyelvjárások XXXVIII. (2000): 493−8.
59.Zsemlyei János: A
románság vallására vonatkozó román eredetû szókincs az erdélyi régiségben:
Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A l0. élõnyelvi
konferencia elõadásai. Szerkesztette Borbély Anna. Bp., 2000: 253-6.
