Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1996/1-2 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
> Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2.füzet

Szabó György

A salernói orvosi iskola tanácsai

Ha Milánó városát emlegetjük, a híres Scala jut eszünkbe; Drezda hallatán a Zwinger mûkincseire gondolunk, mint ahogy Róma neve a Szent Péter-bazilikával társul; a sort folytatni lehetne.

Ugyanígy vagyunk Salernóval is, amelyet a mûvelt olvasó feltétlenül összefüggésbe hoz a hajdani híres orvosi iskolával. A helyi hagyomány szerint az intézményt a bibliai Noé egyik fia alapította. Más források bencés szerzetesekre vezetik vissza eredetét. A legtöbb szakmunka négy alapító mesterrõl tud: a görög Pontosz, a római Salernus, a zsidó Helvius és az arab Adela. Az iskola elsõ kiváló orvosai közé tartozott az afrikai származású Constantinus (kb. 1020–1087), aki egy idõ múlva visszavonult a Benedek-rend montecassinói kolostorába, és ott alkotta mûveit; jórészt õ ismertette meg az iskolával az arab orvostudomány vívmányait. Állítólag az iskola kötelékébe tartozott Marbold püspök (1035–1123), aki Lapidarius címû mûvében a drágakövek gyógyhatásáról írt, míg Ruggiero Frigardi sebészeti tankönyvet adott ki.

A Nápolytól mintegy 45 km-re fekvõ Salerno orvosai kezdetben Galenosz és Hippokratész tanításai alapján gyógyítottak (a várost úgy is nevezték, hogy „civitas Hippocratica”), idõvel azonban ezt az irányzatot felváltotta a sokkal fejlettebb arab és zsidó orvoslás.

Nemcsak az alapítás négy különbözõ nemzet fiait egybefogó legendája példázza máig ható erõvel a toleranciát, hanem az is, hogy az orvosok, orvostanárok között nõk is akadtak. Egy Trotula nevû doktornõ például értekezést írt ezzel a címmel: De mulierum passionibus ante, in et post partum (Az asszonyok szenvedései a szülés elõtt, alatt és után).

A XI–XIV. században virágkorát élõ salernói orvosi iskolának már kialakult tanterve volt, mikor az akkoriban alakuló középkori egyetemek ez irányban még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Tanárai az elméleti-oktatói munkát rendszeres klinikai gyakorlattal kapcsolták össze, és ebben is modellt szolgáltattak a medicina elsajátításában. Salerno hírneve az orvostudományokban olyan széles körû volt, hogy egész Európa diákságára nagy vonzerõt gyakorolt, és tömegesen vonzotta õket falai közé. A középkori orvostudomány nem egy értékes alkotása született itt, melyek közül az Antidotaria a legnevezetesebb; ebben a tudásra-tapasztalatra támaszkodó diagnózisokat, orvosi recepteket és elõírásokat rögzítették.

Sok legenda fûzõdött Salernóhoz; annyi bizonyos, hogy a római korban kedvelt üdülõhelyként tartották számon Salernum városát, s már 820-ban mûködött egy jóval korábban alapított kórháza. És az is tény, hogy az iskola közzétett egy 104 fejezetbõl álló, hexameterekben (itt-ott disztichonokban) írt kézikönyvet ezzel a címmel: De conservanda valetudine (Az egészség megõrzése); más címe: Flos medicinae vel regimen sanitatis salernitanum (Az orvostudomány virága avagy az egészség salernói rendtartása), amely a késõbbi évszázadokban kétszáznál több kiadást ért meg. Egyesek szerint szerzõje a közelebbrõl ismeretlen Giovanni Milanese volt; alkotását I. vagy II. Vilmos angol királyhoz intézte, aki a bizánciak ellen hadakozva Itália számos városát, köztük Salernót is elfoglalta.

Giovannin kívül nevezetes orvos volt még Petrus Musandinus, Afflacius, Johannes Platearius, Archimatthaeus, Maurus, Urso és mások.

Hogy mennyire népszerûek voltak a salernói iskola tanácsai, azt nemcsak a kiadások nagy száma mutatja, hanem az is, hogy többen próbálkoztak hasonló alkotásokkal a nyilvánosság elé lépni. Köztük van Kovachich József Miklós jeles jogtörténész (1798–1878), aki Monumenta veteris legislationis Hungariae címû könyvét 1815-ben éppen Kolozsváron adta ki. Ugyanõ jelentette meg 1821-ben Budán Scholae Salernitanae praecepta conservandae valetudinis (A salernói iskola utasításai az egészség megõrzésére) címmel azt az orvosi szöveggyûjteményt, amelynek szerzõi valamennyien a jó egészség megóvásának útját-módját próbálják megközelíteni. Az írások sorában találjuk Francis Bacon Historia vitae et mortisából (Az élet és halál története) a hosszú élet titkáról írtakat. A gyûjtemény címadó darabja azonban a minket közelebbrõl érdeklõ Salerno középkori orvosi iskolájának 104 tanácsát tartalmazó latin szöveg (1–18. l.). Mint a középkori orvosi gyógymód általában, a benne foglaltak nagymértékben a természetgyógyászaton alapulnak.

Következzék tehát a szöveg, mely tudomásom szerint az elsõ teljes magyar nyelvû formahû fordítás (néhány szemelvényt közöltem belõle a Romániai Magyar Szó 1993. március 27–28-i számában).

1. A lélek bántalmai és néhány általános gyógyszer

Anglia hõsi királyának javasolja Salerno:

Szép s jó testet akarsz? Fõ gondod a teljes egészség?

Vesd el a gondokat, és haragod mind ûzd ki szivedbõl.

Hagyd el a bort, vacsorázz keveset, de vigyázz: lakomádról

Indulj sétafikálni, kerüld el a déli sziesztát,

Vissza ne tartsd a hugyod, s ha a bélsár jönne: ereszd ki!

Hosszú életet élsz, ha betartod a fenti tanácsot.

Nincs a közelben az orvos? Azonnal e három elõlép:

Mérsékelt étrend, pihenés meg a lelki vidámság.

2. Az agy megerõsítése

Ébredezõ szemed és a kezed jól mossa hideg víz,

Tisztul a test így, rendben a végtag, a kosz lemaradhat.

Fel, nosza, jól lesikáld fogaid, s a hajad lekeféljed.

Így frissül fel az agy, s így pezsdül a testi erõ is.

Tiszta, ha vagy, falatozz, vagy akár sétálj a ligetben.

3. Adalék a látás felfrissítéséhez

Zöld fû, forrás és a tükör frissíti a látást,

Így hát este a forrást nézd és reggel a bércet.

4. A nappali vagy déli alvás

Szundíts déltájban rövidet, még jobb, ha nem alszol:

Lomha leszel, fõfájós, lázas, a nátha is elkap;

Lám, e sereg kórság sújthatja a délben is alvót!

5. A gyomorban visszatartott szél

Négy baj ered, ha a bélszeleket nem ereszted a légbe:

Szédülsz, rád jön a görcs, vízkórság, hascsikarás is.

6. A vacsora

Bõséges vacsorát ha eszel, kész kór a gyomorra.

Könnyû álmot akarsz? Titka a könnyü menû.

7. Az étkezés elõtti szabály, valamint az evés és ivás rendje

Ételeket ne fogyassz, ha a hasban az ûr dominálna:

Jó, ha elõször eszel keveset, s ez az útmutatód lesz,

És ami árt, és azt, ami használ, innen alítod.

8. A kerülendõ ételekrõl

Õszibarack meg a körte s a juhsajt s tej meg a sós hús

S kecske meg õzhús, nyúl meg a marha falatja valóban

Kórokozók és megbetegítik a védtelen embert.

9. A tápláló ételek

Tyúkmonya frissen, a mártás sûrûn, rá a vörösbor

És egyebek mind tisztán: edzik az emberi testet.

10. A tápláló és hizlaló ételek

Hizlal a búzakenyér s táplálnak a jószagu sajtok,

Hizlal a sertéshús, here, rántva velõ s a velõscsont,

Jó édes bor, az ízletes étek, a nagyszemü szõlõ

És érett füge, és a tojás hígan: biz e' hizlal!

11. A bor jó tulajdonságai

Jó bor ügyében a szín, ragyogás, zamat, illat az ismérv,

És ha kivánod a bort, te csak erre az ötre vigyázzál:

Légyen erõs, zamatos, színes, hûs, illatos óbor.

12. Az édes és a fehér bor

Jócskán edzi a testi erõdet a tiszta fehér bor.

13. A vörös bor

Nagy tételbe fogyasztva, vigyázz: a vörös bor is árthat:

Gégebetegséggel jár, és jutsz te gyomorszoruláshoz.

14. A halálhozó mérgek ellenszere

Körte, retek, fokhagyma, dióbél és ruta szára:

Gyorsan ölõ mérget még ma hatálytalanít.

15. A levegõ

Tiszta legyen, bûzmentes a köznapi kellemes áér,

Orrfacsaró szagokat ne is ontson, ez árthat erõdnek.

16. A túlzott borfogyasztás

Megbetegedtél, mondsza, fiam, te az éjjeli bortól?

Újra igyál te a másnapi reggel, a gyógyszered ez lesz.

17. Az igazi jó bor

Jobb testnedveket ád az ivónak az ízletesebb bor,

Ám a sötét színûre vigyázz, tunyaságot okozhat.

Légyen a tiszta ital jól érlelt, egyszerü óbor,

Enyhén oldott, jó kezelésû s jó aromájú.

18. A sör

Nem lehet íze savanykás, színe legyen ragyogó szép,

Érlelt, régi magoknak a fõztje: a sör csakis így jó!

19. A sör fogyasztásáról

Edzett férfi-gyomornak a sok sör ivása se terhes.

20 Az egyes évszakokban melyik étel megfelelõ

Szûkös ebédet egyél kikeletbe, te erre ügyeljél,

Nyári melegben a kánikuláért árt a zabálás,

Késõ õsszel ered számodra veszély a gyümölcsbõl,

Tél idején falatozhatsz vígan, amennyi beléd fér.

21. A gyenge minõségû ital javítása

Szálvia és ruta szirma javítja a rossz ital ízét,

Tégy bele rózsavirágot, a szomjad is ettõl eloszlik.

22. A tengeri betegség

Vízzel a bort elegyítsd s igyad azt, ha hajóra felültél,

S nem vesz erõt soha rajtad a tengeri vészes okádás.

23. Az egyetemes fûszer

Szálvia, só, bors és fokhagyma a petrezselyemmel:

Így készülhet a jó fûszer, ha aránya is illõ.

24. A kézmosás haszna

Duplán használ, hogyha kezet mosol étel után is:

Tisztul a mancsod, a látás jócskán megjavul ettõl.*

Többször mosd a kezed: „izmos” lesz a neved.

[*Mert kezével mossa meg a szemét.]

25. A kenyér

Túlságos melegen kenyeret ne fogyassz, se keményet,

Erjesztett légyen, jól szúrkált és kisütött is,

Tiszta buzából készített lisztbõl, pici sóval.

Héját el ne fogyaszd égetten, okoz kolerát is,

Ámde ha jól kisütötték, s van só benne, kovász is,

Így már, tisztán, hasznos néked a házi kenyér is.

26. A disznóhús

Disznóhúst ha eszel s nem iszol bort, nincs aromája,

Ámde a hegy leve disznóhússal: a kész medicína.

27. A must

Megkönnyíti a gyomrot is, és jó fék vizeletnek;

Májdugulást hoz a must, és ártó mindig a lépnek.

[A 46. sz. tanács is a mustról szól.]

28. A vízivás

Káros evés közepette, ha víz megy a szádon a hasba,

Bajba kerûl az emésztés, ettõl hûl ki a gyomrod.

29. A borjúhús

Tápláló húsétel a házi tehénnek a borja.

30. Az evésre alkalmas madarak

Jó eledelt nyújt néked a tyúkhús, a kappan, a gerle,

Zsenge galambhús, fácán és a rigó, seregély is

És a fogoly, fûrj, bár kicsi rajtuk az enni való hús.

31. A halakról

Halnak a húsa, ha lágy, válaszd te a hosszu növésüt,

Ám ha kemény húst bírnak, az apraja ízletesebb lesz.

32. Az ángolnáról és valamit a sajtról

Káros a hangra az ángolnának a húsa, az íze,

Ezt tanusítja a természetnek a sok kutatója.

Sajt, ángolna kevésbé árthat az emberi testnek,

Hogyha gyakorta iszol, majd hörpölsz újra meg újra.

33. Az étel és ital keverése vagy váltogatása ebédnél, vacsoránál

Míg az ebédnél ülsz, iszogass keveset, de gyakorta;

Hogyha tojást kívánsz, lágy és friss legyen az.

34. A borsó

Mondjunk jókat a borsóról, de a rossz is elõjön:

Bajt okozó héjastól, mert puffasztja a gyomrot,

Ámde lehántolva: jó eledel máris.

35. A tej

Kecskének s a tevének a jó teje ír a tüdõnek,

Legtáplálóbb az, ha szamár teje száll a gyomorba.

Tápláló a tehén teje, jól megerõsit a juhtej,

Ám ha bajod láz s fõfájás, úgy elkerülendõ.

36. A vaj

Vajtól szûnik a láz, és enyhül a kór, ha reád tört.

37. A savó

Belsõd tisztává teheted, hát élj a savóval!

38. A sajt

Hogyha a sajt jó zsíros, azonnali székrekedést hoz;

Életerõsnek a sajt gyógyszer friss búzakenyérrel,

Ám a betegnek a sajt a kenyérrel is árt, ne fogyassza.

A sajt önmagáról

Ártónak tart némelyik orvos az emberi testre,

Ámde nem ismerik azt: ártalmam miben áll.

Csak kényelmi okokból adódik ez: így a szakértõ.

Renyhe gyomornak azonnal a sajt jó támogatást nyújt;

Hasznos az étel elõtt, ha a végbél hígat ereszt ki,

Ámde ha székrekedés kínoz, csak az étel után edd:

Mindezeket tanusítja az emberi testnek az õre.

[Ez a szöveg csak Kovachich kiadásában szerepel.]

39. Az evés és ivás

Jól beigyál, keveset, de gyakorta, amíg az ebéd tart,

S kór sose bánt, ha evés közepett nem nyúlsz poharadhoz.

Úgy kerülöd ki a bajt, ha ebéd elején iszol egyet.

Halra egyél a dióból, húsra jöhetnek a sajtok,

Jó a dió, de a második árt, háromtól a vég jõ.

Újra meg újra igyál, amidõn a tojást benyakaltad.

[Az utolsó négy sor Kovachich pótlása.]

40. A körte

Végy körtvélyhez italt, méregre ez óvszer; ilyen kell:

Jó aszu nélkül a körte, a körtefa sarja a méreg.

Ámde ha méreg a körte, a körtefa vesszen a kertbõl.

Méreg a körte, ha nyers, hát fõve egyél te belõle.

41. A cseresznye

Nagyszerû áldás néked a nyári cseresznye evése:

Magja kihajtja köved, s õ jól kipucolja a gyomrod,

Felfrissülsz, jobb vér járja be szervezeted.

42. A szilva

Elmúlik beleid szorulása a szilvaevéstõl.

43. A barack, szõlõ és paszuly

Rendes arányba kevert must õszibarackkal elõnyös;

Szintén hasznos a szõlõt enni az õszi dióval.

Káros a lépnek a bab, de veséd és torkod üríti.

44. A füge

Rossz mirigyed borogasd a fügével, a duzzanat elmúl,

És tört csontodat összébb húzza a mák a fügével,

Bélférget hoz, a férfierõt gyarapítja, de hasznos.

[Az utolsó sor csak Kovachichnál.]

45. A naspolya

Naspolya: jó húgyhajtó, s székrekedést is okozhat;

Jobb ízû, ha gyümölcse megért, de keményen is ízes.

46. A must

Musttól több a vizellet, a bensõd oldja, dagasztja.

47. A sör és az ecet

Sör: szaporítja a testi vizet meg a férfierõdet,

Jó vérképzõ, és gyarapítja a testen a húst is,

Jól takarítja a húgyot, a hast puffasztja, lohasztja;

Jócskán hût, de a vér az ecettõl jól elapadhat,

Hût, lesoványít, bússá tészen, apasztja az ondót,

Száraz idegbõl bajt támaszt, a kövért megaszalja.

48. A répa

Jó a gyomornak a répa, segít, a szelet kiüríti,

Hajtja vized, s fogaidnak a romlását megelõzi;

Fõtelenül ha fogyasztod, a görcs hasogatja a bensõd.

49. Az állati belsõrészek

Késõn megy ki a szív, még fõtten is árthat evése.

Állati bendõbõl csak a külsõ részeket edd meg.

Jó táplálék, orvosi gyógyszer az állati nyelv is.

Könnyû fõzni tüdõt és síma az útja a bélben.

Ízletesebb a velõ, ha a tyúké, mint a tehéné.

50. A kapormag

Végbeledet kipucolja a kerti kapornak a magja.

51. Az ánizs

Ánizs: a gyomrot, a látást gyorsan erõre kapatja;

Tégy bele ánizst, és már jobb aromát kap a méz is.

52. A hamu

Jól csillapítja a vérzést, hogyha a sebre hamut szórsz.

53. A só

Míg eszel, asztalodon legyen ott ez a fûszer: a kõsó,

Ízt ad az ételeidnek, a mérget a testbõl elûzi.

Bármilyen étel is az, de ha sótalan, úgyse kivánod.

Ámde a sok só rontja a látást, férfierõt is,

S fellép tõle rühösség, aztán mind vakarózhatsz!

54. Az ízek és milyenségük

Sós, keserû, savanyú: alapíz ez a három a szájban.

Hût az ecet, dugulást hoz a hájas, a zsíros ebéd is,

S rossz érzést, de ha édes az étel, a tested is éled.

55. A borleves

Tisztán tartja fogad, s látásodat is kijavítja,

Meghizlal, ha sovány húsod van, a teltet apasztja.

56. Az étrend

Tartsa magát mindenki evésben a régi szokáshoz,

Csak ha a szükség úgy kívánja, cserélje ki mással.

Hippokrátész mondja: betegség is jöhet ebbõl;

Okszerü, jó étrend: ez a célja a szaktudománynak,

Erre ha nem gondolsz, pórul jársz, ostoba ember!

57. Az étrend alkalmazása

Hányszor eszel te naponta, mikor, mit a jó eledelbõl

És a fogyasztás mérve: az orvos elõirogassa,

Itt van a módja a téves utakról egybe letérni.

58. A káposzta

Állaga bensõd összeszorítja, de oldja a lével,

Ámde e kettõtõl jócskán kiürülhet a gyomrod.

59. A mályva

Tudta a régi világ is: a mályva a hasra hatásos;

Zúzd gyökerét, és ûzi belõled a káros erõket,

Mozgást vált ki a méhben, a mályva ezért is elõnyös.

60. A menta

Bélféreg s a giliszta a bendõdbõl kimaradnak,

Meggyógyulsz te a menta levétõl, már ha valódi.

 

61. A zsálya

Kertjében ha a zsálya terem, mért pusztul az ember?

Mert a haláltól nem védhet meg a fû, a virág sem.

Használ rossz idegeknek, a kéz remegése javulhat,

Tartósan ha szeded, múlasztja a hatnapi lázat.

62. A bodorka vagy ruta

Nagyszerü ám a bodorka, rutának is ismeri népünk!

Használd, és a szemed látása javulhat azonnal.

Nyersen elûzi a szemnek a tartós, éji homályát,

Férfierõt kicsinyít, de erõsít asszonyi vágyat,

Tisztít, fényt ad, eszednek erõt ez a réti bodorka,

Fõzete ûzi a bolhát, így hát nyugton aludhatsz.

63. A hagyma

Úgy tûnik, hogy az orvosi nézet a hagyma iránt is

Más-más: Gálénosz tanitása, hogy árt az epének,

Ámde a flegmatikusnak az épségét erösíti.

Ászklepiosz dícséri, szerinte a hagyma hatásos,

Fõként jó a gyomornak, az orcát megpirosítja.

Dörzsöld jól be a tar koponyádat a hagyma levével,

És fõd dísze e jó kezeléstõl újra kinõhet.

64. A mustár

Mustár: apró, száraz a magja, de felmelegít, és

Tisztít fõt, és megkönnyeztet, a mérget elûzi.

65. A lila ibolya

Fõfájást és náthát gyógyít, no meg a mámort,

És epileptikusoknak a gondját szünteti egybõl.

66. A csalán

Alvást ád a betegnek, elûzi belõled a hányást;

Mézbe keverve a magját szedjed a kólika ellen,

És ha gyakorta iszod, sose félj, gyógyul köhögésed;

Jó a hatása elaggott és fájós izületre.

67. Az izsóp

Mellbõl jól kipucolja a flegmát fõzete mézzel,

Ám a tüdõnek a munkáját is e fû gyarapítja,

És az izsóp erejétõl szép üde színt kap az arcod.

68. A turbolya

Hasznos a rákra a turbolya zúzva, ha mézbe vegyíted;

Borba keverve derékfájásodat elveszi nyomban,

Hogyha e jó zuzalékot a fájós részre teszed rá.

Jó a fosástól, hányást szüntet a turbolya gyakran.

69. A réti vasfû

Réti vasasfû: jó a hatása a szívre azonnal,

Hát még fõzete, összekeverve bodorka levével:

Jól gyógyítja bokád, jó mindig a lábbeli sebre.

70. A csombord

Rút kolerától megszabadít, ha borodba befõzöd;

Szárítsd meg: derekadból menten eliszkol a köszvény.

71. A zsázsa

Kend be levével a hajzatodat, s lásd: fürtöd erõs lesz,

Ámde a fognak a kínzó fájását is elûzi;

Mézbe keverve segít gyógyulni a bõrsömörödnek.

72. A fecskefû

Plínius írja: a fecskeanyácska a vak kicsinyeknek

Meggyógyítja szemét, látását ezzel a fûvel.

73. A fûzfa

Fülbe eresztve levét, kiszorítja belõle a férget;

Kérge ecetbe befõzve feloldja a csúnya szemölcsöt.

Szedd le virágját, s vízbe beáztasd: jó az eredmény:

Megszabadít ez a szer bízvást rút gerjedelemtõl,

S csökken erõd, s így érted a nõ soha nagyhasu nem lesz.

74. A sáfrány

Használj sáfrányt! Mondják róla: javít a kedélyen,

Jó izületre, ha fájós, és kitünõ szer a májnak.

75. A póréhagyma

Termékennyé lesznek a lányok e fû erejétõl,

És ha az orrod e gyógyírral bekened, valahányszor

Kínoz az orrvérzés, a bajodra hatékony azonnal.

76. A bors

Minthogy a bors feketés színû, jól oldod a vízben;

Tartós flegmától kipucol, használja szakács is;

Hasznos a bors, ha fehér is, a rút köhögésre, gyomorra

Jó a hatása, ha olykor a láztól reszket az ember.

77. A rossz hallás

Étel után, ha sokat járkálsz, és jó nagyot alszol,

És pálinkát bõven iszol, kár éri a hallást.

78. A fülzúgás vagy csengés

Mozgás, tartós éhség, hányás vagy leesés is

És részegség: fülbeli zúgást gyakran okozhat.

79. Látási zavarok

Fürdõ, szél, szerelem, bors, jó bor, a füst is okozhat

Bajt a szemednek; a lencse, a hagyma, a bab meg a mustár,

Nõvel a hálás, napfény, tûz és por meg ütés is:

Árthat a szemnek, ezért jó mindig elõre vigyázni.

[Az utolsó sor csak Kovachichnál.]

80. Mi erõsíti a látást?

Rózsa, bodorka, a vasfû, ánizs, a fecskevirággal

Meggyógyítja szemed, ha az éji homályba borult is;

Készíts fõzetet s ettõl újra a régi a látás.

81. A fogfájás csillapítása

Póréhagymát, ám csak a magját és a beléndek

Pörkölt magvát tömjénporral: vedd be e bajra,

És szûnõben a kínzó fájás benn fogaidban.

82. A hang rekedtsége

Fejfájás, ángolna, ivászatok és a dióbél,

És nyers alma evése: im, ettõl jõ a rekedtség.

83. A reuma gyógyszerei

Böjtölj, virrassz és lakomázz, ne egyél sokat egybõl,

Munkálkodjál, gõzt szívj, és tartsd vissza a fingod:

Hogyha betartod e pár szót, nem kínozhat a reuma.

Mellre leszállva a reuma: hurut, míg orrban: a nátha,

S hogyha torkodat éri e kór, neve már a rekedtség.

84. A sipoly kezelése

Vésd az eszedbe: a kén s aranyosszín összekeverve,

Hozzá szappan a kellék, tégy bele mészt is,

És elegyítve e négyet, a gyógyszer akárkire hasznos;

Így a sipoly gyógyulhat, a négyszeri kúra a legjobb.

85. A fejfájás

Bortól fáj a fejed? Forrásvíz gyógyit azonnal,

Mert ha a bort vedeled, láz tör ki a szervezetedben,

Forróság ül a fej tetejére s a homloki tájra,

Kétfele fáj a halánték, s jócskán lüktet a homlok:

Kerti csucsorka levével a fájós részt borogassad;

Mondják: fõfájásra a legjelesebb ez a gyógyszer.

86. A négy évszak

Nyári idõben a böjt szárítja az emberi testet,

Hányást gyakran okozhat a testben, elûzi a káros,

Ártó nedvet azonnal a bensõd legfenekérõl.

Négyen az évet uralják: Õsz, Tél, Nyár a Tavasszal.

Már kikelettõl nyirkos a lég és langyosodóban;

Vedd tudomásul: az érvágáshoz ez évszak a legjobb.

Jót tesz a mérséklet szerelemben a férfiu nemnek,

Hasznos a mozgás, tisztul a hastáj, jó a verejték,

Fürdõ, gyógyszer elûzi a testbõl a kórt is azonnal.

Perzsel a hõség: arról ismeri mind a nyarat meg,

Akkoriban küzd néha az ember a gaz kolerával.

Sok hideg étket az asztalra! S vonakodj szerelemtõl!

Érvágástól tartózkodj! Most káros a fürdõ.

Jó heverészni ilyenkor is, s mérsékeld az ivást is.

87. A csontok, fogak és erek száma az emberi testben

Kettõszáztíz, hozza kilenc, ez az emberi csontok

Száma, fogad van húsz, és még négy ott van a szájban,

Több száz ér viszi véred: a testi erõhöz a pálya.

88. Az emberi test négy nedve

Ismeretes, hogy az emberi test négy nedven alapszik:

Vér, epe és a sötét epe és az utolja: a nyálka.

Vérnek a lég jó, míg a sötét epe földet igényel,

Hasznos a tûz az epének, a nyálka a víznek örülhet.

[A latin szöveg többet mond, mert utal a szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus természetre.]

89. A szangvinikus vérmérséklet

Telt idomúak ezek mind, és tréfás is a kedvük,

Pletykát, új hírt várnak a néptõl bármely idõben;

Bacchus a kedvenc, Vénus, az étel, s jó nevetés is,

Vídám emberek õk, és édes a tiszta beszédük:

Otthonosak mind õk, a tudás bármely faja légyen,

Bõkezü és vídám, kacagó és arca piroslik,

Nótás, izmos a teste is, és tele jóakarattal.

90. A kolerikus vagy epés vérmérséklet

Jelleme ennek az emberi nemnek: a harci hevesség.

Mind a magasba törekszik, akárkit a sorban elõzni.

Gyors a növésük, az iskola jól megy, az étel a fõ-fõ,

Jó a szivük, s adakoznak, a fõhivatalt is elérik.

Csalfa, szilaj, haragos, tékozló, ámde merész is;

Észjárása ravasz, nyúlánk, és színe a sáfrány.

91. A flegmatikus vagy nyálkás vérmérséklet

Nyálkától kis erõt kapsz, mert az erõd elapasztja;

Nyálkától nõ meg pocakod, de a vér sose hizlal,

Csak pihenés, ami vonzza, az álom, egyéb neki nem kell.

Lassu a mozgás, tompa az ész is, a lusta az eszmény;

Rest, aluszékony ez és jócskán tele rút köpetekkel;

Észre nehézkes, a teste kövér, és arca fehéres.

92. A melankolikus vérmérséklet

Most a sötét epe ártó állaga képezi tárgyunk.

Hívei búsak, a szûkszavuságról ismered õket.

Éjszaka, nappal is jó sok idõt pazarol tanulásra;

Tartja szavát, és nézete: semmi se biztos a létben.

Féltékeny, szomorú, epedõ, és sárga az arca;

Félénk, csalni sosem tud, a jobb keze mindig erõsebb.

93. A színekrõl

Íme, a nedvek, amellyek az emberi színt kimutatják

Minden idõben. A nyálkától a fehér eredezhet,

Vértõl jõ a vörös szín, míg az epétõl a rõtes.

A bõvérûség jelei

Arcod a rossz vértõl pirosúl, szemeid kiguvadnak,

Duzzad az ábrázat, de a tested is elnehezülhet;

Gyorsul a pulzus, a testben a fájás egyre erõsebb,

Fõleg a homlok a fájós, s itt van a székrekedés is.

Éjjeli álmod uralja vörös szín, száraz a nyelved,

Nyálad erõsen elédesedik, s így édeseket köpsz.

A fehér epe bõségének jelei

Erre mutatnak a kézfájások, a nyelved is érdes,

Zúg a füled, hánysz többször, az alvás megszakadozva;

Szomjuhozol, nyögsz hascsikarástól, s vastag a széklet,

Fellép szívszorulás, émelygés, lanyhul az étvágy,

Gyorsul a pulzus erõsen, a test melegebbre hevül fel,

És szájad keserû s álmodban a tûz diadalmas.

A nyálka bõségének jelei

Bõ nyálkának a testben ihol törvényszerüsége:

Rossz szájíz és többszöri undor, a nyál szaporázik,

Szaggat a tarkó, fájás szál a derékbe, gyomorba,

Ritka a pulzusod, és alig érzik a sok kihagyástól,

Alvásod sem mély, s álmod tele van vizenyõvel.

A fekete epe bõségének jelei

Nedvekkel tele tested, amíg üledékek uralják,

Jelzi: a bõr feketébb, híg húgy, és sûrü a pulzus,

Nyugtalanítnak: a gond, búbánat, az éjjeli álmok,

Megsavanyodnak az ízek a szádban, ilyen böfögésed,

Cseng a füled, sípol, de a balban a hang zavaróbb lesz.

94. Az érvágásról és elõször az érvágási életkorról

Érvágásra az elsõ évszám lesz a tizenhét;

Érvágás révén lélegzeted is szaporább lesz,

Majd borivástól benned a légzés gyors ütemet vesz,

És étellel a vérbeli károkat is kijavítod.

Látásodra hatása erõs, és tisztul az ész is;

Érvágástól felmelegednek a szerveid újra,

Tisztán érzékelsz, az unalmat elûzi belõled,

Tõle a hallás, hang javulóban, erõben is éledsz.

95. Mely hónapokban hasznos és melyekben ártalmas az érvágás?

Április és május, szeptember: e három a káros,

És még jönnek a Holdnak a napjai, példa a Kígyó.

Májusi elsõ nap s az utolsó, társaival sem.

Lúdhúst sohse fogyassz, s nincs módja a vércsapolásnak,

Hogyha elaggott vagy, de ha ifjonc, és sok a véred,

Érvágásra akármely hónap a jó: neki bátran!

Április és május, szeptember: ezekre vigyázzál,

Bánj velük óvatosan, mert így élhetsz te sokáig.

96. Az érvágás akadályai

Fázós tájak a fájós tagban, a testi hidegség,

Zsenge- vagy aggkorod, de feredõzés hõ szerelemre

És a kitartó kór, bezabálás étel-itallal,

És érzékeny a gyomrod erre vagy arra:

Mindez az undorodással az érvágást sose bírja.

97. Mire kell vigyázni az érvágásnál?

Erre ügyelj, amikor te eret vágatni akarnál,

Vagy ha a szervezetedbõl elmegy a régi erõnlét:

Mozgás és olajos bekenés meg evés vagy a fürdés,

Pólya a lábra: te mindezeket jól tartsd az eszedben.

98. Az érvágás némely hatásairól

Érvágással a bánat örömbe csap át, a haragból

Vídámság jõ, és szeretet gyûlöletnek a helyén.

99. A bemetszés nagysága

Légyen a metszés jó közepes, hogy a pára kiszálljon

Bõségben, s véred szabadabban a földre csorogjon.

100. Az érvágásnál mire kell vigyázni?

Jó, ha hat órát éberen ülsz mûtéted után még:

Hogyha legyengül a tested, az alvás kárt is okozhat.

Mélyre ne vágj soha, mert az idegszál sínyli gyakorta,

És ha fölös véred kiomolt, ne siess az evéssel.

101. Mit kell kerülni az érvágás után?

Buzgón elkerülendõ mind, ami jó tejes étel,

És folyadékot a megvágott ember ne fogyasszon.

Ellensége az érvágásnak a hûs levegõ is,

S jó ideig még néki a felleges ég kerülendõ.

Friss levegõtõl, érvágástól éled a lélek,

Hasznos a jó pihenés, és árthat a víg elevenség.

102. Milyen betegségekben és életkorokban hasznos az érvágás, és mikor, mennyi vért kell lecsapolni?

Jó, ha heveny betegeknél nyitsz fel eret legelõször,

Sok vért végy, ha a késed alatt középkoru ember

Van, de öregtõl és gyerekektõl csak keveset végy.

Bõven ereszd ki tavasszal a vért, máskor kevesebbet.

103. A különbözõ végtagokat mikor kell megkönnyíteni?

Õsz, tél: kedvez a balnak, a nyár s a tavasz meg a jobbnak,

Szív, máj, tarkó, láb: ez a négy, ami megcsapolandó.

Nyáron a májat, a szív tavaszé, majd rendre a többit.

104. A lépvérér vágásának elõnyei

Lépvérérbõl hogyha csapolsz, sok elõnyre tehetsz szert:

Jól takarítja a léped, a májad, a melled, a kebled,

Szívfájást – ha erõs is – azonnal szüntet e vágás.

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék