Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1996/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 3-4.füzet

Az 1996. május 4-i közgyûlés iratai

Kiss András fõtitkár jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület
1995. évi munkájáról

Amint az elõzõ években is, két síkon számolhatunk be az 1995. év munkájáról. Az egyiken a változatlan eredménytelenségrõl jogaink elismerésében, a másikon a saját erõnkbõl és támogatásaink felhasználásával szakadatlanul folyó intézményépítésünkrõl és szakosztályainkban tömörült tagjaink eredményeirõl. A kettõsség ellenére az említett eredménytelenség csupán a valóság világos tudomásul vételében hatott, de nem fékezhette azt, amit egyedül mi alakíthatunk: eredményre törõ munkánkat. Ezek figyelembe vételével jelenthetjük közgyûlésünknek a következõ területeken végzetteket:

Szervezés

Az évek során kialakult egy jórészt azonos számú taglétszámunk, amely részt vesz munkánkban. Ez az elhalálozások, eltávozások, újabb belépések során kialakult aktív taglétszám számítógépes nyilvántartásunk szerint jelenleg 2657 személy (ebbõl 100 alapító tag). Tudománymûvelési tevékenységünk elõmozdítása érdekében, amelynek szervezési kereteit a szakosztályok biztosítják, sikerült egy kutatói és egy, a tudományos tájékozódást szolgáló mûhelyt kialakítanunk. Az egyik intézeti szervezésben biztosítja két tudományos kutatónk munkáját (a magyar történeti nyelvtudomány és Erdély írásos kultúrájának története tárgykörében), de a munkahelyükön (Lãcãtuºului, Lakatos utca 3. sz.) szervezett nyelv- és történettudományi szakkönyvtár az említett területeken tudományos kutatóink számára is gazdag információkat nyújtó munkahely. Ugyanide alakítjuk ki kézirattárunkat is és magyar tudományos és mûvelõdési jellegû gyûjteményeink tárát. A másik jelentõs tudományos mûhelyünk az elsõsorban az egyetemi hallgató tagjaink érdekében szervezett és berendezett Jordáky Lajos-könyvtár (Haºdeu – Kõkert utca 39. sz.), ahol a névadó könyvhagyatékán kívül a kialakított olvasóteremben a hatévi mûködésünk során beszerzett könyvek állnak tagjaink rendelkezésére. Könyvtárainkról szólva nem mulaszthatjuk el, hogy ne említsük meg: azoknak mind az épületeken belüli kialakítása, mind szervezése Jakó Zsigmond professzor és munkatársai fáradhatatlan munkájának köszönhetõ. A kutatói munka eredményeinek nyilvánosságra hozatalához a szaktanulmányokon kívül a szóbeli közlések is alkalmasak, akár elõadások, akár ülésszakok útján. Ez utóbbihoz teremtettünk lehetõséget az EME-házban (Ion Ghica – Tamás András utca 12. sz.) berendezett elõadóterem létrehozásával. Reméljük, hogy ez a fórum élénkítõen fog hatni a szakmai elõadások és tudományos ülésszakok megszervezésében.

E helyen kell megemlékeznünk a tavalyi jelentésünkben már jelzett, Egyesületünk életében jelentõs eseményrõl: az Erdélyi Múzeum-Egyesület budapesti bemutatkozásáról. Az 1995. január 25–27-én a Magyar Tudományos Akadémia, a Collegium Budapest, az Europa Institut és a Gróf Mikó Imre Alapítvány meghívására és szervezésében tartott megbeszélések és a tudományos ülésszak nemcsak erkölcsi sikert jelentett Egyesületünknek, hanem biztatást munkásságunk továbbviteléhez. (Mind a budapesti bemutatkozásról, mind a tudományos ülésszakokról és szakosztályi munkáról az Erdélyi Múzeum 1995. évi 3–4. számában közzétett eseménynaptár tájékoztat.)

Szakosztályaink

Alapszabályaink értelmében a tudományos munka kereteit a szakosztályok biztosítják. Munkásságukról évi közgyûlésükön számolnak be, eredményeikrõl kiadványaik tanúskodnak, és idõrendben számol be tevékenységükrõl az említett eseménynaptár is. Éppen ezért jelentésünkben csak azokra a nagyobb szabású rendezvényekre térünk ki, amelyek akár az eddigi szakosztályok kibõvítését, akár új utakat, esetleg régi hagyományok korszerû felelevenítését jelzik. Ez utóbbihoz tartozik a II. világháborút követõ parancsuralmi rendszer bevezetéséig rendezett hagyományos EME-vándorgyûlések felélesztése, egyelõre szakosztályi szinten. A dicsõszentmártoni Magyar Házban 1995. június 10-én a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály által szervezett vándorgyûlés nemcsak kapcsolatainkat erõsítette a Kis-Küküllõ mentén élõ tagtársainkkal, hanem lehetõvé tette a tájegység kutatóinak, hogy bemutassák eredményeiket. (1996-ban Szilágysomlyón és Székelyudvarhelyen kívánunk vándorgyûléseket tartani.) A Természettudományi és Matematikai Szakosztály egyesületi székhelyünkön, Kolozsvárott szervezett két olyan rendezvényt, amely messze túllépve a helyi kereteken, országos szinten tárgyalta meg a Szakosztály egyes kutatási területein elért eredményeket és a megoldásra váró feladatokat. Az elsõ tudományos értekezleten, 1995. október 28-án 44 elõadás hangzott el a plenáris ülésen és a Matematika–Informatika, Környezetvédelem, Kémia, Biológia és Földtudományi osztályokban. A másik rendezvény az Erdélyi Magyar Mûszaki Társasággal közösen szervezett vegyészkonferencia volt. Az Orvostudományi Szakosztály vándorgyûlés jellegû, immár V. Tudományos ülésszakát 1995. szeptember 14–18-án Marosvásárhelyen rendezte meg. Az öt osztályban elhangzott 168 elõadás mellett a Szakosztály évi tudományos ülésszakainak különös értéket kölcsönzött az, hogy ezeken több mint ötszáz magyar orvos és gyógyszerész találkozik és beszéli meg a szakterület tudományos és szervezeti kérdéseit.

Ugyancsak a szakosztályi tevékenység eredményeihez kell sorolnunk az Orvostudományi Szakosztály újabb szakcsoportjainak és továbbképzõ tanfolyamainak szervezését.

Az egy helyi közösségben élõ tagtársaink közös munkálkodását szeretné szolgálni az a kezdeményezésünk, amely lehetõvé teszi, hogy a nagyobb taglétszámú csoportjaink szervezett vezetõséggel és saját ügyviteli szabályzatuk alapján EME fiókegyesületként végezzék munkájukat. Éppen ez az évi közgyûlés az, amelyen elõször terjesztjük elõ a csíkszeredai, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és szilágysomlyói csoportok megkeresését arról, hogy fiókegyesületként folytassák eddigi tevékenységüket.

Kiadványaink

Az 1995. esztendõben is folytattuk rendszeresen megjelenõ szakosztályi kiadványaink: az Erdélyi Múzeum (a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály folyóirata), a Múzeumi Füzetek (a Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve), az Orvostudományi Értesítõ (az Orvostudományi Szakosztály szemléje) megjelentetését. Tervezzük, hogy 1996-ban a Mûszaki Tudományi Füzetekben közrebocsátjuk a Szakosztály tudományos ülésszakán elhangzott elõadásokat. Az Erdélyi Tudományos Füzetek címû sorozatunk 221. füzete Gaal György Magyarok utcája címû helytörténeti munkája az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a magyar Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium támogatásával jelent meg. Ugyancsak az elmúlt esztendõben adtuk ki a Romániai Magyar Bibliográfiák sorozatban a második kötetet, Romániai Magyar Könyvkiadás 1950–1953 címmel.

Egyesületünk vállalta, hogy a magyar Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium könyvkiadási pályázatán egyéni támogatást nyert Gábos Zoltán: Termodinamika (Fenomenológiai rész) és Kékedy László: Mûszeres analitikai kémia címû munkáját kiadja. Jövõbeli nagyon nehéz, de változatlanul elsõrendû feladatnak tekintett kiadási tevékenységünket igyekszünk új – esetleg együttmûködési – megoldásokkal elõrevinni. Azt, hogy nem térünk ki kiadási feladataink, a nemzeti értékeket kifejezõ munkák támogatása elõl, éppen a lehetõségekhez mért, de fokozatosan megvalósuló kiadási terveink is bizonyították és bizonyítják.

Ösztöndíjak

Egyesületünk két ösztöndíjtípussal rendelkezik, és saját szaktestületei véleményezése alapján dönt ezeknek az ösztöndíjaknak odaítélésérõl. Az elmúlt esztendõben is lehetõségünk volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége által Egyesületünknek juttatott öt egyéves továbbképzõ és kutatási ösztöndíjra pályázatot hirdetni. A beérkezett pályázatok alapján egy magyar–francia szakos tanárnõ, egy kertészmérnök, egy ortopéd orvos, egy közgazdásznõ és egy gépészmérnök kapott ösztöndíjat. Elégtétellel értesültünk arról, hogy ösztöndíjasaink komolyan dolgoznak, és meggyõzõdésünk szerint itthon eredményesen gyümölcsöztetik majd tudásbeli gyarapodásukat. A másik ösztöndíjtípus az az általában két hétre szabott kutatási ösztöndíj, amit az Europa Institut bocsátott rendelkezésünkre. Ezt a kutatási lehetõséget eddig többnyire a társadalomtudományok szakterületein eredményes kutatási múlttal rendelkezõ tagjainknak nyújtottuk, éppen azért, hogy kiegészíthessék eddigi kutatómunkájukat. 1995-ben 16 tagtársunknak juttattunk ebbõl az ösztöndíjtípusból. Ehhez az ösztöndíjtípushoz hasonlít az az elszállásolási lehetõség, amelyet a levéltári kutatásokat végzõ tagjainknak biztosít korlátozott idõtartamra a Magyar Országos Levéltár. 1995-ben 4 tagtársunk vette igénybe ezt az elszállásolási lehetõséget.

Más jellegû a magyar Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által biztosított két ösztöndíjforma: az 1990 óta rendszeresített posztgraduális ösztöndíjak és a hároméves doktorandusi ösztöndíjak. A legfeljebb 6 hónapra terjedõ posztgraduális ösztöndíjak nézetünk szerint elsõsorban a kutatómunkát kell hogy elõsegítsék. Viszont a tudományos szakosodást szolgáló hároméves doktorandusi ösztöndíjrendszer jó kezelésének több kérdésben világos álláspont kialakításához kell vezetnie. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy ennek az ösztöndíjformának szociális vetülete is van. Az elhelyezkedési, érvényesülési kilátástalanságban egyetemi végzettjeink elõtt ez is lehetõség, hogy három évig biztosított legyen megélhetésük, továbbtanulásuk, és igen gyakran: elõmozdíthassák letelepülésüket Magyarországon. Ez a szociális kérdés mindenképpen megoldásra vár, de nem a tudományos fokozatok ösztöndíjait tartjuk erre alkalmasnak. A kitelepedéseket illetõen nem az Erdélyi Múzeum-Egyesület feladata, hogy általános véleményt fogalmazzon meg egy olyan kérdésben, amelyben mindenki egyéni joga alapján és körülményei mérlegelésével szabadon dönthet. De nem támogathatunk olyan lehetõséget, hogy kitelepedését akárki is a hazai tudományos utánpótlás biztosítására szánt közpénzen oldja meg. Éppen ezért Egyesületünk álláspontja az, és arra utasította az Ösztöndíjtanácsban részt vevõ képviselõjét is, hogy kiemelten azokat a pályázatokat támogassa, amelyeket hazai fiatal fõiskolai, kutatóintézeti pályázók adtak be, illetve olyanokét, akiknek további itteni munkásságára biztosíték van. Ettõl függetlenül fenntartjuk azt a tavalyi jelentésünkben elhangzott javaslatunkat, hogy a doktori ösztöndíjak esetében az arra szánt pénzalapot elsõsorban a hazai doktorandusok kutatási ösztöndíjaira kellene fordítani, a magyarországi ösztöndíjakat viszont kizárólag a hiányszakterületekre korlátozni. A felmerült kérdések megoldása érdekében azonban Egyesületünknek fokozottan foglalkoznia kell a jól képzett fiatal szakemberek itthoni elhelyezésének megkönnyítésével, ennek érdekében kapcsolatot kell teremtenünk a potenciális munkaadók és a hazakészülõ friss doktorok között.

Adományok, támogatások

Tagjaink és pártolóink az 1995. év folyamán is számos adománnyal járultak hozzá Egyesületünk munkásságának elõsegítéséhez. Jelentésünkben nem térhetünk ki minden pénzbeli és fõleg könyvadományra. Ezeket egyénileg rendre megköszönjük – a könyvadományokat leltározásuk után –, és meg fogjuk találni a módját, hogy adományozóink nevét jegyzékben tüntessük fel. Addig is azokat említhetjük meg, akik berendezést, felszerelési tárgyakat adományoztak Egyesületünknek. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézete két diavetítõt, Gróf Bethlen Miklós Bécsbõl egy táskaírógépet, Adamik Béla tanár egy Controll-típusú számítógépet, dr. Ritoók Zsigmondné egy könyvtári-olvasótermi lámpát, dr. Varga Péter Pál osztályvezetõ fõorvos pedig egy Panasonic telefon- és faxkészüléket adományozott Egyesületünknek.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára folyamatosan látja el könyvtárunkat a legújabb szakmunkákkal.

Egyesületünk fenntartását és mûködését jórészt a nyílt pályázatok alapján kapott támogatások is biztosítják. Ezen a téren elsõként az Illyés Közalapítványt említjük, amellyel a kért támogatások elszámolását illetõen is kifogástalan kapcsolataink vannak. Pályázat útján a Soros Alapítványtól egy számítógépet kaptunk.

Mind az említett, mind a meg nem nevezett adományozóinknak ezen az úton is megköszönjük önzetlen támogatásukat.

Ingatlanok, székhelybérlemények

A fõtéri Wass Otília házért folyó perünkben a törvényszék elutasította keresetünket. Külön fejezetet igényelne ez az egész perfolyam ítéleteivel és fõleg indoklásaival együtt, amelyek majdani jogtörténészeink számára szolgáltatnak épületes adatokat a jelenlegi jogrendet és alkalmazott szemléletet illetõen. Jóllehet nem fogadhatjuk el a hozott ítéleteket, a polgári jogállam törvénykezõ erkölcsének megfelelõen – amelyet változatlanul igénylünk – nem szándékozunk ezt az ügyet utcára vinni, hangoskodások tárgyává tenni, hanem a törvényes utat követve az ítéletet alapos indokok alapján megfellebbezzük, és a jogorvoslatot akár nemzetközi szinten is igénybe vesszük.

Örvendetes eredményekrõl is beszámolhatunk. Mind az EME-házban (Ion Ghica – Tamás András utca 12. sz.), mind a Lakatos utcai kutatóintézetben, mind a Jordáky-könyvtárban a tatarozási és berendezési munkálatok befejezõdtek, és ezeket az ingatlanokat átadhattuk rendeltetésüknek. Ennek megfelelõen az EME-ház elõadóterme használható, szakosztályaink egy része itt kapott otthont, a Jordáky-könyvtár pedig megkezdte mûködését. Mindez új lehetõségeket és fõleg fiataljainknak lendületet biztosít munkásságukban.

Marosvásárhelyi lakrészünket az Orvostudományi Szakosztály használja, szilágysomlyói ingatlanunkat pedig ottani csoportunk gondozza. A Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai és a Rhédey házbeli bérleményeinket továbbra is használjuk.

Kapcsolatok, együttmûködések

Az elmúlt esztendõkben kialakult kapcsolatainkat és együttmûködéseinket továbbfejlesztjük. A kialakított együttmûködés eredményeként 1995. november 11-én a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke és Egyesületünk közös szervezésében tartottuk meg a Gyarmathi Sámuel Emlékülést, részt vettünk a március 20–25-én Tusnádon megrendezett, a mûemlékek rehabilitálásának elméleti és gyakorlati kérdéseirõl szervezett nemzetközi tudományos ülésszakon és a „Tornyot raktam” ifjúsági mûemlékvédelmi konferencián. Kapcsolataink továbbfejlesztése mind az országban, mind a határokon túl állandó törekvéseink egyike, megvalósítására pedig az egyesületi, szakosztályi kapcsolatokon kívül a tagjaink különbözõ rendezvényeken való részvételének útját is támogatjuk. Egyesületünk tagjai ugyanakkor részt vettek mindazokon a közéleti rendezvényeken, amelyek közösségünk érdekeit szolgálják.

Tisztelettel kérjük a fentiek tudomásul vételét és jelentésünk elfogadását.

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék