Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1997/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 59. kötet, 1997. 3-4.füzet

Szabó T. E. Attila

Tudomány, mely örök életet ád

CD-ROM lemez a magyar tudomány bölcsõjérõl

Nehéz, sõt lehetetlen, de talán szükségtelen is elfogulatlanul írni arról, ami az embert évtizedeken keresztül foglalkoztatja. Ezt elõrebocsátva már nem tûnik talán annyira nagyképûnek a kijelentés, hogy a MINTA SZTÁR CD-ROM sorozat második lemeze után a magyar nyelvû természettudományos gondolkodás kialakulásának korára másképpen kell tekinteni, mint ennek elõtte.

A Tudomány, mely örök életet ád címet viselõ lemez az elmúlt két évtized kutató- és elektronikus adatfeldolgozó munkájának eredményeként azt mutatja be szöveges állományok, sok szempontból kereshetõ adatbázisok, térképek, képek, grafikonok segítségével, hogy miként alakult ki a magyar természettudományos gondolkodás, tudományos nyelv, stílus és irodalom elõbb Nyugat-Dunántúlon, majd innen kisugározva Erdélyben, éppen a legkritikusabb idõkben, a Magyar Birodalom összeomlásának korában.

De a címben is idézett lemez nem errõl, hanem egy jóval kevésbé ismert és számos részletében még ma is homályos történetrõl: a magyar nyelvû tudományosság kialakulásáról és hõskoráról szól.

Bevallott célja hidat építeni az európai és ebben a magyar tudományosság elsõ információs forradalma – a könyvnyomtatás kora –, valamint a második információs forradalom – az elektronikus korszak – között. Ez a hídverés utóbb az Európai Közösség szándékaival is találkozott: a kilencvenes évek derekán az EU kutatási programok is felismerték, hogy Európa tudományos gondolkodásában olyan korai értékeket kell a modern világba átemelni, olyan egyetemes emberi hagyományok elektronikus feltárására van igény, amelyek meghatározták és a jövõben is meghatározhatják a kulturális evolúciót. Ezeknek a hagyományoknak a regionális, kontinentális feldolgozását kár volna a kérdésben illetéktelenekre és/vagy tájékozatlanokra (pl. amerikaiakra, japánokra) bízni.

A jelen kutatás és feldolgozás (még hagyományos módszerekkel) 1977-ben, a Sárvári Iskolából induló Sylvester-tanítvány, Melius Péter orvosbotanikai Herbáriumának 400 éves emlékkiadása kapcsán indult, és azóta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – amolyan tudományos hobbiként, tehát nem hivatali kötelességbõl folyik. Elsõ elektronikus eredményei 1989-ben az MTA SZTAKI gépeire felkerült közhasznú adatbázisok, illetõleg a MINTA SZTÁR I. CD-ROM (1990) voltak. A MINTA SZTÁR I. az MTM budapesti Növénytárában található Csapody Vera-féle növényakvarellekbõl, illetõleg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárból mutatott be mintaként néhány színes képet, illetõleg néhány ezer rekordot és ezzel az elsõ, Magyarországon készült tudományos, multimédiás CD-ROM-má vált.

A MINTA SZTÁR II. lényegében ennek a Növénytárban 1992-ben félbeszakadt programnak a folytatása. 1995-ben indult a BIO TÁR ELECTRONIC (http://www.bdtf.hu/~bzsolt) és ezen belül 1996-ban ennek GRAMMA sorozatában jelent meg Dugmanics Imre programozói és Biró Zsolt képfeldolgozói segédletével és sok adatfeldolgozó (részben családtag) hozzájárulásával a második CD-ROM: Tudomány, mely örök életet ád.

A lemeznek helyet adó GRAMMA sorozat már címében az elsõ magyar–latin természettudományi leckéket (is) tartalmazó, a krakkói és a wittenbergi egyetem szellemiségét Sárvárra plántáló Grammatica hungaro–latina (Sylvester J., 1539) emlékét idézi.

A most elkészült CD-ROM címe (Tudomány, mely örök életet ád) viszont az elsõ Magyarországon nyomtatott könyvnek, az Új Testamentumnak (Sylvester, 1541) ajánlásából való, és arra figyelmeztet, hogy az élet és tudomány közismert fogalompár használatának immár fél évezredes hagyománya van a magyar tudományosságban. A lemez anyaga egyben bizonyíték arra, hogy Sylvester és tanítványai a tudomány kifejezést a 16. században már nem (csak) teológiai, hanem természettudományos értelemben is használták: a lemezen az Új Testamentumból bemutatott válogatásból olvasható pl. az elsõ magyar nyelven nyomtatott orvosi szöveg és az elsõ Magyarországon nyomtatott genealógiai ábra. Mindkettõ azt jelzi, hogy Sylvester Jánost Wittenbergbõl komoly természetismerettel és tudományos szemlélettel engedte haza mestere, Ph. Melanchton.

A bemutatott történeti anyag két részbõl áll.

Az elsõ a magyar természettudomány 16. századi nyomtatott és kéziratos emlékeit tartalmazza, és a tudományos fogalomhasználatot, elsõ magyar nyelven fogalmazó (természet)tudósaink közel félezer esztendõvel ezelõtti tudását mutatja be. Ebben a részben Copernicus (Krakkó), Fernelius (Párizs), Melanchton (Wittenberg), Vesalius (Padova), az európai humanista természettudományok nagy tanárainak (és egyetemeinek) hatása tükrözõdik. A Nádasdy–Sylvester-féle Sárvári Iskolához kapcsolódó mûvek lemezen bemutatott tudományos anyagában: Grammatica (1539, Sárvár), Új Testamentum (1541, Sárvár), Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica I–VI. (1570 körül, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, kéziratok), Herbárium (1578, Kolozsvár), Stirpium nomenclator pannonicus (1583, Németújvár; 1584, Antwerpen; 1711 Frankfurt és Lipcse), Fíves Könyv (1595, Németújvár) egy olyan korai magyar szellemi kapcsolatrendszer dokumentumai válnak kezelhetõvé itt, amelyek új megvilágításba helyezik a magyar tudományosság kialakulását. A korábbi vélekedésekkel ellentétben immár nem elszigetelt teljesítményekrõl beszélhetünk, de egymással szoros mesteri, tanítványi és/vagy baráti kapcsolatban álló alkotók és mûhelyek körvonalai bontakoznak ki.

A második rész az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagára alapozva a köznapi és a tudományos fogalomhasználat összevetését, a tudományosság általános, mûvelõdéstörténeti környezetének érzékelését teszi lehetõvé egy olyan mû példáján, mely immár ugyancsak párját ritkító tudományos és tudománytörténeti érték.

Ez az elektronikus kiadás nyilván nem pótolja (elsõsorban kiszámíthatatlan életideje, valamint a nyomtatott betû varázsa miatt sem) a bemutatott anyagok könyv formában való közzétételét. Ez elsõsorban az Iskola szellemiségét meghatározó Sylvester János és az elsõ (és mindeddig egyik legnagyobb) magyar „természettudományos adatbázisépítõ”, a méltatlanul elfelejtett tudós diplomata Lencsés György (1530–1593) hatalmas orvosi kéziratának, valamint a Szótörténeti Tárnak az esetében hangsúlyozandó külön is. Nem pótolja, hanem kiegészíti ezeket: a régi magyar tudásanyag olyan alapos feltárását teszi lehetõvé, mely mindeddig példa nélkül való volt.

A lemezen levõ adatbázisokban bármilyen fogalom más fogalommal társítva pillanatok alatt kikereshetõ, a feltárt adat elektronikusan szerkeszthetõ, kinyomtatható, szabadon társítható a lemezen lévõ teljes szövegekkel és képekkel. Az a közel 300 megabájtnyi információ, amely ezen a könnyû lemezen van, bõröndnyi könyvet helyettesít úgy, hogy nemcsak a beszerzést, tárolást, cipelést, de a kezelést, a használatot is meggyorsítja, megkönnyíti.

A lemezen lévõ adatbázisok például kereken 73 000 különbözõ terjedelmû rekordot tartalmaznak. Ezekben mintegy 350 000 keresõelemre, pl. különbözõ formában használt régi orvosi, anatómiai, gyógyszerészeti, botanikai, zoológiai fogalmakra, ételekre, italokra, személyekre, foglalkozásokra, helynevekre stb., tehát a legkülönfélébb érdeklõdést kielégítõ történeti adatokra, illetõleg ezek között az adatok közötti összefüggésekre lehet keresni. Ha valaki mondjuk arra kíváncsi, hogy miként használták eleink a szedret, miként gyógyították harcban szerzett sebeiket, miként gondozták asszonyaikat, gyermekeiket, öregeiket, milyen ajzószereket használtak szerelmi párviadalok elõtt, vagy éppenséggel olyan kérdésekre, összefüggésekre szeretne rákeresni, hogy kentek-e vért beléndfûre boszorkány ellen: pillanatok alatt választ kap kérdésére. Igenlõ válasz esetén pedig menten megkapja az õt érintõ adatokat számszerûen, majd teljes szövegében, forrásjelzeteivel együtt – és már másolhatja is lemezre, nyomathatja papirosra az érdemleges adatokat.

A CD-ROM adatbáziskezelõje, az UNESCO MICROISIS programja – bár nem olyan látványos, mint a Windows képernyõk –  sokoldalúsága és számos más elõnye miatt került a lemezre. Az sem volt megvetendõ szempont, hogy szabadon használható, akárcsak a lemezen lévõ képkezelõ program. A szöveges állományok olvasásához viszont az olvasónak rendelkeznie kell egy Word Perfektet felismerõ szövegszerkesztõvel.

A MINTA SZTÁR II. valóban minta: nem tartalmazza az egész eddig elektronikusan feldolgozott vagy jelenleg feltárás alatt lévõ tudománytörténeti anyagot, csak annak egy részét. Különösen vonatkozik ez a Szótörténeti Tár I–IV. kötetének anyagára. Ennek hagyományos kiadása még csak a IX. kötetnél, az M betûnél tart (megjegyzendõ, hogy a lemezen viszont már a Z betûs szavak is kereshetõk), elektronikus kiadásáról pedig e sorok írója, a jogtulajdonos évek óta tárgyal az Akadémiai Kiadóval.

Az eddig feldolgozott és most mintaként együtt CD-ROM-on bemutatott anyag a gyakorlatban is igazolta szemléletformáló hatását. Szombathelyen a biológiatanári oklevelet szerzõ hallgatók évek óta használják, és ennek segítségével szemináriumi dolgozataikban folyamatosan olyan tudománytörténeti értékeket tárnak fel, amelyekrõl eddig senkinek – még akadémikusainknak sem lehetett áttekintése. Csak példaként utalok itt a bors (Piper spp) vagy a Molukki-szigetek etnobotanikai ismereteibõl a 16. században Európába és ezen belül magyar földre érkezett szerecsendió (Myristica fragrans) használatára, számos hazai taxon (pl. Quercus, Rubus, Viburnum, Helleborus stb.) használatára vagy az emberi agyra, vérre, inakra, bõrre stb. vonatkozó ezernyi (esetenként még pogány kori emlékeket õrzõ) ismeretre.

Az a tény, hogy eleink tudása ilyen gazdag volt, ilyen szépen és szabatosan írtak a tudományról magyarul európai állami létünk félidejében, nemcsak szûk szakmai, hanem a Nemzeti Alaptantervet és a felsõoktatási képzést, de általában európai tudatunkat is érintõ kérdés. Olyan kérdés, melyre Európa jelenlegi szellemi, gazdasági és politikai térképének rohamos átformálása idején tanácsos jobban odafigyelni.

Mivel ebben az értelemben az anyag nem csak bennünket érint, a lemezen egyes fejezetekhez angol nyelvû tájékoztató is járul, a keresõprogramok pedig angolul és magyarul kezelhetõk, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár adatbázisában pedig a német, román, latin stb. szavakra is lehet keresni.

Az egyes adatbázisokat megelõzõ képek, valamint a külön is kezelhetõ grafikus fájlok egyrészt az egykori, 16. századi kéziratos és nyomtatott „adatbázisok” hangulatát idézik, másrészt a történeti adatok feltárása érdekében munkálkodóra (az Ars Medica esetében pl. dr. Spielmann József orvostörténészre vagy a Szótörténeti Tárat megálmodó Szabó T. Attilára) emlékeznek

A lemez a CD meghajtóról „indít” paranccsal indítható, és ezután csak a képernyõ utasításait kell követni – külön leírás vagy help nem szükséges. Minden a lemezen van, mindössze az ISIS adatbáziskezelõ kíván egy alkalommal 10–15 perc komolyabb figyelmet és késõbb némi gyakorlatot. A MINTA SZTÁR II. 2.2-es változata DOS alól indítható jól, a lemezen levõ képkezelõ szempontjából elõnyös a Windows 3.1. megléte. A Windows 95 gondokat okozhat, de ezek (pl. a lemezt DOS környezetben, Norton-C-bõl indítva) jól telepített programokkal kiküszöbölhetõk.

Nem mentik, de magyarázzák a lemez gyengéit, hogy a munka során nem a formára, hanem a tartalomra, nem a nyelvészre, hanem a természettudósra figyeltünk. Arra, hogy a mai felhasználó számára minél jobban áttekinthetõ legyen félezer esztendõvel ezelõtti tudós eleink ismeretanyaga. Tulajdonképpen az került lemezre, ami nem került be annak idején az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárba, mert a Tár természettudományos címszavainak értelmezõje- és szerkesztõjeként el kellett fogadnom a fõszerkesztõ (egyébként nemcsak szakmai, de családfõi) érvelését: a Herbárium, az Ars Medica tudományos anyaga teljesen felborítaná a Tár köznyelvi adatokon alapuló egyensúlyát.

A tudománytörténész azonban nem nyugodhatott bele a dologba. Szombathelyen ennek jegyében jött létre a BDTF Növénytani Tanszékén a Lencsés György Adatbázisépítõ Laboratórium, és alakultak meg – jószerivel partizánkodva – az elektronikus publikálás és a WWW kapcsolattartás fórumai, a BIO TÁR Electronic sorozatai, elsõk között a térségben. Ebben a lényegében támogatás és személyzet nélküli, önkéntességi alapon dolgozó mûhelyben született meg a (nyilván hibáktól sem mentes) MINTA SZTÁR II. A sors iróniája, hogy az eredmény eredménye 1996 során a nehezen megteremtett laboratórium hivatali ellehetetlenítésére tett kíméletlen intézkedésekhez vezetett. Ha nem volna ismert Sylvester János 500 évvel ezelõtti, az Új Testamentum megjelenését követõ sárvári kálváriája, aligha lehetne malíciával szemlélni azt, amit csak egy Jakó Zsigmond-féle mondással lehetne jellemezni: Vigyázat, disznók vannak a virágoskertben!

Végezetül egy személyes vallomás: valamikor a hatvanas évek végén, még körösfõi tanárként, megkíséreltem egy esszében (a kolozsvári Korunkban) elõre látni, milyen lesz az, amikor évtizedek múlva a Gutenberg Galaxis fénye halványulni fog az elektronikus világ ragyogásától. Amit akkor leírtam, az saját sorsomon, gyermekeim sorsán jól-rosszul beteljesedett: a képernyõ-világ átformálta életünket, de az európai hagyományok évszázados tapasztalata – általam akkor nem sejtett – „védekezõ” mechanizmusokat is kezd kialakítani a talmi elektronikus káprázatok ellen.

A MINTA SZTÁR II. is egy ilyen védekezés, egy elem lehet az újvilágból áradó gyökértelenség ellensúlyozására, kontinentális hagyományaink védelmében, az új elektronikus tanulókörnyezet komoly tartalommal, nemes európai hagyományokkal való kitöltésében.

Ma iskoláink, egyetemeink sok-sok diákja (és sajnos tanára is) képtelen megvenni az egyre drágább könyvet.

Annak az anyagnak az ára, mely ezen a CD-ROM-on olvasható, hagyományos nyomtatással, könyvformában, mutatókkal, képekkel, rajzokkal együtt mai (1997 eleje) könyvköltségben számolva szerény becslés szerint is valahol 50–100 000 Ft között volna. Ugyanakkor viszont az intézményi és részben az otthoni tanulókörnyezetben (hivatalból is) szaporodnak az ennél olcsóbb áron beszerezhetõ eszközök, melyek alkalmasak az elektronikus kultúra kezelésére.

Immár és elsõsorban nem a jó gép, hanem a jó információ, az értékes gondolatokat, adatokat, szemléletet (és nem álmûveltséget) hordozó lemez, adatbázis, program jelenti a szûk keresztmetszetet.

A lemezzel kapcsolatos megbeszélések egyik legmegrázóbb tapasztalata az a kishitûség volt, mellyel a szellem embereinek – a kiadók vezetõinek, tanároknak, médiacézároknak – körében lehetett találkozni. A kishitûséget három szóban lehet sommázni: erre nincs igény. Mintha lehetne „nincs igény” a nyelvre és a tudásra, a múltra és a jövõre. Azt pedig minden fogpasztagyáros tudja, hogy az igényt a termékre meg kell teremteni. Három évtized mûhelymagánya után ki kell lépni tehát a csillogó lemezzel a világba: Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Vagy helyesebben... a miénk!

Így, igényeket teremtve lehetünk, leszünk jó polgárok és jó európaiak (is).

Hogy másról most ne essék szó.

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék