Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum2001/1-2 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 63. kötet, 2001. 1-2.füzet

Lõrinczi Réka

Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sajtófogadtatása
és tudományos felhasználása

 

Amikor Szabó T. Attila több évtizedes hozzáértõ és rendszeres, minden megjelentetési kilátás nélkül végzett anyaggyûjtése végre meghozta gyümölcsét, a gyûjtõ és rendszerezõ szerkesztésében kiadott Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötetét, társadalmi fogadtatása rendkívüli volt. Nyilvánvalónak látszott ugyanis, hogy ha a sok nehézséget, akadályoztatást legyõzve a további kötetek is megjelennek, a mû nyelvtörténeti értékén túlmenõen a történeti kutatás páratlan munkaeszköze, valóságos forrása lesz. A megjelentetés kényszerû szüneteltetései, a megtorpanások ellenére a munka Szabó T. Attila közremûködésével és irányításával, halála után pedig az Õ szellemében megszakítás nélkül folyt, a soron következõ kötet kézirata pedig mindig készen állt a kiadásra, és immár megjelent az SzT X. kötete is. Kétségtelen, hogy ezáltal a nem túl nagy számú erdélyi monumenta sorozatok olyan maradandó alkotása teljesedik ki napjainkban, amelynek értéke az idõk folyamán egyre nõ, befejezése pedig már nemcsak nemzeti, hanem ezen felül: kutatási érdek is. Ezt tanúsítja az itt közölt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kérésére a szerzõ által folyóiratunk számára készített összeállítás is.

A szerkesztõség

1. A filológiai és a tájékoztatási rend kedvéért is elõre kell bocsátanom, hogy jegyzékem nem teljes, többnyire közvetett forrásokból ugyan, de további írásokról is vannak tudniillik értesüléseim. Ezért, noha már több éve folytatom az SzT. sajtóvisszhangjának gyûjtögetését, jó lélekkel még mindig csak így indíthatok: könyvészeti összeállítás − nem pedig az SzT sajtóvisszhangjának könyvészete.

2. Az viszont akár puszta ránézéssel is igen könnyen megállapítható, hogy amit az olvasó most kezében tart, az munka csupán − nem mû (még ha szándékai szerint mûvek létrejöttét kívánja is szolgálni).

3. A közzétevõnek azt is a legelején kell elmondania, hogy a jelen munka bizonyos mértékig közösségi jellegû − nem teljesen „ magánteljesítmény” eredménye. Végzése ugyanis még manufakturális módszerrel kezdõdött, akkor, midõn a világhálónak például még híre is csak felröppent, s legtöbbünk az egyéb gépi lehetõségekrõl mesélni is épp csak hallott. Gyalogos indulásakor ezért is jelentett hát a munkához látó számára érdemi segítséget a baráti, szakmai körbeliek újságkivágás-gyûjteményeinek útravalóként való rendelkezésre bocsátása. (Buzgó szociológusok kutatási témája lehetne egyébként az is, hogy kik mit miért gyûjtenek kérdések válaszai mi mindent jelezhetnének, s hogy az efféle, szinte értemiségi ösztönbõl fakadó félrerakogatás az SzT sajtóvisszhangjának hatására is mennyire késedelem nélkül lépett mûködésbe.) Szabó T. Attilára emlékeztetõen szólva, e sorok írója ezúttal is õszinte háláját fejezi ki a munkáját adatokkal, könyvészeti tanácsokkal segítõknek. Megjegyezve, hogy igen restellné, ha bárkit is kifelejtett volna a következõ elõsorolásból: B. Gergely Piroska, Kiss András, Kádár Edit, Korompay Klára, Kósa Ferenc, Nagy Jenõ, Pintér Márta, Szabó György, Zsemlyei János, illetõleg néhány adattal, egy-két fénymásolattal Szabó T. Ádám. Megkülönböztetett köszönet illeti továbbá az OSzK könyvtárosait, akiknek mindenkori olvasóbarát készsége, türelme nemegyszer önmagában is érdemi segítség volt. Nem kevésbé volt érdemi a Barabás Csabának szintén megköszönendõ közremûködés a szövegszerkesztésben és villanypostai továbbításokban.

4. A tartalmilag oly változatos és mennyiségileg is oly meglepõ tömegû anyag kiváltotta reflexiók persze a gyûjtögetõben is folyamatosan szaporodtak − nem csupán a számba vett mûvek úgyszólván mindegyikérõl készíttetett (immár vastag kötetekre rúgó) fénymásolatai.

5. E reflexiók közül most csak az kerüljön itt szóba, hogy mennyire nyilvánvalóan tetszett ki: a megszólalók önmagukról hallgatva sem csupán az SzT-rõl, hanem az általuk képviselt befogadó közegrõl is bizony sok mindent hoztak tudtunkra.

6. Talán ennek is köszönhetõen állhatott össze az íráskultúrának olyan értékû corpusa, melynek darabjai a „kortárs” összeállítónak is folyamatos újdonságélményt szereztek, úgyszólván soha nem keltvén benne a témaazonosság unalmát.

7. Ezért is meggyõzõdése: azt, hogy a jelen összeállítással mit is kezdhet, azt éppen a recepciókészség és az írásmûveltség megismert magaslatait járó közösség maga fogja leginkább tudni − nem pedig az erdõtõl meglehet épp a fát észre nem vevõ adatgyûjtõ.

8. Csupán tények megállapítása, nem elfogultság arról is szólni, hogy − mint ennek a jegyzéknek a tételei is világosan jelzik − a befogadók mennyire biztos érzékkel és azonnali hatállyal ismerték fel, hogy az SzT micsoda páratlan alkotással való gazdagodásunk. A sajtóvisszhang világosan jelzi ugyanis, hogy ez a mû okkal hasonlítható olyan fához, amely gyümölcseit annál bõvebben termi, minél többet szakítanak róla.

Ugyancsak ténymegállapításnak minõsülhet az is, hogy az idõ haladtával: az SzT-t érdemben felhasználó mûveknek a sora az, amely folyamatosan gyarapszik, nem pedig a róla szólóké. az alább közölt, talán érthetõen csak tájékoztatónak vehetõ felhasználói adatsor viszont fõként az összeállító nem különösebb mérvû tájékozottsága miatt szándéktalan esetlegességektõl sem mentes, s a valóságnak is talán kissé mögötte kulloghat. (Mentségére legyen, hogy összefoglaló munkák, forráskiadások, szótári mûvek felhasználási adatainak magános követése a már-már szinte parttalan szakirodalomban aligha volna bárkitõl is elvárható.)

9. Az SzT-t értékesítõ – illetõleg a róla szóló irodalom ilyenféle különbségének említését meg az elõzõ pontokbeli kétpillérû szembeállításokat kövesse végül (összefoglalónak szánt) másfajta, immár hozzátoldó kapcsolatos szerkesztésû záróészrevétel: a kutatott tárgykörben fellelt írások java része munka is meg artefactum is egyszersmind.

Az SzT elõjátszotta dallamra született sokszólamú visszhang ugyanis nem csupán tartalmi értékek hordozója, hanem formai, esztétikai tekintetben is tartalomihletett módon valósítja meg utilitas, claritas és debita proportio szép összhangját. Másképpen szólva: az SzT ismertetéseinek a formája is legtöbbször tárgyhoz illõen elegáns.

Ezért is lehet talán helyénvaló a jelen könyvészeti összeállításban számon tartott mûvek kiemelt részleteivel köszönni el az olvasótól.

Az elsõnek a szerzõje Korompay Klára. Õ az SzT második kötetével kapcsolatban írta: „A mû rendre megjelenõ kötetei egy hatalmas egésznek egyre nagyobb részét teszik láthatóvá. Hasonlatot keresve: olyan ez a mû, mint egy épülõben levõ középkori katedrális, melynek méreteirõl, arányairól, anyagának jellegérõl már a legelsõ szint tökéletesen hû képet adott, de melynek monumentalitása, a részletek pazar gazdagsága a figyelõ közönség számára minden újabb szint elkészültével nyilvánvalóbbá válik. A hasonlatot folytatva ebben a munkálatban a kõfejtõ, a kõfaragó, a kövek összeillesztõje s az épület tervezõje ugyanaz a mester”; (e mûrõl) „szólni, annak jelentõségét méltatni olyan vállalkozás, melynek során csak azt érezhetjük újra meg újra, hogy e munkáról méltóképpen írni lehetetlen. Az ismertetõ felelõsségét nem menti, de tény: vannak alkotások, melyek elõtt elnémulunk. Maga a mû azonban annál beszédesebb” (MNy. LXXIX/2. 1983. június. 221.)

A második részlet Jakó Zsigmondnak az SzT-rõl Szabó T. Attila 70. születésnapjára írt köszöntõ soraiból való: „köztudomású, hogy [Szabó T. Attila] nagy barátja a természetnek és ma is szívesen járja az erdõket. Szokása, hogy december végétõl kezdve február elejéig vasárnaponként egy-egy farkasboroszlánágat visz haza bükki kirándulásairól. Jól tudja ugyanis, hogy ez a cserje a méteres hótakaró alatt is kihányja rügyeit, és a szoba melegén egy-két nap alatt virágba borulva az erdõk illatát varázsolja a lakásba akkor is, amikor kint mindent hó borít. Ha ágait lemetszik is, és bokra ezáltal satnyul, a farkasboroszlán újra kihajt és jövõre ismét virágot hoz, mert gyökerei mélyre nyúlnak. Ilyen szerény, de szívós vadvirág az erdélyi magyar tudományosság. Bíznunk kell abban, hogy bármilyen rögös, megpróbáltatásokkal teli is volt a hetvenöt esztendõs [szerzõ] életútja, példája Erdély magyar tudománymûvelõi közül ezután is fog vonzani követõket, akiknek áldozatvállalása minden körülmények között biztosíthatja, hogy a mi farkasboroszlánunk is méltóképpen legyen képviselve a tudományos alkotások sokszínû csokrában” (A Hét VII/4. 1976. január 23. 5.)

I. Könyvészeti összeállítás az Erdélyi magyar szótörténeti tár
elsõ négy kötetének sajtófogadtatásáról
1975 (I. köt.)

  1. Megjelent és a könyvesboltokban kapható az Erdélyi magyar szótörténeti tár I. kötete: Igazság XXXVI. 208. szám (1975. szeptember 5.): 2.

  2. Bajor Andor: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 428−9.

  3. Balassa Iván: Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár. I. A−C. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975: Ethnographia LXXXVI/4. (1975): 654−7. – az Ethnographia LXXXVIII/1. 151. lapján : Ethn. 84: 654–657.

  4. Bartha János: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötet A–C: Mûvelõdés XXVIII/12. (1975. december): 45.

  5. Beke György: Nyelvi drágakövek bányásza: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 429−34. – Némi változtatással: Nemcsak a magyar nyelvtörténet mûvelõinek – a román és szász kutatás munkatársainak is dolgozott: A Hét évkönyve 1978. 167–78; L. még: Szabó T. Attila: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981: 561−99.

  6. Benkõ Samu: Glédába állított szavak. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: A Hét VI. évf. 39. szám (1975. szeptember 26.): 5. − újraközölve: A helyzettudat változásai. 1977: 344–51.

  7. Domokos Géza: Könyv az asztalon: A Hét VI. évf. 36. szám (1975. szeptember 5.): 1.

  8. Erdélyi Lajos: Ötven év kutatómunkájának eredménye. Beszélgetés Szabó T. Attilával: A Hét VI. évf. 37. szám (1975. szeptember 12.): 3−4. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] Erdélyi Lajos felvétele.

  9. Gálffy Mózes: Egy életmû elsõ kötete: Tanügyi Újság XIX/10. (1975. október 21.): 4.

10. Gáll Ernõ fõszerk. aláírásával: a Korunk 1975. szept. 4-én kelt meghívója a Korunk szerkesztõségében 1975. szeptember 9-én délben 12 órakor tartandó baráti összejövetelre az SzT I. kötetének megjelenése alkalmából. Címzett: Nagy Jenõ.

11. Gáll Ernõ: A nyelvész dicsérete: Igaz Szó XXIII/11 (1975. november): 427−8. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] (Erdélyi Lajos felvétele).

12. B. Gergely Piroska: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Utunk XXX. évf. 39. (1404) szám (1975. szeptember 26.): 1−2. − Szöveg nélküli képmelléklet.

13. Illés Endre: Szótárt olvasni: Népszabadság XXXIII. évf. 302. szám (1975. december 25. csütörtök): 12.

14. Imre Samu–Gunda Béla–Benda Kálmán: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. (A−C): Nyr. 99/1. (1975. január−március): 484–91.

15. Imreh István: Szót érteni: Utunk XXX. évf. 49. (1414) szám (1975. december 5.): 1, 4. − Szöveg nélküli képmelléklet.

16. Kiss András: Öt évszázad élõ nyelve: Igazság XXXVI. évf. 276. szám (1975. november 23. vasárnap): 3.

17. Kovács Erzsébet: A nyelvész dicsérete: Elõre XXIX. évf. 8733. szám (1975. december 12.): 2.

18. Lõrincze Lajos: Mint egy regény: Magyar Nemzet XXXI. évf. 240. szám (1975. október 12. vasárnap): 13.

19. Lõrinczi Réka: Magános vállalkozás közösségi jelentõsége. Szabó T. Attila 70. születésnapjára: Korunk XXXIV/12. (1975. december): 961−4.

20. Nagy Jenõ: Az erdélyi szó történetének kincsestára: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 436−9.

21. Nagy Jenõ: Egy élet a nyelvtörténeti kutatás szolgálatában: Korunk XXXIV/7. (1975. július): 534−41. − már jelzi az SzT jöttét.

22. Nagy Pál: Szavak bûvöletében: Igaz Szó XXIII/11. (1975. november): 435−6.

23. Ruffy Péter: Nagy erdélyiek: Magyar Nemzet XXXI. évf. 234. szám (1975. október 5. vasárnap): 9. − L. még Ruffy Péter: Nagy erdélyiek c. fejezet: Szabó T. Attila: Világaim. Szépirodalmi Kiadó. Bp., 1979: 336−41.

24. Ruffy Péter: Az erdélyi szókincs. Szabó T. Attila enciklopédiája: Magyar Nemzet XXX. 302. szám (1975. december 25. csütörtök): 17.

25. Szõcs István: Egymillió tudományos adalék: Elõre XXIX. évf. 8657. sz. (1975. szeptember 14.): 4.

26. István Veres: Wörterbuch der siebenbürgisch-ungarischen Sprache: Karpaten Rundschau VIII (XIX) Nr. 43 (1227) (1975. Freitag 24. Oktober): 6.

1976

27. Andrási György: Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötet A–C: Keresztény Magvetõ 82/1. (1976): 65−6.

28. Benkõ Loránd: A magyar szótörténeti kutatások kiemelkedõ eseményérõl: MNy. LXXII/1. (1976. március): 39−47.

29. Blajovici, Traian: Dicþionarul istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Criºana (Organ al Comitetului Judeþean Bihor al P.C.R. ºi al Consiliului Popular Judeþean) XXXI. 181. szám (1976. augusztus 1. vasárnap): 2.

30. Dankó Éva: Szabó T. Attila néprajzi munkásságáról (Köszöntés 70. születésnapjára): Múzeumi Kurír II/10. 20. szám (1976. június): 17−23.

31. Indãndanu, T.: Dicþionarul istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Foaia Noastrã XXVI/17. (Miercuri, 1 septembrie 1976): 4.

32. Imre Samu: An Etymological Dictionary of Transylvanian Hungarian: The New Hungarian Quarterly XVII/6. (1976): 159−61. – MBibl. szerint: 63.

33. Imre Samu: Szabó T. Attila hetvenéves: MNy. LXXII/2. (1976. július): 245−8.

34. Jakó Zsigmond: Szívósan, erõs lélekkel. Hetvenéves Szabó T. Attila: A Hét VII. évf. 4. szám (1976. január 23.): 5. − [Szabó T. Attila] Szöveg nélküli képmelléklet.

35. Jancsó Elemér: Szabó T. Attila és tanítványai: Kortársaim. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976: 287−9.

36. Jung Károly: Egy lexikográfiai remekmûrõl: Híd [Jugoszlávia] 1976/5. (május): 658−60.

37. Kelemen Béla: Dicþionar istoric al lexicului maghiar din Transilvania: Studii ºi Cercetãri Lingvistice 1976/5. (septembrie−octombrie): 553−6.

38. Kelemen Béla: Szabó T. Attila hetvenéves: NyIrK. XX/1. (1976): 120–1.

39. Kósa Ferenc: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet A−C: NyIrK. X/1. (1976): 105−7.

40. Kósa László: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Forrás VII/4. (1976. április): 91−2.

41. Lázár Szini Karola: Egykori életes valóság − korszerû lexikográfia: Mûvelõdés XXIX/12. (1976. december): 42−6. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] Asztalos Sándor felvétele.

42. Lõrincze Lajos–Benkõ Loránd: Szabó T. Attila köszöntése (Elhangzott a Kossuth Rádióban 1976. március 26-án A magyar nyelv hete alkalmából): Nyr. 100/2: 119–26.

43. Mikó Imre: Már Szabó T. Attila is hetvenéves: Utunk XXXI. évf. 3 (1420). szám (1976. január 16.): 6. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] Asztalos Sándor felvétele. − Újra kiadva: Mikó Imre: Akik elõttem jártak. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976: 279−84.

44. Nagy Pál: Szabó T. Attila: Új Élet 1976/2: 14. − Szöveg nélküli képmelléklet [Szabó T. Attila].

45. Papp László: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár − Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet A−C: Nyelvünk és Kultúránk 23. (1976. június): 81−2.

46. Penavin Olga: Öt évszázad köznyelve: Üzenet [Újvidék] VI/5. (1976. május): 260−4.
– RomMIrLex. szerint: 1976/9.

47. Penavin Olga: Sikerkönyv lett a szótár. Erdélyi magyar szótörténeti tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1975: Magyar Szó [Újvidék] XXXIII/71. (1976. március 13. szombat): 12.

48. R[ácz] Sz[ékely] Gy[õzõ]: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Könyv és Nevelés XVIII/2. (1976. február): 82−3.

49. Rácz-Székely Gyõzõ: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Könyvtáros 26/1. (1976. január): 51−3.

50. Szilágyi N. Sándor: A nyelvtudós öröksége: A Hét VII. évf. 9. szám (1976. április 9.): 5.

51. Varga Domokos: Hideg-meleg: Élet és Irodalom XXX. évf. 1. szám (1976. január 3.): 9.

52. Vekerdi László: „Örök jelenként él a múlt lelke”: Új Írás 1976/7. (1976. július): 104−9. − Képmelléklet: Balázs Péter rajza Szabó T. Attiláról.

1977

53. Balassa Iván: Szabó T. Attila 70 éves: Ethnographia LXXXVIII/1. (1977): 149−52.

54. Balassa Iván: Szabó T. Attila. Erdélyi magyar szótörténeti tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der Siebenbürgisch-Ungarischen Sprache). Bd. I. A−C: Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae. Tomus 26 (3−4) (1977): 411−5. ‑ RomMIrLex. szerint: 1976/1.

55. Bátori, I[stván]: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der siebenbürgisch−ungarischen Sprache). Band I, A−C. Gesammelt und redigiert von Attila T. Szabó. Bukarest, Kriterion Verlag 1975. 1225 S.:Ural-Altaische Jahrbrbücher. Fortsetzung der „Ungarischen Jahrbücher”. Internationale Zeitschrift für uralische und altaische Forschung. Herausgegeben von Gyula Décsy. 49 (1977): 135−8.

56. Beke György: Szabó T. Attila évszázadai: Magyar Nemzet XXXIII. évf. 291. szám (1977. december 11.): 11.

57. Cseres Tibor: A magyar nyelv aranybányája (Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. A−C) (Kriterion, 1975): Irodalomtörténet LIX/1. (1977): 191−200. − L. még: Cseres Tibor: Elveszített és megõrzött képek. Magvetõ Kiadó. Bp., 1978: 131−42.

58. Schellbach, Ingrid: Ein imposantes ungarisches Lexikon aus Siebenbürgen: Finnisch-ugrische Forschungen. Zeitschrift für finnisch-ugrische Sprach- und Volkskunde. Helsingfors−Leipzig 42/1–3. (1977): 221−3. – a RomMIrLex.-ban: 1976/1.

59. Szabó Zoltán: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Transylvanian Hungarian Historical Thesaurus). Szabó T. Attila, 1st vol., A−C, Kriterion, Bucharest, 1975: Revue Roumaine de Linguistique XXIII/1. (1977. január–március): 505−6. – A RomMIrLex. és a MIrBibl. 1977 szerint 1977/4. 59. Szente Imre: Egy életmû megkoronázása. Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, I., Kriterion, Bukarest, 1976: Új Látóhatár XXVII/6. (1977. február 15.): 539–44. – Vö.: Szabó T. Attila: VálTan. V. 545.

1978 (II. köt.)

60. Beke György: A tudós mosolya: A Hét IX. évf. 7. szám (1978. február 17.): 6. − Képmelléklet: jobb alsó sarokban Szabó T. Attila aláírása, a bal alsó sarokban levõ szöveg: Bp. [Balázs Péter] 1978. I. 31.

61. Deák Tamás: Nyelvünk tudósa: Igazság XXXIX. évf. 30. szám (1978. február 5.): 3.

62. B. Gergely Piroska: Név – nyelv – múlt: Korunk XXXVII/10. (1978. október): 799–802.

63. Illés Endre: A szótáríró (Szabó T. Attila): Ostya nélkül. Magvetõ Könyvkiadó. Bp., 1978: 289−94.

64. MTI: Szabó T. Attilát a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Kolozsváron adták át az errõl szóló oklevelet: Népszabadság XXXVI. évf. 27. szám (1978. február 1. szerda): 9.

65. (Mária Nagy): Preis dem „Wortgeschichtlicher Thesaurus”. Gespräch mit dem Sprachwissentschaftler Szabó T. Attila: Karpaten Rundschau XI (XXII) (1978. 13 Februar): 1, 4−5. − Képmelléklet: Szabó T. Attila. Graphik: Péter Balázs.

66. Szabó T. Attila: „Megközelíteni minden tudomány legfõbb célját, legmagasabb eszményét: az igazságot”: Magyar Tudomány 1978/9. (1978. szeptember): 692–4.

67. Szabó T. Attila kitüntetése. [ti. az MTA által − L.R.]: Igazság XXXIX. évf. 26. szám (1978. február 1. szerda): 2. – L. Szabó T. Attila köszönõbeszéde 1978. január 31-én a kolozsvári Belvedere szállóbeli oklevél-átnyújtáskor.

68. Kolozsvári ünnepségen átadták az oklevelet Szabó T. Attilának, az Akadémia új tiszteletbeli tagjának: Magyar Nemzet xxxIV. évf. 27. szám (1978. február 1. szerda): 4.

1979

69. A[ndrási] Gy[örgy]: Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. II. kötet. Cs−Elsz: Keresztény Magvetõ 85/1. (1978. március): 8.

70. Denke Gergely: Messze világító példa. Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor köszöntése: Reformátusok Lapja XXIII. évf. 19. szám (1979. május 6.): 1.

71. Dr. Borbáth Dániel: Szabó T. Attila. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. kötet: A−C. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1975: Református Szemle LXXII. 2. szám (1979): 144–5.

72. Entz Géza: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár és a mûemlékek: Nyr. 103/1. (január–március): 488–90.

73. Gálffy Mózes: A hazai magyar nyelvtudomány újabb eredménye: Tanügyi Újság XXIII. évf. 2. szám (1979. február 20.): 4.

74. Jakó Zsigmond: Új távlatok tudományosságunk elõtt (Megjelent az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár második kötete): Utunk XXXIX. évf. 6 (1580). szám (1979. február 9.): 1–2. Képmelléklet szöveg nélkül.

75. Kálmán Béla: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. k. A−C. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1975: Magyar Nyelvjárások XXII (1979): 149−53.

76. Kálnási Árpád: Vendégünk volt Szabó T. Attila: Egy(etemi) É(let) [Debrecen] XVII. évf. (1979. március 15.): 5.

77. Kiss András: Nélkülözhetetlen tudományos munkaeszköz: Mûvelõdés XXXII/8. (1979. augusztus): 39−40.

78. László Gyula: „Szóval felfelelé...” Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tára második kötetérõl:Tiszatáj 1979/7. (1979. július): 135−7.

79. Lõrincze Lajos: Szótárt olvasni jó: Élet és Irodalom XXIII. évf. 27. szám (1979. július 7.): 4.

80. Morvay Péter: Böngészés egy „új” kincsestárban: Honismeret VII/5−6. (1979): 114−8. − Képmelléklet: Szabó T. Attila (Balázs Péter rajza).

81. Pomogáts Béla: Beszélgetés Szabó T. Attilával: Valóság 1979/3. 95−100. − Újraközölve: Látóhatár 1979/5. 174−86.

82. Ruffy Péter: Az erdélyi magyar nyelv pompája és régisége: Magyar Nemzet XXXV. évf. 301. szám (1979. december 24. hétfõ): 13. − Újra kiadva: Az erdélyi magyar nyelv pompája és régisége: A türelem ösvényén (Riportok és vallomások egy emberöltõrõl). Magvetõ Kiadó. Bp., 1985: 318−24.

83. Ruffy Péter: A budai bölcsõ: A türelem ösvényén (Riportok és vallomások egy emberöltõrõl). Magvetõ Kiadó. Bp.,1985: 324−30.

84. Ruffy Péter: Ötven esztendõ gyûjtõmunkája. Szabó T. Attila köszöntése a Magyar Tudományos Akadémián: Magyar Nemzet XXXV. évf. 47. szám (1979. február 25.): 9.

85. Takács Lajos: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (...). II. kötet. Cs–Elsz. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978: Nyr. 103/1. (1979. január–március): 486–8.

86. A Román Televízióban 1979. május 19-én 16 órai kezdettel sugárzott 20 perces román nyelvû interjú szövege. Kézirat Nagy Jenõ (örököseinek) tulajdonában.

87. Fényképfelvétel. Szöveg: az erdélyi nyelvemlékek híres gyûjtõje, Szabó T. Attila tiszteletére rendeztek fogadást a Magyar tudományos Akadémia Tudósklubjában. A kolozsvári Bólyai (sic!) Egyetem (sic!) nyugalmazott tanára, az MTA tiszteletbeli tagja itt találkozott Szentágothai Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével (MTI-fotó Pólya Zoltán felv.): Esti Hírlap XXIV/45. (1979. február 22.): [8.].

88. Recepþie la Clubul savanþilor: február 21-én az MTA Tudósklubjában tartott fogadásról készült felvétel tömör szöveges felvezetéssel: Foaia Noatrã XXIX/9. (Duminicã 4 martie 1979): 1.

1980

  89. Kiss Károly: Mint eleven szén, avagy szabálytalan beszélgetés Szabó T. Attilával (részlet): Kortárs XXV/1. (1981. január): 144−50. − Képmelléklet: Vetró Artúr vázlata Szabó T. Attila szoborportéjához.

  90. [Kö]teles [Pál]: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár:Hajdú−Bihari Napló XXXVII/82. (1980. április 9. szerda): 5.

  91. D. Mária: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. I. kötet A−C; II. kötet Cs−Elsz.: Hungarológiai Értesítõ II. (1980): 169−70.

  92. Nagy Jenõ: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár [Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch-ungarischen Wortschatzes]. Bd. I (A−C) (...) Bd. II. (Cs−Elsz): Zeitschrift für siebenbürgische Landeskunde IV. Folge. 3. Jahrgang. Heft 2. Köln–Wien 1980: 205−8.

  93. Pomogáts Béla: Nyelv és történelem. Szabó T. Attila munkásságáról: Forrás XII/9. (1980. szeptember): 80−5.

  94. Szabó T. Attila: A Szótörténeti Tár szerkesztése közben. Elhangzott az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1979. február 16-án: MNy. LXXVI/1. (1980. március): 10−24. – Újra kiadva: VálTan. V. (1981): 534−57.

1981

  95. Benkõ samu: Szabó T. Attila jelenléte: Igaz Szó XXIX/1. (1981. január): 68–70. – Képmelléklet: Szabó T. Attila. Erdélyi Lajos feltétele A Hét VI. évf. 37. szám (1975. szeptember 12.): 3. lapján már közölt felvétel.

  96. Fazekas Tiborc: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch-ungarischen Wortschatzes). Gesammelt und redigiert von Attila Szabó T. Band I. A−C; Bukarest 1975. 1225 S., Band II: Cs−Elsz. Bukarest 1978. 1219 S.: Ural-Altaische Jahbrbücher. Neue Folge Bd. 1. Herausgegeben von J. Gulya−K. Röhrborn−K. Sagaster−
B. Wickman. Otto Harrassowitz. Wiesbaden 1981: 271−3.

  97. Fodor István: Attila Szabó T.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschichtlicher Thesaurus der siebenbürgisch-ungarischen Sprache. Dicþionar Istoric al Lexicului maghiar din Transilvania). Bd. I (A−C) 1976 (sic!) Bd. II (Cs−Elszûrõdik) 1978: Finnisch-ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von István Futaky und Wolfgang Veenker. 5. Jahrgang. Heft 2. Helmut Buske Verlag. Hamburg 1981: 85−90.

  98. Fodor István: Gondolatok az erdélyi nyelvtörténeti szótárról Szabó T. Attila 75. születésnapja alkalmából: Irodalmi Újság (Párizs) erdélyi melléklete. XXXII. évf. 1−2. szám (1981. január−február): 7−8.

  99. Jakó Zsigmond: Rendkívüli tudományos vállalkozáshoz mindig rendkívüli magatartás kellett: A Hét XII. évf. 3. szám (1981. január 16.): 5. – Képmelléklet: Csomafáy Ferenc felvétele.

100. Kántor Lajos: Jelzõk helyett − idézetek. Szabó T. Attila 75. születésnapjára: Utunk XXXVI. évf. 3 (1681). (1981. január 16.): 2. − Képmelléklet: Csomafáy Ferenc felvétele.

101. (Kántor Lajos): A nyelv, a nép szolgálatában. − Szabó T. Attila válaszol Kántor Lajos kérdéseire: Igazság XLIII. évf. 8. szám (1981. január 11. vasárnap): 3. − Képmelléklet. [Szabó T. Attila] Csomafáy Ferenc felvétele.

102. Kántor Lajos: A nyelv, a nép szolgálatában. Szabó T. Attila professzor válaszol Kántor Lajos kérdéseire: Tiszatáj XXXV/3. (1981. március): 19−24.

103. Kántor Lajos: A nyelv, a nép szolgálatában. Szabó T. Attila professzor válaszol Kántor Lajos kérdéseire: Nyelvünk és Kultúránk 44 (1981. szeptember): 17–23.

104. M[urádin] L[ászló]: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár c. lexikoncikk: Romániai magyar irodalmi lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, mûvelõdés. Fõszerkesztõ Balogh Edgár. I. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest 1981: 507–8.

105. Murádin László: A nyelvész és az irodalom: Utunk XXXVII. évf. 21 (1751). szám (1982. május 21.): 1, 3. − Szöveg nélküli képmelléklettel.

106. Muzsnai Magda lejegyzése: Szabó T. Attila 75 éves: a kolozsvári rádió magyar adásában elhangzott kerekasztal-megbeszélés. Résztvevõk: Szabó T. Attila, Kelemen Béla, Nagy Jenõ, Zsemlyei János, Maksay Mária, Kósa Ferenc, B. Gergely Piroska: NyIrK. XXV/1. (1981): 123−6.

107. Ruffy Péter: Szabó T. Attila hetvenöt éves: Magyar Nemzet XXXVII. évf. 9. szám (1981. január 11. vasárnap): 11.

108. Szabó T. Attila: A Szótörténeti Tár szerkesztési kérdéseihez: VálTan. V. (1981): 528−33 – elõzmény: Nyr. 100/2.(1976): 246−9 [VálTan. jegyzetanyagában és a Nyr 103/1. (1979): 486. lapon tévesen: Nyr. C: 246−8].

109. Szabó T. Attila: A Szótörténeti Tárról a marosvásárhelyi Kriterion-nap megnyitóján: Váltan. V. (1981): 558−60: – Az Igaz Szó XXVII/11. (1975. november): 189−90. lapján megjelent szöveg, melyet a szerzõ helyett Lohinszky Loránd olvasott fel 1979. január 12-én (vö. VálTan. V: 609).

110. Szabó T. Attila: Az erdélyi magyar nyelvtudomány századai a tudománytörténet távlatában: A Hét XII. évf. 3. szám (1981. január 16.): 5−6.

111. Szilágyi N. Sándor: A diófaültetõ. Szabó T. Attila hetvenötödik születésnapjára: Mûvelõdés XXXIV/1. (1981. január): 13−5. − Szöveg nélküli képmelléklet.

1982 (III. köt.)

112. Balogh Edgár: A szótárszerkesztõ öröksége: Utunk XXXVII. évf. 52 (1782.) szám (1982. december 24.): 4.

113. Gálffy Mózes: A tudománytörténet jegyében: Korunk XLI/9. (1982. szeptember): 723−6.

114. Páll Árpád: „A gazdag szótár ámuldoztat el mindannyiunkat...” Beszélgetés Szabó T. Attilával: Új Élet 1982/22. (1982. november): 14−5. − Képmelléklet: Szabó T. Attila arcképe és az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége feliratú csoportkép. Csomafáy Ferenc felvételei. Az újságkivágás tulajdonosának, Nagy Jenõnek a kiegészítõ rágépelése: Ülõ sor: W. Török Judit, Vámszer Márta, Szabó T. Attila, Nagy Jenõ, B. Gergely Piroska, Zs. Maksay Mária. Álló sor: Daly Ágnes, Vigh Károly, Zsemlyei János, Kürti Miklós, P. Dombi Erzsébet, P. Bodrogi Katalin, Szabó Zsolt, Kósa Ferenc [Hiányzik: Kelemen Béla, Kányádiné Tichy magdolna, Seres Zsófia.]. – Újraközölve: Népszava 111. évf. 72. szám (1983. március 26., szombat): 9.

115. Pomogáts Béla: Magyar szavak tudósa. Szabó T. Attiláról: Vigilia 47/8. (1982. augusztus): 583−5.

116. − : A Korunk Bolyai-díja − 1982. A társadalomtudományi zsüri (sic!) jelentése. [Díjazott mû az SzT és a VálTan. V. kötete is. A méltatók: Herédi Gusztáv, Bálintfi Ottó, Egyed Ákos, Faragó József, Fodor Katalin, Keszi-Harmath Sándor, Szabó Zoltán.]: Korunk XLI/8. (1982. augusztus): 581–5.

1983

117. Beke György: Az erdélyi magyar írásbeliség. Beszélgetés Szabó T. Attila nyelvésszel: Élet és Irodalom XXXVII. évf. 42. szám (1983. október 21.): 7.

118. Fodor István: Attila Szabó T.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (Wortgeschitlicher Thesaurus der siebenbürgisch-ungarischen Sprache. Dicþionar Istoric al Lexicului maghiar din Transilvania). Bd. III (ELT − FELZS). 1978: Finnisch-ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von István Futaky und Wolfgang Veenker. 7. Jahrgang. Helmut Buske Verlag. Hamburg 1983:167.

119. Gáll Ernõ aláírásával meghívó a Korunk Bolyai-díjának átnyújtása alkalmából 1983. május 11-én de. 11 órakor tartandó összejövetelre. Címzett: Nagy Jenõ.

120. Gálffy Mózes: A harmadik kötet: Korunk XLII/7. (1983. július): 579−81.

121. Korompay Klára: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár II. kötete:: MNy. LXXIX/2. (1983. június): 217−21.

122. Mózes Huba: A harmadik pillér: Utunk XXXVIII. évf. 12 (1793). szám (1983. március 25.): 2. − Újra kiadva: Mózes Huba: Forrása rég fakadt. Tanulmányok és dokumentumok. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1985: 234−9.

123. Szabó T. Ádám: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár megjelent kötete: Honismeret XI/4. (1983): 48−50. − Képmelléklet: Szabó T. Attila és Kányádi Sándor beszélgetnek Kolozsvárott. (Szabó T. Ádám felvétele). – MIrBibl. szerint: 4: 48–50.

124. Szabó T. Ádám: Hét új Kriterion-kiadvány: Nyelvünk és Kultúránk 48. (1982. szeptember): 89−92.

125. Tálasi István: A Györffy István Emlékérem odaítélése Szabó T. Attilának és Barabás Jenõnek: Ethnographia XCIV. (1983): 324−5.

126. Toró Tibor: Nemzetiségi mûvelõdéstörténetünk mérlegén. A Korunk Bolyai-díja: Igazság XLIV. évf. 125. szám (1983. május 28. szombat): [3.] – A képmelléklet szövege: a Korunk Bolyai-díját az 1982-es esztendõ legértékesebb magyar nyelvû természet-, illetve társadalomtudományi munkájáért Gábos Zoltánnak, azaz Szabó T. Attilának ítélték oda. Képünkön a Bolyai-díj (Tõrös Gábor kisplasztikája).

128 Tóth Béla: Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár I−III.: Alföld 1983/8. (1983. augusztus): 88−9.

1984 (IV. köt.)

127. Egyed Ákos: Adattár és forrásmû: Utunk XXXIX. évf. 42. (1877) szám (1984. október 19.): 1, 4−5.

128. Ruffy Péter: Szabó T. Attila kutatóárkai. A Kriterion 2500. kötete: Magyar Nemzet XLVII. évf. 241. szám (1984. október 13. szombat): 9.

129. Tarnóc Márton: Anyanyelvünk igézetében. Jegyzetek Szabó T. Attila tanulmányairól: Irodalomtörténet LXVI/2. (Új f. XVI/2.) (1984): 482−90.

130. Tarnóc Márton: In the Entrancement of Our Mother Tongue. Notes on Attila T. Szabó’s Studies: Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae 36/3−4. (1984): 447–53.

131. Vekerdi József: Attila T. Szabó: Erdélyi magyar szótörténeti tár [Wortgeschichtlicher Thesaurus der siebenbürgisch-ungarischen Sprache (ab Bd. II: Historisches Wörterbuch des siebenbürgisch-ungarischen Wortschatzes)]. Dicþionar istoric al lexicului maghiar din Transilvania. Bucureºti. Kriterion. Bd. I. A−C 1976 (sic!) 1225 S.; Bd. II. Cs−Ek (sic!) 1978. 1219 S.; Bd. III. Elt−Felzs. 1982. 1162 S; Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 7(78) (1984/2). Heidelberg. Böhlau–Köln–Wien 1984:225−7.

132. A Kriterion Könyvkiadó 2500. kiadványaként jelent meg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár IV., Fém−Ha kötete: Utunk XXXIX. évf. 36 (1871). szám (1984. szeptember 7.): 8.

1985

133. Beke György: A tudós mosolya: Forrás XVII/12. (1985. december): 95.

134. Cs[iszér] A[lajos]: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár: Vigilia 50/4. (1985. április): 367−8.

135. Pomogáts Béla: A nyelvtudósok aranybányája. Szavak élete: Magyar Hírlap 17. évf. 81. szám (1985. április 6. szombat): 8.

1986

136. Balázs János: Szabó T. Attila nyolcvan éve: MNy. LXXXII/1. (1986. szeptember): 380−4.

137. Balogh Lajos: Szabó T. Attila (1906−1986): Honismeret XV/4. (1987): 62−3. − Képmelléklet: [Szabó T. Attila] (Szabó T. Ádám felvétele).

138. Bodor Pál: Megszüntethetetlen intézmény. Szabó T. Attila nyolcvanéves: Magyar Nemzet XLIX. évf. 9. szám (1986. január 11. szombat): 9. – Újraközölve:Látóhatár. 1986/6. (1986. június): 118−20.

139. B. Gergely Piroska: Szabó T. Attila 80 éves: NyIrK. XXX/1. (1986): 98−9.

140. Hajdú Mihály: Szabó T. Attila 80 éves: Honismeret XIV/3. (1986): 54−5.

141. A Hét (szignószerûen): Évszázadokkal társalkodó. Szabó T. Attila 80 esztendõs: A Hét XVII. évf. 3. szám (1986. január 16.): 4. − Képmelléklet: Balázs Péter grafikája Szabó T. Attiláról.

142. Imre Samu: Köszöntjük a 80 éves Szabó T. Attilát: Confessio 10/3. (1986): 69−72.

143. Kiss Károly: Szabó T. Attila köszöntése: Új Tükör XXXIII/3. (1986. január 19.): 17. − Képmelléklet: Kiss Gábor felvétele. Uo. Deák Ferenc: Szabó T. Attila nyolcvanéves c. grafikája.

144. Kiss Károly: Szabó T. Attila nyolcvanéves: Tárogató. A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület lapja. XIII. évf. 6. szám (1986. július): 10. – Uo. Deák Ferenc [Szabó T. Attila nyolcvanéves címmel az Új Tükör XXXIII/3. (1986. január 19.) 17. lapján is közölt] grafikája.

145. Koszta István: Szolgálatban: hargita [Csíkszereda] XIX. évf. 15 (5016). (1986. január 19. vasárnap): 3.

146. Murádin László: Szabó T. Attila 80 éves: Új Élet xxix/1. 651. szám (1986. január): 11.

147. Nagy Pál: Elkötelezett igazságkeresés: Igaz Szó XXXIV/1. szám (1986. január): 64– 6.

148. Olariu, Marius Ilie: Un distins filolog: Tribuna XXX/5. (1986. január 30.): 6.

149. Penavin Olga: Fél évszázados „nyelvi régészkedés”. A nyolcvanéves Szabó T. Attila köszöntése: Magyar Szó [Újvidék] XLIII/16. 13876. szám (1986. január 18. szombat): 17.

150. Reisz Katalin: Matrónák: Igazság XLVIII. évf. 10. szám (1986. január 14.): 3.

151. Vári Attila: A nyelvészet ünnepe. Szabó T. Attila nyolcvanéves: Élet és Irodalom XXX. évf. 3. szám (1986. január 17.): 7.

152. Szabó T. Attila köszöntése: Népszabadság XLIV. évf. 9. szám (1986. január 11. szombat): 15.

1987

153. Balázs Ádám: Szabó T. Attila halálára: Tárogató. A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület lapja. XIV. 6 (1987. június): 18.

154. Bodor Pál: Az érték önvédelme. Szabó T. Attila türelmes halhatatlansága: Élet és Irodalom XXXI. évf. 11. szám (1987. március 13.): 6. − Újraközölve: Látóhatár 1987/6: 26-8.

155. Éder Zoltán: A tudománytörténet fényében. Szabó T. Attila nyolcvanadik születésnapjára. Kny. Nyr. 1986/1. Bp., 1997.

156. Fábián, Zsuzsanna: In memoriam: Attila T. Szabó, autore del dizionario etimologico della lingua ungherese di Transilvania: Rivista Di Studi Ungheresi. Centro Interuniversitario per gli Studi Ungheresi in Italia. Carucci editore Roma. 1987/2: 115−9.

157. B. Gergely Piroska: Szabó T. Attila (1906−1987): NyIrK. XXXI/1. (1987): 102−3.

158. (H. Gy.): Szabó T. Attila halálára: Új Ember XLIII/12. (2125.) (1987. március 22.): 4.

159. Imre, Samu: Attila T. Szabó 80 Jahre: Forschungen über Siebenbürgen und Seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó I−II. Herausgegeben von Kálmán Benda, Thomas von Bogyay, Horst Glassl, Zsolt K. Lengyel. Studia Hungarica. Schriften des Ungarischen Instituts München. Herausgeber Horst Glassl, Ekkehard Völkl, Edgar Hösch. 31. München, 1987:5−10.

160. Jakó Zsigmond: Szabó T. Attila sírjánál: História 1987/4. 33. ‑ Újraközölve: Szabó T. Attila koporsójánál: Tiszatáj 41/5. (1987): 79–80.

161. Kiss Károly: Szabó T. Attila halálára: Magyar Nemzet L. évf. 54. szám (1987. március 5.): 4.

162. Lászlóffy Aladár: A láthatatlan szó látható testérõl, a cseréprõl, papírról, pergamenrõl: Korunk XLVI/4. (1987. április): 340−2. − Újra kiadva: Lászlóffy Aladár: Szövegek szövetsége. Mûhelynapló a megtartó kedélyrõl. Kriterion Könyvkiadó. Bucureºti, 1988: 46−51.

163. K. Lengyel Zsolt: A múlt jelen ideje. Szabó T. Attila emlékezetének és Jakó Zsigmondnak: Új Látóhatár (München) XXXVIII. évf. 2. (1987. június 1.): 233−43.

164. P[omogáts] B[éla]: Meghalt Szabó T. Attila: Magyar Hírlap 20. évf. 54. szám (1987. március 5. csütörtök): 6.

165. Polgárdy Géza: Szabó T. Attila halálára: Reformátusok Lapja 1987. évi 12. szám. − Újra kiadva: Polgárdy Géza: Tündöklõ szellemek (Magyar alkotó géniuszok). Szerzõ kiadása. Bp., 1993:135–6.

166. Pomogáts Béla: A nyelvtudós halála: Új Tükör XXIV. évf. 11. (1987. március 15.): 29. − Képmelléklet: Farkas Tamás felvétele.

167. Sütõ András: Torzók. Sorok egy égtartó ember emlékére: Magyar Ifjúság XXI/18. (1987. május 1.): 27. − Képmellékletek: Szabó T. Attila. Továbbá Két felvétel a temetési menetrõl (Fotó: Kiss Gábor).

168. Szabó T. Ádám: Egy ember lexikont ír: Háttér 1986−1987/1: 44−5. − Képmelléklet: az SzT I. kötetének címoldala és Szabó T. Attila arcképe. Fotó: Kiss Gábor.

169. Szabó T. Attilának a Csûry-emlékülést üdvözlõ levele: MNy. LXXXIII/2. (1987): 131–2.

170. Szathmári István: Attila T. Szabó (1906−1987) zum Gedenken: Ungarn Jahrbuch. Mainz−München, 15. Bd. (1987): 263−4.

171. Tamás István: Az utolsó interjú: Új Tükör XXIV/17. (1987. április 26.): 31.

172. Újvári Sándor: A Pais Dezsõ-díj átadása: MNy. LXXXIII/3. (1987. szeptember): 266−7. Szabó T. Attila válasza: uo. 267−8.

173. − : Szabó T. Attila, a nagy erdélyi nyelvtudós (...) 81 éves korában Kolozsvárott elhunyt: Irodalmi Újság (Párizs) XXXVIII. évf. 2. szám (1987): 24.

174. Gyászkeretben: Szabó t. Attila. 1906–1987: Nyelvünk és kultúránk 67. (1987. június): 110.

1988

175. Éder Zoltán: Hány kiadásban jelent meg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötete?: MNy. LXXXIV/1. (1988): 324−7.

176. Fazekas Tiborc: Attila Szabó T. (1906−1987): Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Herausgegeben von István Futaky und Wolfgang Veenker. Hamburg. 12/13. Jahrgang (1988/89): 307−9.

177. Forschungen über Siebenbürgen und Seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó (...) c. kötet annotáció nélküli könyvészeti tételként: Südosteuropa (München)37. Jahrgang. Heft 5. (1988): 251−2.

178. Szabó T. Attila vallomása életérõl, munkásságáról, a nyelvtudományról (Elhangzott beszélgetésként 1986. októberében a Magyar Televízióban. A szöveg élõszóbeli jellegét lényegében változatlanul hagytuk.): MNy. LXXXIV/3. (1988): 257−70.

179. Szabó T. Ádám: Szabó T. Attila munkatársai, munkáinak folytatói: Magyar Nemzet LI. évf. 98. szám (1988. április 26. kedd): 4.

1989

180. Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár: Szövegek szövetsége; mûhelynapló a megtartó kedélyrõl. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest 1988: 282: Igaz Szó. 37. évf. 12. szám (1989. december): 558−60.

181. Mák Ferenc: Az égtartó magánya: Könyvvilág XXXIV. évf. 2. szám (1989. február): 10.

1990

182. Balla Zsófia: A bácsi kint a fák közt. Szabó T. Attila nyelvtudós emlékének: Magyar Napló II. évf. 29. szám (1990. július 19.): 7.

183. Szilágyi N. Sándor: Professzor úr, jön az V. kötet!: Romániai Magyar Szó. Új sorozat 16. szám (1990. január 12. péntek): 3.

1991

184. Büky László: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár 1. kötetének kiadásáról: MNy. LXXXVII/3. (1991): 382–3.

185. I[ndig]O[ttó]: Szabó T. Attila tanár úr: Kelet-Nyugat (Nagyvárad) II/3. (1991. január 18.): 3.

186. Kósa Ferenc: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkálatáról. (így! − L. R.) (Elhangzott Nyíregyházán az elsõ magyar alkalmazott nyelvészeti konferencia Lexikográfia szakosztályának ülésén 1991. május 3-án.): NyIrK. XXXV/1−2. (1991): 127−31.

187. Nagy Jenõ: Nyelv- és Mûvelõdéstörténetünk tárháza: Mûvelõdés XL/7−8. (1991. július−augusztus): 19−20. – Képmelléklet: Balázs Péter: Szabó T. Attila. Ugyanez korábban: A Hét XVII. évf. 3. szám (1986. január 16.): 4.

1992

188. Kabán Annamária: Szabó T. Attila sírjánál: Szabadság IV. évf. 12. szám (1992. január 21. kedd): 3.

189. Kabán Annamária: Szabó T. Attila munkássága: Regio 1992/3. 195–201.

190. (Péterfy): Megtartó örökség [Felirat nélküli szöveges képmelléklet: Szabó T. Attila]: Szabadság IV. 5. szám (1992. január 10. péntek): 3.

1993 (V. köt.)

191. −hf− : Az ötödik kötettel folytatódik az Erdélyi magyar szótörténeti tár kiadása: AkMagazin. Negyedik évfolyam 1. szám (1993): 9−10.

192. Kabán Annamária:Szabó T. Attila tudományos munkássága. Régi és új peregrináció – Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson – Szeged, 1991. augusztus 12–16. – elhangzott elõadások. III. Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Bp.– Szeged 1993: 1321–8.

193. Kriterion Könyvkiadó: Az ötödik: Szabadság V. évf. 96. szám (1993. május 20. csütörtök): 2.

194. Nagy Jenõ: „Múltunkat a jövõ érdekében...”: A Hét XXIV. évf. 22. szám (1993. június 4.): 3.

195. H. Szabó Gyula: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ötödik kötet: A Hét XXIV. évf. 22. szám (1993. június 4.): 3.

196. Végh Ferenc: Egy nagy vállalkozás folytatása. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyûjtötte és szerkesztette Szabó T. Attila. V. kötet: He−Jü. AkadK. − Kriterion. 1128 oldal, kötve áfával 1590 Ft: Könyvvilág XXXVIII/4. (1993. április): 27.

197. − : Szótörténeti Tár V. kötet: Szabadság V. évf. 98. szám (1993. május 22. szombat): 2.1994

1994

198. Kiss Lajos: Nyelvtörténeti szótáraink típusai (A Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusán 1994. augusztus 23-án elhangzott elõadás): MNy. XC/4. (1994. december): 398−9. − [398. l.: „1976-ban Bukarestben jelent meg a...”].

199. Szabó T. Ádám: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár V., VI: Honismeret XII/5. (1994): 82−3.

1995

200. Nagy Jenõ: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár megjelenésének fele útján (Elhangzott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztályának felolvasó ülésén 1994. március 25-én): Magyar Nyelvjárások XXXII. (1995): 39–48.

1996

201. Nagy Jenõ: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár mûvelõdés-, nyelvtörténeti és történeti néprajzi jelentõsége: Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár 1996: 414–21.

202. Balassa Iván: Szabó T. Attila (1906–1987). Erdély nagy nyelvtudósa. Püski. Budapest 1996. Függelékben: Szabó T. Attila szaktudományi és tudománynépszerûsítõ közleményeinek könyvészete. Összeállította Sz. Csáti Éva 131–152, valamint Szabó T. E. Attila 253 tételt tartalmazó összeállításából a szerzõ által fekhasznált írások Szabó T. Attilával foglalkozó írásokból címmel. 152–157.

II. Jegyzék az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megjelent
köteteinek adatait felhasználó mûvekrõl

1.     Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. AkadK. Bp., 1982.

2.     Balassa Iván: Szabó T. Attila (1906−1987). Püski. Bp., 1996.

3.     Benkõ Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1−4. AkadK. Bp., 1967−1984.

4.     Benkõ Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. I, II/1, II/2. AkadK. Bp., 1991−1995.

5.     Benkõ Loránd (Herausgeber): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. I− AkadK. Bp., 1992.

6.     P. Dombi Erzsébet: A kék az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár állatszínneveiben: NyIrK. XXVI/1−2. (1982): 109−15.

7.     P. Dombi Erzsébet: Az iránt névutó történetéhez: Nyelvészeti tanulmányok 1983. Szerkesztette és az elõszót írta B. Gergely Piroska. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1983: 7−22.

8.     Ferenczi Rita: A maga visszaható névmás történetérõl: NyIrK. XXXV. (1991): 75–86.

9.     B. Gergely Piroska stb.: „A magyar nyelv feudalizmuskori román kölcsönszavai” címû szótörténeti monográfia kiadásra kész kézirat. − Megjelenés elõtt.

10.B. Gergely Piroska–Kósa ferenc–Zsemlyei János: „A magyar nyelv feudalizmuskori román kölcsönszavai” címû szótörténeti monográfia szerkesztése. Kny. a NyIrK. X/1. (1966) számából: 93–110.

11.B. Gergely Piroska: Az által ~ át igekötõ, illetve névutó történetéhez: A magyar nyelv grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának elõadásai. 1977. augusztus 23−27. Nyelvtudományi Értekezések 104. szám: 351−6.

12.B. Gergely Piroska: A magyar feltételes mondat történetéhez: NyIrK. XXIII/1. (1979): 69−76.

13.B. Gergely Piroska: Az idõ fõnév idõhatározói alakulatainak történetébõl: NyIrK. XXII/1. (1983): 47−51.

14.B. Gergely Piroska: Az idõ és szócsaládja szó- és jelentéstörténeti vizsgálata: Nyelvészeti tanulmányok. II. köt. 1983. Szerkesztette és az elõszót írta B. Gergely Piroska. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1983: 22−68.

15.B. Gergely Piroska: A kor és az idõ fõnév jelentéstörténeti összefüggéseirõl: BenkõEml. Bp., 1991:207−13.

16.B. Gergely Piroska: A szinkrónia és diakrónia összefüggései magyar nyelvtörténeti megvilágításban: Tanulmányok nyelvrõl, irodalomról. Kolozsvár 1992: 47−64.

17.B. Gergely Piroska: Az erdélyi asszonyok régi megnevezéseirõl: Névtani Értesítõ 15. (1993): 118−25.

18.B. Gergely Piroska: Egy magyar határozószópár történetébõl: Miskolci Egyetem Közleményei. Bölcsészettudományi Intézet. I. (1994): 3−15.

19.B. Gergely Piroska: Szinkrón variációk történeti és mai összefüggései az oktatásban: Anyanyelvi nevelés − embernevelés. Országos anyanyelvoktatási napok. Eger 1994. július 4−7. MNyTK. 198. szám: 159−63.

20.B. Gergely Piroska: Mesterségûzõ asszonyemberek megnevezései az erdélyi régiségben: MNy. XCI/1. (1995): 186−91.

21.B. Gergely Piroska: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár − a magyar nyelvtörténeti szótár új típusa: Új Holnap 42. (új folyam 13.) (1997. szeptember): 111−7.

22.B. Gergely Piroska: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár használhatósága a beszélt nyelv történeti vizsgálatához: Magyar Nyelvjárások XXXIX. (1997): 65−74.

23.B. Gergely Piroska: Az új magyar nyelvtörténeti szótár a hungarológia szolgálatában: Észt hungarológia 75. Eesti Hungaroloogia 75. Szerk. Anu Nurk, Tônu Seilenthal. Tartu, 1997: 32−32.

24.B. Gergely Piroska: Élõnyelv a nyelvemlékekben: Nyelv és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási napok. Szerk. Raisz Rózsa, H. Varga Gyula. Eger, 1997: 323−31.

25.B. Gergely Piroska: Az erdélyi egyházak hatása a keresztnévhasználatra az erdélyi akadémiták középkori és korai újkori névanyagában: Magyar Nyelvjárások XXXV. (1988): 155−67.

26.B. Gergely Piroska: Protestánsok és katolikusok névhasználata a székely székekben a XVII. század elején: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése (szerk. Péntek János). Készült a Babeº−Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén. Kolozsvár, 1997: 183−95.

27.B. Gergely Piroska: Szóhasználati párhuzamok Heltai Gáspár fabuláinak és a korabeli Kolozsvárnak beszélt nyelvébõl: Magyar Nyelvjárások XXXVIII. (2000): 41−51.

28.Hajdú Mihály: A XVIII−XIX. századi magyar népnyelv német jövevényszavai: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18−19. század fordulóján. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Budapest−Wien, 1989: 399−403.

29.Kabán Annamária: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár egyik szócikkéhez: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése (szerk. Péntek János). Készült a Babeº−Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén. Kolozsvár, 1997: 229−34.

30.Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV−XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp., 1993.

31.Kelemen, Béla: Cu privire la atestarea indirectã a cuvintelor: Studii ºi Cercetãri Lingvistice 1976/4 (iulie−august): 417−9.

32.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 1−2. AkadK. Bp.,1988.

33.Kiss Lajos: Nyelvtörténeti szótáraink típusai (A Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusán 1994. augusztus 23-án elhangzott elõadás): MNy. XC/4. (1994. december): 398−9. − [398. l.: „1976-ban Bukarestben jelent meg a...”].

34.Kósa Ferenc: Az s és z hangértékû sz az erdélyi régi kéziratos írásbeliségben: NyIrK. XXVII/2. (1983): 151−6.

35.Kósa Ferenc: A hangérték nélküli y, i és j történetéhez: NyIrK. XXVIII/2. (1984): 147−52.

36.Kósa Ferenc: A lesz ige történetéhez: NyIrK. XXXIII/2. (1989): 123−34.

37.Lõrinczi Réka: Megjegyzések az agyafúrt-ról: Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz,
I. Szathmári. Bp., 1988: 107–11.

38.Lõrinczi Réka: Talpalatnyi: Emlékkönyv Benkõ Loránd hetvenedik születésnapjára. Bp., 1991: 42–2.

39.Lõrinczi Réka: Észrevételek a figura etimologikákról: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Bp., 1992: 166–71.

40.Lõrinczi Réka: Megjegyzések a farkasordító-hoz: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Bp., 1993: 193–9.

41.Lõrinczi Réka: „Materno ideomate...”: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. Bp., 1999: 230−7.

42.Nagy Jenõ: A Szótörténeti Tár szócikkei német nyelvi értelmezésének néhány kérdése. Eger 1994. aug. 23-án elhangzott elõadás.

43.Tamásné Szabó Csilla: Megegyezik-e az Erdélyi magyar szótörténeti tár deverbális igeképzõinek állománya a mai magyar nyelvben használatos igeképzõkével?: MNy. XCVI (2000): 342–5.

44.Szabó György: Kolozsvári mézespogácsa: Erdélyi Híradó (a Szabadság melléklete) II/41. (1991. október 9. szerda): III. l.

45.Szabó György: Nagybányai gesztenye: Erdélyi Híradó II/54. (1991. december 18. szerda): III.

46.Szabó György: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár mise címszava: Keresztény Szó III/7. (1992. július): 8.

47.Szabó György: A nennykõcsapásról: Szabadság IV. évf. 146. szám (1992. július 30. csütörtök): 6.

48.Szabó György: Kétnyelvû felirat: Szabadság IV. évf. 160. szám (1992. augusztus 19. szerda): 2.

49.Szabó György: Cyrano orra, avagy az orrok sokfélesége: Helikon IV/26. (182. szám) (1994): 20. Szabó György: Lovak és paripák: Romániai Magyar Szó. Új sorozat 1953–1954. szám. Szabad szombat c. heti melléklet 10. szám (1996. március 16–17. szombat–vasárnap) „a” lap.

50.Szabó György: Orgonáink történetébõl: Keresztény Szó VII/5. (1996. május): 16.

51.Tóth G. Péter: A magyarországi boszorkányság forrásainak katasztere 1408–1848. Veszprém, 2000.

52.Zsemlyei Borbála: Köszönések az erdélyi régiségben: Erdélyi Múzeum LII. (2000):
75–80.

53.Zsemlyei János: Adalékok a hogy kötõszó egykori erdélyi használatához: NyIrK. XXIV/2. (1980): 157−67.

54.Zsemlyei János: Az ifjú és szócsaládja az erdélyi régiségben: NyIrK. XXVI/1−2. (1982): 71−83.

55.Zsemlyei János: A haszon és kár antonímapár az erdélyi régiségben: NyIrK. XXVII/2. (1983): 125−32.

56.Zsemlyei János: Román eredetû bányász szakszavainkról: NyIrK. XXXI/2. (1987): 156−60.

57.Zsemlyei János: Léleklesõ: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékén készült [400 példányban]. Bp., 1995: 399−403.

58.Zsemlyei János: A románság vallására vonatkozó nem román eredetû szókincs az erdélyi régiségben: Magyar Nyelvjárások XXXVIII. (2000): 493−8.

59.Zsemlyei János: A románság vallására vonatkozó román eredetû szókincs az erdélyi régiségben: Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A l0. élõnyelvi konferencia elõadásai. Szerkesztette Borbély Anna. Bp., 2000: 253-6.

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék