Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum2001/1-2 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 63. kötet, 2001. 1-2.füzet
A középkori magyar történet két adatbázisáról

1. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa.
Database of Archival Documents of Medieval Hungary. Magyar Országos Levéltár, [Bp. 2001. 195 MB].
2. Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301–1457.
Középkori magyar genealógia. MTA Történettudományi Intézete, [Bp. 2001. 25,9 MB]Az EM oldalain nemrégiben már bemutattuk a Magyar Országos Levéltár (MOL) két, CD-n megjelentetett adattárát, a Mohács elõtti oklevelek katalógusát és a magyarországi Királyi Könyveket (EM LXII[2000], 3–4, 333–340). Ezúttal a Mohács elõtti oklevelek kibõvített és jelentõs módosításokon átesett adatbázisáról, továbbá Engel Pál nagy fontosságú adatgyûjtésérõl kívánunk hírt adni. Mindkettõ – az óriási adathalmazra való tekintettel – ezúttal is CD formájában jelent meg. Megjegyzendõ azonban, hogy 1999 óta folyamatosan haladt a magyarországi Királyi Könyvek feldolgozása is, és ennek eredményeképpen 2001 márciusában megjelent az elektronikus kiadás egy új, bõvített változata, amely két különálló CD-n az elsõ tizenhét kötet feldolgozását tartalmazza (Királyi Könyvek 1–9. kötet 1527–1647, illetve Királyi Könyvek 10–17. kötet 1647–1688). Jelen ismertetés azonban már nem terjed ki ez utóbbiak bemutatására, mert ezek esetében a keresõprogram semmit sem változott, „csak” a feldolgozott anyag sokszorozódott meg.

A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa a korábbi oklevélkatalógus továbfejlesztett utóda, ám új kezelõprogrammal rendelkezik, ugyanis a korábbi CD keresõszoftverével nem sikerült megoldani a bevitt adatok javítását (holott pl. a rosszul feloldott keltezések, kifelejtett tartalmi említések miatt erre nagy szükség volt). A most használt Folio Wiews nevû program lehetõvé teszi az adatbázis folyamatos karbantartását, javítását. Ez azonban egy igen bonyolult, sokféle opcióval rendelkezõ program; ezen opciók teljes körû ismeretére általában nincs is szükség. A program használatáról  egyébként a „Súgó” menü részletesen tájékoztat. Az oklevelek adatai a lemezen a levéltári proveniencia elvének megfelelõen vannak elrendezve: nyitáskor a dokumentum-ablak bal oldalán „Szintek”-re tagolt tartalomjegyzék található, és itt találjuk meg a MOL Q szekciójában levõ Diplomatikai Levéltárra (DL) és az U szekcióban levõ Diplomatikai Fényképgyûjteményre vonatkozó további információkat. Ezeken belül a következõ egységek találhatók: „Ország” (csak a DF-ben), „Intézmény”, „Állag”, „Oklevél”. Ezeket a +, ill. – jelekre kattintva nyithatjuk ki vagy zárhatjuk be. Legegyszerûbben ezen tartalomjegyzék segítségével lehet közlekedni az adatbázisban (lásd az 1. képet). Keresõsablon (ûrlap) teszi lehetõvé a könnyû és gyors keresést az adatbázisban („Keresés” menü). A keresés végrehajtása után a program kijelöli a találatokat; ezekre kattintva a kívánt szövegrészhez ugorhatunk.

Fontos elõrelépés, hogy a DL és DF összesen mintegy 320 000 oklevélszövegének ún. azonosító adatain kívül (kelet, kibocsátó neve, a szöveg fennmaradási formája, megpecsételés módja, mai és régebbi levéltári jelzet) most már nagyszámú, mintegy 50 000 regeszta található meg a lemezen. Ezen a változaton a Diplomatikai Levéltár 1341–1363, valamint az 1421–1526 közötti okleveleinek regesztaszövegei kutathatók; az 1438–1464 közötti évek regesztái pedig mutatózva vannak (azaz az oklevél-, ill. regesztabeli névalakhoz a könnyebb keresés érdekében hozzá van rendelve a mai névalak). Az idõrendi mutatólapok gépre vitele nem folytatódott a korábbi CD megjelenése óta, hanem inkább a regeszták minél nagyobb tömegének a felvitele volt a cél. A lemezen megtalálható legmagasabb DL-szám a 108 190-es, a legmagasabb DF szám a 291 943-as. Néhány idõrendi mutatócédula lemezre történõ felvitele tehát továbbra is várat magára.

Jelenlegi formájában a kezelõprogram nagy hiányossága az, hogy a talált adatok (találati halmazok) idõrendbe történõ rendezését nem teszi lehetõvé. Emiatt egyelõre még nem mondhatunk le a korábbi lemez további használatáról sem, a szerkesztõk természetesen tervezik e (programbeli) hiányosság kiküszöbölését.

A lemez tartalmazza – a feldolgozott évkörökbõl – Jakó Zsigmond A kolozsmonostori konvent jegyzõkönyvei (1289–1556) címû munkájának regesztáit is (Bp. 1990). Néhány fontos további forráskiadvány regesztáinak  a CD-re történõ rávezetését is tervbe vették, ezek a következõk: Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274–1525. Bp. 1991. – Uõ: A szlavóniai és horvátországi pálos kolostorok oklevelei.= Levéltári Közlemények III(1925), V(1927), XIII(1935). – Borsa Iván: A szenyéri uradalom Mohács elõtti oklevelei. I–II. (Somogy megye múltjából). Levéltári Évkönyv 9–10. Kaposvár 1978–1979. – Fekete Nagy Antal–Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193–1526. Bp. 1990. – Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387). Bp. 1953. – Mályusz Elemér–Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár. I–VI. Bp. 1951–1999. – Uõk: Szent-Ivány család levéltára 1230–1525. Bp. 1988. – A nagykállói Kállay-család levéltára. I–II. Bp. 1943. Egy részük már digitálisan rögzítve van, és remélhetõleg a CD következõ változata már tartalmazni fogja ezeket is.  A lemezen megtalálható a DL néhány oklevelének, pecsétjének fényképe is (lásd a 2. és 3. sz. képet), a szerkesztõk távlati célja pedig az, hogy ezek számát a további  kiadásokban lehetõség szerint növeljék.

Önálló CD-n jelent meg Engel Pálnak a Magyar középkori adattár címet viselõ adatgyûjtése. Ez két munkát tartalmaz: Magyarország világi archontológiája (1301–1457) és a Középkori magyar genealógia. Az elsõ 1996-ban nyomtatásban már megjelent, és azóta nélkülözhetetlen segédeszköze a magyar medievisztikai kutatásoknak. Az 1301 és 1457 közötti évek tisztségeit és a hivatalt viselt személyek neveit, a hivatalviselés idõhatárait tartalmazza. Adatsorai a középkori magyar politikai történet fõ forrásai, hiszen a politikai rendszer mûködése, a belpolitikai fejlemények leginkább a tisztségviselõk változásaiban tükrözõdnek. Egyúttal azonban személytörténeti (prozopográfiai) adattár is, és ezáltal a középkori politikai (és gazdasági) elit kutatásának alapjául is szolgál. Az összeállítás az ország  fõméltóságain (báróin) kívül tartalmazza az ispánokat, mindezek helyetteseit, udvari lovagokat, ifjakat, továbbá a várbirtokosokat, várnagyokat (várak szerint csoportosítva).

A genealógiai táblázatok a politikai szerepet játszó legfontosabb családok leszármazását tartalmazzák (lásd a 4. képet). Birtoktörténeti adatokat itt nem találunk, ám ezek legfontosabbja megtalálható az Archontológia nyomtatott változatának névmutatójában. A munka azonban sokban meghaladja Karácsonyi száz évvel ezelõtt megjelent, máig nélkülözhetetlen klasszikus kézikönyvét (Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1900–1901), ugyanis sokkal több családot tárgyal, hasznosítja az elmúlt száz év forráspublikációit, továbbá a táblázatok nagy többségükben lefedik a XV. századot is (olykor a XVI. századra is kiterjedve). Hiánypótló voltát még inkább bizonyítja az, hogy – kéziratos formában – évek óta a magyar kutatók megbecsült segédeszköze. 

A két adatgyûjtés eléggé nem hangsúlyozható érdeme pedig az, hogy úgyszólván kizárólag (nagyobb részben kiadatlan) okleveles forrásokra épít, és emiatt adatai – a korábbi irodalom nagy részével ellentétben – megbízhatóak, pontosak.

Mindkét lemez az Arcanum Adatbázis kft. kiadása, amely az elmúlt idõszakban több nagy adatbázist adott ki hasonló módon. (Ezek közül példaként elég megemlíteni a hiányosságai és súlyos tévedései ellenére is máig használt monumentális munkát, a „Nagyiván”-t (Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I–XII. Pest 1857–1865; Pótlékkötet: Pest 1868) vagy a „Szinnyei”-t (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. Bp. 1891–1914). Talán érdemes lenne tervbe venni néhány – ma már antikváriumban sem elérhetõ – fontosabb oklevéltár ilyenszerû közzétételét is (pl. Monumenta Hungariae Historica Diplomataria sorozat vagy a fontosabb családi vagy megyei, ill. városi oklevéltárak).

W. Kovács András


 


 1. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Database of Archival Documents of Medieval Hungary. A tartalomjegyzék és a DF 290 936-os számú oklevelének azonosító adatai


 


2. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Database of Archival Documents of Medieval
Hungary
. III. István király 1165. évi oklevelének hasonmása (DL 76 136)


3. A  középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Database of Archival Documents of Medieval
Hungary
. II. András király aranybullája 1221. évi oklevelén (DL 39 250)

 



4. Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301–1457.
Középkori magyar genealógia
. A Hermán nembeli Lackfi család leszármazása (részlet)
kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék