Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum2001/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 63. kötet, 2001. 3-4.füzet
A könyv dicsérete

Holl Béla: Laus librorum. Válogatott tanulmányok.
Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), Budapest 2000. 150 lap

 A nemrég elhunyt kiváló piarista szerzõ jelentõsebb írásaiból, máshol már megjelent tanulmányaiból válogatott össze a két szerkesztõ, Monok István és Zvara Edina tizennégyet, amelyek írójuk szép- és igazságszeretetét hivatottak az egyháztörténet, a régi magyar irodalom, a mûvelõdéstörténet, a könyv- és nyomdatörténet iránt érdeklõdõk elé tárni. Noha a tanulmánykötet nincs eleve fejezetekre osztva, a 13 tanulmány és adatközlés tematikai szempontból felosztható: mégpedig hét himnuszköltészettel, egyházi énekekkel foglalkozik, egy etnográfiai és etnológiai, egy könyv- és könyvtártörténeti, egy oktatástörténeti jellegû írás, négy pedig olvasmányszociológiai érdekeltségû tanulmány.

Amint azt már a címbõl is megtudhatjuk, e tanulmánykötet a „könyvek dicsérete”. Olyan, akár egy himnusz, azokhoz a himnuszokhoz hasonló, amelyeket e tanulmányok szerzõje érdeklõdése, mondhatni élete középpontjául választott, és amelyeket kitartóan tanulmányozott, míg a váci Egyházmegyei Könyvtár könyv- és levéltárosaként tevékenykedett.

A könyv és annak tartalma többféle szempontból való megközelítése Holl Béla piarista atya sokrétû és magas fokú mûveltségére vall. Õ azon kutatók egyike, akik egész életüket a tudomány és mûvelõdés, jelen esetben a magyar tudomány és mûvelõdés szolgálatába állították. A négy évvel ezelõtt elhunyt Holl Béla filozófiai és teológiai tanulmányai, a latin–magyar szak elvégzése után 1957-ig tanított és káplánkodott, amikor is a már említett könyvtár munkatársa lett, itt folytatva kutatásait. Fõ kutatási területe a könyv- és könyvtártörténet, a középkori és kora újkori imaszövegek, egyházi énekek kiadása és vizsgálata volt. Kutatásai eredményeként születtek meg sorra a diákok, de nem utolsósorban a szakemberek által is alapvetõ kézikönyvként használt tanulmánykötetei, könyvei, mint A kétszáz éves váci könyv, amely a váci könyvtárban eltöltött évek terméke; egy sibeniki kódexben megtalált magyar verset bemutató tanulmányából kiderül, hogy ez a vers az Ómagyar Mária-siralom után idõben második legrégibb emléke a magyar nyelvû költészetnek. Ezt a dolgozatot élete fõmûvének tartotta. Alaposan kivette a részét a Régi Magyar Nyomtatványok két kötetének szerkesztésébõl is. Gazdag szakirodalmi munkássága tanulmányokat, köteteket, könyvismertetõket és bírálatokat, nekrológokat és köszöntõket ölel fel, de emellett tartalmaz kilenc kiadatlan kéziratot is.

A magyarországi zsoltár- és himnuszköltészettel foglalkozó tanulmányok (9–61.) is hûen igazolják a szerzõ ezen téma iránti affinitását, elkötelezettségét. Ez a magyarázata annak is, hogy a magyarországi latin liturgikus verses szövegemlékek kritikai kiadásának õ volt az elõkészítõje.

A Historia Litteraria magyarországi története címû tanulmányban (85–127.) a szerzõ a legkorszerûbb módszerekkel röviden, lényegre törõen ismerteti a magyarországi és erdélyi könyv, kultúra, tudomány, mûvelõdés elõrehaladását, kezdve az európai elõzményektõl és a magyar kezdetektõl Czvittinger Dávidon és Bod Péteren keresztül, végigvezetve mûvelõdéstörténetünk fõbb állomásain és elérkezve  a mai magyar irodalom, bibliográfiák feldolgozási, szerkesztési, kiadási problémáinak statisztikai, tematikai, számbeli elemzéséhez.

A kötet utolsó „tanulmánya” valójában Holl Bélának az egyik szerkesztõ, Zvara Edina által sajtó alá rendezett adatgyûjtése, amely a váci egyházmegye alsópapságának olvasmányairól ad képet. Az idõrendben elhelyezett címlistákon kívül megtudhatjuk még a könyvek tulajdonosainak a nevét, mai lelõhelyüket, az anyag feltárására, kiadására vonatkozó adatokat (az anyag egy kivétellel kiadatlan, és ennek okán még sok kutatómunka tárgyát alkothatja), de a szerzõ utalásait is. Szintén a jövõbeli kutatásokat kívánja segíteni az ehhez az anyaggyûjtéshez készült külön névmutató is. Magának a tanulmánykötetnek használhatóbbá tételét célozza a szerkesztõk által összeállított név- és helységmutató. A kiadvány tartalmazza Holl Béla irodalmi munkásságának bibliográfiáját is.

A tanulmányokhoz a szerzõ által használt külföldi szakirodalom hasznos eligazítással szolgálhat a kötetben tárgyalt témák iránt érdeklõdõk számára.

E kötetet nemcsak a szakértõk fogják nagy haszonnal forgatni, hanem az olvasó nagyközönség, a magyar mûvelõdéstörténet iránt érdeklõdõ olvasók kíváncsiságát is fel fogja kelteni. Mindenesetre méltó emléket állít a magyar könyvtártörténeti kutatás egyik érdemes, lelkes, példásan tiszta mûvelõjének.

Bándi Melissa

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék