Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum2001/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 63. kötet, 2001. 3-4.füzet
Magyar Szókincstár. Rokon értelmû szavak, szólások és ellentétek szótára

Magyar Szókincstár. Megjelent az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával.
Fõszerkesztõ: Kiss Gábor. Munkatársak: Temesi Viola (fõmunkatárs), T. Somogyi Magda (lektor), Balázsi József Attila, Benczédy József, Fazakas Emese, Spannraft Marcellina, Nemoda Judit, Villó Ildikó (szerkesztõk).
a szerkesztésben közremûködtek: Beregszászi Anikó, Bódi Zoltán, Fercsik Erzsébet, Gilicze Gábor, Gyenese Ilona, Hadas Emese, Lõrincz Jenõ. Számítástechnikai munkatársak: Szabó Márió és Szakács Zoltán.
technikai munkatársak: Bankó Ágnes, Bankó Károly, Iván Ágnes, Mikló Judit. Budapest 1999. XII+929 lap

 A Magyar Szókincstár (röv. MSzkt) a nyelvészet, azon belül a jelentéstan és lexikológia legújabb eredményeinek a figyelembevételével készített tudományos igényû szótár. Mint ahogyan a címe is mutatja, „a magyar szavak kincsestára. [...] Olyan újszerû szótár, amely gazdag tára a rokon értelmû szavaknak, [...] és tájékoztatja a használót a szavaknál nagyobb egységek, a szókapcsolatok és a szólások jelentésérõl és felhasználási módjáról is. Feltünteti egy-egy szó jelentéseinek ellentéteit, ha vannak ilyenek. A magyar szótárirodalomból hiányzott a magyar szókincs elemeinek ellentétes jelentések szerinti feltérképezése...”

Ez a szótár korszerû eszközök (számítógépek, célprogramok) felhasználásával létrehozott mû. Anyagával a magyarul beszélõk, illetve tanulni vágyók nagyközönségéhez közeledik, ennek megfelelõen a szócikkek világosan, a laikusok számára is könnyen áttekinthetõen vannak megszerkesztve.

Az MSzkt egyetlen kötetbõl áll, ez két szerkezeti egységre oszlik: Elõszó (V–XI.) és maguk a szócikkek, amelyek a szokásos betûrendi sorrendben követik egymást 929 lapon.

Kiss Gábor Elõszava több hasznos információt közöl – egyebek mellett – szótártörténeti szempontból, hiszen bemutatja a korábbi magyar szinonimaszótárakat és szógyûjteményeket, amelyek a jelen munka elõzményeinek és fõ forrásainak tekinthetõk: Póra Ferenc: Magyar rokonértelmû szók és szólások kézikönyve (1907), O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár (1978), Balassa László: Garmada – Rokon értelmû szócsoportok és írói kifejezésformák (1958), Tótfalusi István: Színes szinonimaszótár (1977).

Ezekhez viszonyítva az MSzkt nagy újítása az, hogy a befogadó nem egyszerûen és kizárólagosan szinonimaszótárként lapozhatja, hanem – mint említettük – antonimaszótárként és értelmezõ szótárként is. A címszavak értelmezése azonban nem úgy történik, mint az értelmezõ szótárakban, körülírással, hanem a szinonimák felsorolásával. Ezáltal az MSzkt hasznos segédeszköz lehet mindazoknak, akik a magyar nyelv igényes használatára törekszenek.

A továbbiakban a fõszerkesztõ az MSzkt felépítésérõl, illetõleg használatáról közöl néhány tudnivalót, pontosabban a szócikkfejrõl és a címszókról; a szócikkekrõl, valamint a szócikk szerkezetérõl, ezen belül a szinonimabokorról, szólásokról és ellentétekrõl. Ezekbõl az olvasó megtudhatja, hogy az MSzkt 25 500 címszót tartalmaz, amelyek kiválasztásához A magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára (szerk. Füredy Mihály–Kelemen József, Akadémiai Kiadó, 1992), a Képes diákszótár (szerk. Grétsy László–Kemény Gábor, Akadémiai Kiadó, 1992) és a Magyar–angol szótár (Kisszótár sorozat, Országh László, Akadémiai Kiadó, 1993) címszóállományát vették figyelembe. Az említett munkák megjelenési évét mutató évszám is tükrözi, hogy a szótár napjaink szókincsét dolgozza fel. Sõt a saját gyûjtésbõl származó újabb keletû szavak is bekerültek a szótárba. Ilyen szó pl. a mobiltelefon vagy a szponzor, amelyek talán ebben a szótárban jelennek meg elõször magyar szótári címszóként. Nem szerepelnek a címszók között a ritka, csak kevesek által ismert szavak.

A homonimákat arab számjegyû emelt indexszámmal különítik el (pl. ég1, ég2). A címszó után a szófaj megjelölése vagy rövidítése következik zárójelben – pl. darabol (ige), darabont (fn) stb. Az azonos eredetû, de jelentésükben és szófajukban különvált kettõs, esetleg többszörös szófajú címszókat római számmal különböztetik meg, pl. apró I. (mn), apró II. (fn). A két szófajú szavaknak egyetlen szócikkben sorolják fel a szinonimáikat, de kettõs szófaji minõsítéssel látják el a címszót. Pl. lengyel (mn és fn), kék (mn és fn).

A szócikk szerkezetével kapcsolatban az Elõszóból megtudhatjuk, hogy a szócikk a címszót követõen egy vagy több szinonimabokorból tevõdik össze. Ezekben sorolják fel a szerkesztõk a címszó rokon értelmû szavait a címszó jelentései szerint bokorba rendezve.

Az MSzkt második, egyben fõ része maga a szótári rész, amely az abajgat igétõl a zsûrizik igéig tartalmazza nyelvünk szavait. Nagy elõnye az MSzkt-nak, hogy a szinonimákat nem csupán felsorolja, hanem – ahol indokolt – az egyes rokon értelmû szavakat zárójelben stílusminõsítésekkel látja el, így a szótárforgató megtudhatja, hogy melyik rokon értelmû szót milyen szövegkörnyezetben ajánlott használni. Sõt a szerzõk arra is figyeltek, hogy a jelentésárnyalatokat függõleges vonallal válasszák el. A szócikk végén pedig Sz jelzéssel olyan szólásokat találunk, amelyekben a címszó szerepel.

Példák:

Az adó címszó a homonimákat példázza, de emellett megfigyelhetjük, hogy az egyes szinonimák után zárójelben megjelenik a stílusminõsítés rövidítve. (A rövidítésjegyzéket és jelmagyarázatot, valamint az anyaggyûjtéshez felhasznált szótárak jegyzékét a XI–XII. lapon kapjuk meg.) Ebben az esetben elsõsorban régies rokon értelmû szavak vannak, hiszen a második jelentése olyan fogalomra utal, amelynek az egész történelem folyamán igen fontos szerepe volt. Az elsõ jelentése pedig annyira új, hogy még nem alakult ki semmilyen rétegnyelvi változata.

adó1 (fn) G adóállomás, adóberendezés, adótorony, leadóállomás, rádióállomás, rádióadó, televízióállomás, televízióadó, tévéadó, átjátszóállomás, adókészülék

G csatorna, tv-csatorna

adó2 (fn) G járulék, illeték, jövedelemadó, dézsma (rég), tized (rég), kilenced (rég), harács (rég), porció (rég), sarc (rég), esztendei jövedelem (rég)

A bepiál címszó viszont már önmagában a bizalmas regiszterhez tartozik.

bepiál (ige) G (biz): berúg, lerészegedik, beszív (biz), bekávézik (szleng), becsiccsent (biz), bepityókázik (biz), becsíp, van egy kis nyomása (szleng), beiszik (biz), leittasul, elázik, felönt a garatra, bevedel, becsókol (szleng), beszittyózik (szleng), betörülközik, betintázik (szleng), beseggel (durva) Sz: leissza magát a sárga földig F KIJÓZANODIK

Többszörös szófajú szóra jó példa az összevissza címszó.

összevissza I. (hsz) G ide-oda, erre-arra, keresztül-kasul, tél-túl (táj), jobbra-balra (táj), mindenfelé

G rendetlenül, válogatás nélkül, rendszertelenül, rendezetlenül, egymás hegyén-hátán, átabotába (táj), tõvel-heggyel (táj) ý zavarosan, ellentmondásosan Sz: tõvel-heggyel össze F RENDEZETTEN, EGYÉRTELMûEN

G (biz): összesen, összevéve (táj), összevetve, egybevéve, együttesen F RÉSZLETEIBEN, EGYENKÉNT

összevissza II. (mn) G zavaros, zûrzavaros, zûrös (biz), rendetlen, zagyva, kusza, zilált, kaotikus, fejetlen, konfúzos (rég) F TISZTA, VILÁGOS, RENDEZETT

Az MSzkt a magyar lexikológia jelentõs megvalósítása. Gazdag adatanyaga és információi révén újabb szókészlettani, jelentéstani, frazeológiai és stilisztikai kutatások kiindulópontjává válhat.

Talán a szótár használhatóságának javításához járulna hozzá, ha egy esetleges új kiadásba utaló szócikkek is bekerülnének, amelyek alapján a szótárban meglevõ valamennyi szót meg lehetne találni.

Zsemlyei Borbála

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék