Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum2002/1-2 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 64. kötet, 2002. 1-2.füzet

Szerzõinkhez

Felkérjük szerzõinket, hogy lehetõség szerint számítógépes lemezen, nyomdakész állapotban küldjék be írásaikat, a laptesti tanulmányokhoz pedig 10–15 soros angol nyelvû rezümét csatoljanak. A továbbiakban emlékeztetünk az Erdélyi Múzeum jegyzetelési gyakorlatára.

A jegyzetelés, forrásjelölés, címleírás

módját illetõen nem kívánunk változtatni eddigi bevett gyakorlatunkon, vagyis valamennyi könyvészeti adatot lapalji jegyzet alakjában kell a tanulmányszövegbe beépíteni, célszerûbb azonban a jegyzeteket külön listán csatolni a kézirathoz. A számozás az elsõ jegyzettõl az utolsóig folyamatosan halad, a jegyzetszám a sor fölé indexbe kerül. Vigyázzunk a központozásra, az írásjelek halmozását kerüljük.

Önálló kötetek leírása

Györffy György: István király és mûve. Bp. 1977. 152, 166–168, 180.

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Második javított kiadás. Bp. 1994. 21, 193–197.

Tehát: szerzõ, utána kettõspont, cím (ha van alcím, az is) kurziválva (kéziratban aláhúzva), pont, a megjelenés helye és éve, pont, oldalszám, pont. Ha több oldalszámot sorolunk fel, a számok után vesszõt teszünk, és csak az utolsó szám után kerül pont. Folyamatos oldalszámok esetén (166–168) a két számot nagykötõjellel kötjük össze. A városnév után csak akkor teszünk pontot, ha rövidített formában használjuk, például: Bp. Egyébként pl.: Debrecen 1980. Ha a rövidített városnév utolsó tagja teljes szó, a név után nem teszünk pontot (Kvár).

Ha két vagy több szerzõ van, a neveket nagykötõjellel fûzzük össze: Imreh István–Pataki József: Kászonszéki krónika stb.

Többkötetes mû címe után pontot teszünk, utána római számmal adjuk a kötetszámot, ha pedig a kötet valamely sorozatban jelent meg, a leírás végén zárójelben megnevezzük a sorozatot és a kötet sorozatbeli számát:

Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. I. stb.

Venczel József: A volt határõrezredek vagyonának sorsa. Kvár 1944 (Erdélyi Tudományos Füzetek 184). 12–15.

Ha az idézett munka tanulmánykötetben jelent meg, a cím után pontot, majd egyenlõségjelet teszünk (tehát nem in stb.), ezután a szóban forgó kötet szerzõje és kurzivált címe következik. Ha a szerzõ azonos, csak nevének kezdõbetûit írjuk ki. Többszerzõs kötet esetében természetesen csak a (kurzivált) címet tüntetjük fel:

Barta János: Jókai és a mûvészi igazság. = B. J.: Költõk és írók. Irodalmi tanulmányok. Bp. 1966. 61–90.

Pirnát Antal: A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlõdésének vázlata az 1570-es évek elejéig. = Irodalom és ideológia a 16–17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp. 1987. 9–59.

Ha a kötet valaki(k)nek a szerkesztésében jelent meg, a szerkesztõ(k) neve elé a Szerk. rövidítés kerül. (Lásd az elõzõ példában.)

Szövegkiadások leírása

Érzelmes históriák. Vál., jegyz., utószó Lökös István. Bp. 1982. 34.

Balassi Bálint Összes mûvei. Kiad. Eckhardt Sándor. Bp. 1951. 157.

Itt a szerzõ neve után nem teszünk kettõspontot.

Nem magyar szerzõk esetében a nevet a következõ sorrendben írjuk: családnév, vesszõ, keresztnév (akkor is, ha csak a név kezdõbetûi szerepelnek), kettõspont.

Göllner, Carl: Betrachtungen zum forschrittliche Denke. stb.

 

Periodikákban megjelent írások esetén

az elv ugyanaz, de a kiadás helye és éve helyére a periodika címe és évfolyama kerül:

Ligeti Lajos: A magyar rovásírás egy ismeretlen betûje. Magyar Nyelv XXI(1924). 50–53.

Tehát: szerzõ, utána kettõspont, cím kiemelve, utána pont, a periodika címe (ez után nem teszünk írásjelet), évfolyama – a sorszámot mindig római számmal adjuk, utána betûköz nélkül zárójelben arab számmal az évszám, a zárójel után pont –, ha szükséges, a folyóirat száma (például: 2. szám), végül az oldalszám(ok). Az évfolyamszámot kérjük feltétlenül feltüntetni!

Ha egy jegyzetszám alá több címleírás kerül, az egyes leírásokat pontosvesszõvel választjuk el egymástól. Például:

Entz Géza: A szamosfalvi Mikola-udvarház. EM LI(1946). 56–58; Banner János–Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája a legrégibb idõktõl a XI. századig. Bp. 1954. 499–500.

Visszautalások

1. Ha egy szerzõ mûvére a következõ jegyzetben vagy további jegyzetekben ismét hivatkozunk, a mû címét az i.m. rövidítéssel helyettesítjük:

Szabó T. Attila: i.m. 60.

2. Ha ugyanannak a szerzõnek egymás után több mûvét is felsoroljuk, a szerzõ nevének többszöri ismétlése helyett az rövidítést használjuk (utána nem teszünk pontot). Például:

László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 66; Uõ: A népvándorlás lovasnépeinek õsvallása. Kvár 1946. 9, 15–20.

3. Ha közvetlenül megelõzõleg említett lelõhelyre (folyóiratra vagy kötetre) utalunk, az uo. rövidítést használjuk. Például:

Uo. 13–14.

Gyakrabban használt rövidítések

MTA = Magyar Tudományos Akadémia; MOL = Magyar Országos Levéltár; OSZK = Országos Széchényi Könyvtár; EM = Erdélyi Múzeum; Bp. = Budapest; Kvár = Kolozsvár; Buk. = Bukarest; Buc. = Bucureºti; köv. = következõ; kk. = következõk (lapszám után); sz. = szám (folyóiratoknál); uo. = ugyanott; uõ = ugyanõ; vö. = vesd össze.

Az l. vagy L. = lásd rövidítés helyett ajánlatos a szót teljesen kiírni, mivel az l betû össze­téveszthetõ az 1-es számjeggyel.

Ha a lelõhely több jegyzetben is megismétlõdik, a következõképpen járunk el:

Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) vagy: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a továbbiakban NyIrK) és ezután már csak a rövidítést használjuk.

Végül szerzõink figyelmébe ajánljuk az idézetek pontos másolását, illetve ellenõrzését mind tartalmi, mind formai szempontból.

A szerkesztõség

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék