Janitsek Jenő: Bard�csz�k hely- �s csal�dnevei

Magyar N�vtani Dolgozatok, 118. Az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem A Magyar Nyelv�szeti Tansz�kcsoport N�vkutat� Munkak�z�ss�ge.
Bp. 1993. 372 lap

A N�vkutat� Munkak�z�ss�g, �rt�kelve Janitsek Jenőnek �s Hints Mikl�snak a mai erd�lyi helyn�vkutat�sban el�rt, mennyis�gileg is kimagasl� eredm�nyeit, sorozat�ban, a f�nym�solatban megjelenő Magyar N�vtani Dolgozatokban (MND) az anyaggyűjt�snek m�r t�bb esetben is előz�kenyen helyet adott. 1991-ben megjelentette Hints Mikl�st�l Az erd�lyi Saj� v�lgye nyolc telep�l�s�nek helyneveit (MND. 102), ugyanebben az �vben Janitsek Jenőtől Torock� �s Torock�szentgy�rgy hely- �s csal�dneveit (MND. 106), majd 1993-ban Hints Mikl�st�l a Mezős�gi magyar falvak helyneveit (MND. 121) �s az al�bbiakban bemutat�sra sz�nt kiadv�nyt. De m�g ez ut�bbi k�tettel kapcsolatos megjegyz�seinket el sem mondhattuk, m�ris napvil�got l�tott Janitsek Jenő � Rom�n J�nos k�z�sen gyűjt�tt �s szerkesztett �jabb f�zete: A m�ramarosi Hossz�mező hely- �s szem�lynevei (MND. 124).

Hogy Janitsek Jenő �ldozatos gyűjtőmunk�j�t az erd�lyi magyar helyn�vkutat�s keretei kőz�tt megfelelő m�don �rt�kelni tudjuk, sz�ks�ges � fut�lag � az. előzm�nyekre visszapillantanunk. Ismeretes ugyanis, hogy a korszerű, m�dszeres helyn�vgyűjt�s �s -feldolgoz�s �ppen Erd�lyben alakult ki a 30-as �vekben, szempontjait Szab� T. Attila dolgozta ki (A helyn�vgyűjt�s jelentős�ge �s m�dszere. MNy. XXX[1934]. 160�180), s a tőle feldolgozott Nagyenyed, Zilah, D�s �s Sz�sznyires helyn�vkincse ut�n e szempontok figyelembe v�tel�vel k�sz�ltek el �s jelentek meg � a 40-es �vekben � azok a kiadv�nyok, amelyek minden tov�bbi kutat�s alapj�ul szolg�ltak. E kiadv�nyok a barcas�gi H�tfalu, Kalotaszeg, a Kolozs megyei Borsav�lgy, Tőki-v�lgy, Dobokai-v�lgy, n�h�ny mezős�gi telep�l�s �s a Ny�r�d mente telep�l�seinek helyn�vanyag�t tett�k hozz�f�rhetőv�. E kiadv�nyokat Szab� T. Attila. �rvay J�zsef, Gergely B�la, Benkő Lor�nd, M�rton Gyula, Imreh Barna neve f�mjelzi.

K�sőbb, a 60-as �vektől nagy lend�letet vett magyarorsz�gi helyn�vkutat�s is � melynek eredm�nyek�nt jelent meg az egy-egy megye ter�let�nek eg�sz�t �tfog� kiadv�nyok sora � ezen az elven alapult, s itt-ott kisebb m�dos�t�sokkal ezzel a m�dszerrel k�sz�lt cl �s ker�lt kiad�sra (pl. Zala megye f�ldrajzi nevei, 1964).

Amennyire �rvendetes, hogy a nyelvtudom�ny, a n�pis�g- �s helyt�rt�net, �llat- �s n�v�nyf�ldrajz, a n�pi hiedelemvil�g ismerete szempontj�b�l oly fontos helyn�vkutat�s Magyarorsz�g ter�let�nek mintegy nyolcvan sz�zal�k�ban befejeződ�tt m�r. �ppoly elszomor�t� � az előzm�nyek ellen�re � az a nagy lemarad�s, amely az erd�lyi magyar helyn�vkutat�sban be�llott. Ebben a lemarad�sban nem az �rdeklőd�s hi�nya, hanem ink�bb a k�lső k�r�lm�nyek j�tszottak k�zre. A ma m�r �n�ll� elveken nyugv� n�vtudom�ny, benne a helyn�vkutat�s �s anyaga, a helyn�v, f�ldrajzi n�v a n�pis�g- �s helyt�rt�net fontos forr�sa, s mint ilyen a h�bor� ut�ni korszak p�rt�llam�nak ideol�giai felfog�s�ban �k�nyes k�rd�snek� sz�m�tott, a nacionalizmus, revizionizmus gyan�j�ba keveredett. K�vetkezm�nyek�nt a helyn�vkutat�s programk�nt teljesen kiker�lt a rom�niai magyar nyelvtudom�ny feladatk�r�ből. Persze, ha nem is folyt int�zm�nyesen helyn�vgyűjt�s, m�gis a v�gzős egyetemi hallgat�k, a helyi tan�rok, �rtelmis�giek, falumonogr�fia-k�sz�tők k�r�ben volt ilyen ir�ny� gyűjt�s � a megjelentet�s minden lehetős�ge n�lk�l.

1967-ben gondoltunk arra: jobb. ha m�s mondja meg, hogy mi szabad �s mi nem, teh�t adjuk fel az. e t�rgyban kialakult �ncenz�r�t, s pr�b�lkozzunk a Nyelv- �s Irodalomtudom�nyi K�zlem�nyekben (NyIrK) a sz�rv�nyos gyűjt�sek anyaga alapj�n egy-egy telep�l�s helyn�vanyag�nak folyamatos k�zz�t�tel�vel. �gy ker�lt kiad�sra elsők�nt Cs�k L�szl� B�lfeny�r jelenkori helynevei c�mű anyaga (NyIrK XI. 319). Minthogy a cenz�ra nem g�rd�tett akad�lyt megjelen�se el�, ettől kezdve csaknem minden sz�mban helyet kaptak a helynevek, s �gy 1994-ig 102 telep�l�s helyn�vanyaga ker�lt k�zl�sre. Az egyfalus (sz�lőfalu vagy munkahely) gyűjtők mellett t�bb falu n�vanyag�val Bakk P�l, Burus J�nos. Csomort�ni Magdolna. Gy. Szab� Gyula, Hints Mikl�s. Salamon Ida, Tib�d Levente s k�z�tt�k is kiemelkedő helyen � 34 faluval � Janitsek Jenő szerepel. A foly�irat k�zl�sei k�ts�gk�v�l biztat�st, �szt�nz�st jelentettek a szerzőknek helyn�vgyűjtő munk�juk folytat�s�hoz �s kiterjeszt�s�hez a kist�j eg�sz�re, s �gy v�lem, most m�r el�rkezett az eddigi, sok esetben rejtett gyűjt�sek felm�r�s�nek �s sz�montart�s�nak az ideje. Ugyanakkor a NyIrK a tov�bbiakban sem z�rk�zik el � m�r csak a szerzők tov�bbi munk�j�nak �szt�nz�se miatt sem � �j, eddig m�g sehol nem k�z�lt anyag k�zz�t�tel�től. �gy tűnik ugyanis, hogy e sz�rv�nyos k�zl�sek ut�n lehetőv� v�lik majd kiadv�nysorozatban egy-egy kist�j anyag�nak eg�sz�t megjelentetni. Tal�n bel�that� időn bel�l �ssze�ll Cs�k, H�romsz�k, Gyergy�, Aranyossz�k, a Mezős�g bizonyos r�szeinek helyn�vanyaga, ahogyan k�zl�sre k�szen �llnak � Janitsek Jenő gyűjt�s�ben � Erdővid�k helynevei.

Az al�bbiakban tekints�k �t Janitsek Jenőtől a m�r eml�tett Bard�csz�k hely- �s csal�dnevei c�mmel megjelentetett kiadv�nyt. A Bevezetőben a szerző arr�l t�j�koztat, hogy Erdővid�ken �s a vele szomsz�dos d�li telep�l�seken v�gzett gyűjtőmunk�j�b�l ez�ttal Bard�csz�k anyag�t, azaz Bard�c. Bibarcfalva, Erdőf�le, Kisbacon. Magyarherm�ny, Olasztelek, Sz�kelysz�ldobos �s Vargyas hely- �s szem�lyn�vanyag�t sorakoztatja fel. A Bevezetőt Bard�csz�k csal�dneveinek �sszefoglal� t�bl�zata, majd a felhaszn�lt irodalom, illetőleg az erre utal� r�vid�t�sek jegyz�ke k�veti. A k�tet fejezeteit az egyes falvakra vonatkoz� n�vtudom�nyi adatok teszik ki. előbb a Pesty Frigyes-f�le gyűjt�s anyaga, tov�bb� a telep�l�s jelenkori �s t�rt�neti helyn�vanyaga betűrendben, sz�tv�lasztva a belter�let �s k�lter�let helyneveit, majd a falu csal�dnevei k�vetkeznek. Egyes esetekben � �rthetetlen k�vetkezetlens�ggel � a szerző felsorakoztatja a keresztneveket, a ragadv�nyneveket, sőt az �llatneveket is. Emiatt a munka c�me ez is lehetne: Bard�csz�k hely-, szem�ly- �s �llatnevei. A k�tetet a helyn�vt�rk�pek z�rj�k, egyikem�sika k�z�tt�k a lekicsiny�t�s miatt sajnos haszn�lhatatlan.

Minthogy egy-egy falun�vvel fejezetekre tagolt kiadv�nyban a szerző azonos m�dszert alkalmaz, elj�r�sa szeml�ltet�sek�nt el�g, ha az első falu, a Bard�c helys�gn�vvel jel�lt r�szt vessz�k t�zetesebb vizsg�lat al�.

A helyn�vi adatokat e fejezetben is a falura vonatkoz� tudnival�k viszonylag hossz� bevezetője előzi meg. Ebben a szerző elhelyezi a falut f�ldrajzilag (a vele hat�ros falukat sz�ks�gtelen felsorolni, megtal�lhat�k a t�rk�plapon!), majd a kőkorszakbeli viszonyok, avar kori leletek felemleget�se ut�n, egy bekezd�s erej�ig, r�t�r a falun�v eredet�re, de ennek taglal�s�t megszak�tva ismerteti a falu templom�t, majd a falu t�rt�net�nek jelentősebb mozzanatait. Ezt n�prajzi tudnival�k, tov�bb� a falu n�pesed�si adatai k�vetik. �jb�l előker�l a falu első �r�sos adata, kieg�sz�tve a falun�v tov�bbi t�rt�neti adataival, majd ism�t a falun�v eredete. Janitsek nem fogadja el Kiss Lajosnak (F�ldrajzi nevek etimol�giai sz�t�ra, I. 168) azt a bizonytalan felt�telez�s�t, hogy az eredetibb Bard�cfalva helys�gn�v tal�n v�zn�v; ink�bb szem�lyn�vnek tartja, s � bizony�t�s n�lk�l � kun vagy besenyő eredetűnek v�li. A bevezető r�szt a falu nyelvj�r�si jellegzetess�geire val� utal�s �s az adatk�zlők felsorakoztat�sa z�rja.

A k�z�lt anyaggal kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy a szerzőnek szlavistak�nt nem lett volna szabad a nyelvj�r�s hangtani jelens�geinek �rz�keltet�s�be belebonyol�dnia �s a helynevek lejegyz�s�ben �rv�nyes�tenie, hiszen m�g nyelvj�r�skutat�nak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki felismerje az ilyen kijelent�sek tarthatatlan volt�t, mint: (a besz�lők) �a sz�v�gi o hangot � hanggal cser�lik fel�, vagy �a k�znyelvi a �s � ejt�se ny�lt�, mik�zben � helyesen � z�rtaknak jel�li. Tov�bb� a magyarban nincs is sz�v�gi o, csakis �, s ez realiz�l�dik a helyi nyelvj�r�sban minden helyzetben ő-h�z k�zel�tő v�ltozatban. Ma m�r a helyn�vk�zl�sekben a hangsz�n�rnyalatokat nem szok�s jel�lni, teh�t nem fonetikai, csup�n fonol�giai jel�l�st sz�ks�ges alkalmazni. Att�l ugyanis nem lesz tudom�nyosabb a n�vtan szempontj�b�l egy helyn�vi adatt�r, ha az adatokban minden [!] a �s � al� kitessz�k a z�rts�g fonetikai jel�t: ez a n�vtan szempontj�b�l teljesen irrelev�ns.

Fel kell vetn�nk a tov�bbiakban azt az ig�nyt, hogy egy helyn�v-k�zlem�ny bevezetőj�ben csak a k�sőbbiekben felsorakoztatott helynevekhez valamilyen vonatkoz�sban - szorosabban vagy laz�bban � kapcsol�d� t�j�koztat�sra van sz�ks�g. Az, hogy egy-egy szerző �mindent�: t�rt�neti, szociogr�fiai, n�prajzi, �p�t�szeti stb. vonatkoz�s� anyagot, amit a helysz�nen tapasztal, vagy a telep�l�shez fűződő szakirodalomb�l kivonatol, belesűr�t egy p�r lapnyi bevezetőbe, a munka tudom�nyos �rt�k�t nemhogy n�veln�, hanem ink�bb cs�kkenti. Egy j� szerkesztő a szerkeszt�s sor�n a felesleges r�szeket nyilv�nval�an kigyoml�lja, vigy�z a t�rgy logikus gondolatmenet�re, biztos�thatja a le�r�s �s m�dszer egys�g�t. Az MND sorozata azonban f�nym�solatban jelenik meg, szerkesztő �s szerkeszt�si elvek n�lk�l, �gy, ahogyan a szerző a leg�pelt sz�veget beny�jtja. A kiadv�ny �gy k�zirat, ha �gy tetszik, g�pirat. s a szerkeszt�s k�vetkezetlens�gei, a ki nem munk�lt st�lus, a g�piratban benne hagyott gyakori helyes�r�si v�ts�gek tulajdonk�ppen a kiadv�ny szerzőj�t terhelik.

A felsorakoztatott helynevek hossz� sora viszont arr�l győz meg mindenkit, hogy Janitsek Jenő ma Erd�lyben egyike a legkiv�l�bb helyn�vgyűjtőknek. Azon a telep�l�sen, ahol ő gyűjtők�nt megfordul, mindig a teljess�gre t�rekszik: alig hinn�m, hogy maradna ut�na fel nem jegyzett helyn�v. A teljess�get a t�rk�pv�zlatokon lokaliz�lt nevek sűrűs�ge is bizony�tja. A nevek mell� mindig f�ljegyzi a helysz�nen kapott magyar�zatot, a ter�let gazdas�gi felhaszn�l�s�t, sőt a helyneveket kieg�sz�ti a n�vmagyar�zathoz sz�ks�ges t�rt�neti adatokkal is. Ebből az adatt�rb�l a feldolgoz�s sor�n b�rki kibonthatja a helynevek csod�latos vil�g�t, a n�vad�s ind�t�kait, m�djait, nyelvi eszk�zeit, a helynevek t�pusait stb. Ugyanez vonatkozik a telep�l�sek csal�dn�vanyag�ra is. Megtudjuk az azonos nevű csal�dok sz�m�t, az egyes csal�dnevek viselőinek �sszl�tsz�m�t is. E csal�dnevek becses adal�kul szolg�lhatnak majd egy j�vőbeni magyar csal�dn�vsz�t�rhoz. Ugyanez nem mondhat� el a ragadv�nynevek vonatkoz�s�ban: az adatok b�r becsesek, de nem el�gs�gesek a n�vhaszn�lat gyakorlat�nak, a szem�lynevek �lettan�nak kidolgoz�s�hoz.

E kiadv�ny a m�r 75 �ves szerző 25 �ven �t f�radhatatlan szorgalommal v�gzett helyn�vgyűjtő munk�j�nak m�dszer�t, e helyn�vanyag k�zz�t�tel�nek tőle k�vetett m�dj�t p�ld�zza. Gyűjtőter�lete �ltal�ban Maramaros (a magyar mellett a rom�n �s ukr�n helynevek is!), Erdővid�k, Kolozsv�r k�rny�ke, Gyergy�, r�szben Aranyossz�k, Barcas�g �s a bihari szlov�k telep�l�sek. Az MND 118. sz�ma teh�t ebből a sz�zat is meghalad� telep�l�sen v�gzett hatalmas anyagb�l tette k�zz� ez alkalommal Bard�csz�k 8 telep�l�s�nek hely- �s szem�lyn�vanyag�t. Eshetett volna a v�laszt�s m�s vid�kek telep�l�seinek n�vanyag�ra is. A k�tet anyag�t vizsg�lva azon t�prengtem ugyanis, hogy Erdővid�k �s benne Bard�csz�k helyn�vanyaga (b�r e k�tetben, ki tudja, mi�rt, mi�rt nem, nem hivatkozik r� a szerző!) a NyIrK-ben 1969 �s 1980 k�z�tt elsz�rtan m�r megjelent. K�szs�ggel elismerem: minden gyűjtő gyűjt�sei eredm�ny�t egyszer egy�tt, a t�j n�vanyag�t egys�gben szeretn� l�tni, azon t�l, hogy a m�r egyszer felgyűjt�tt anyagot ut�bb �jabb s �jabb, főleg t�rt�neti adattal k�v�nja kieg�sz�teni. Ezt tette Janitsek is, amikor a NyIrK-ben k�z�lt erdővid�ki helyn�vanyagot falvank�nt 8�10 adattal megp�tolta, t�rk�pv�zlatokkal kieg�sz�tette, s hozz�fűzte a telep�l�sek eddig ismeretlen szem�lyn�vanyag�t. B�r t�vol �ll tőlem, hogy tan�csokat osztogassak, hely�ben �n Erdővid�k n�vanyag�t k�t k�l�n k�tetben Erdővid�k helynevei �s Erdővid�k szem�lynevei c�mmel a szerkeszt�s korszerű k�v�nalmainak megfelelően nyomtat�sban jelentettem volna meg. A szerző alighanem megfosztotta mag�t ettől az �r�mtől. A lehetős�gek nyomor�t jelzi ugyanis az a kiad�si folyamat, amely szerint megjelentetem falvank�nt elsz�rtan Erdővid�k helyneveit egy foly�iratban nyomtat�sban 800 p�ld�nyban, majd tulajdonk�ppen szint�n feldarabolva, h�rom r�szletben f�nym�solatban 250 p�ld�nyban. K�rd�s ezek ut�n, hogy lesz-e kiad�, amely k�nyvk�nt kiadja. Nem tenn�m sz�v�, ha nem tudn�m, hogy a szerző gyűjt�s�ben nagysz�m� olyan anyag van, amely elsz�rt telep�l�sekre vonatkozik; ezek ink�bb foly�iratban vagy f�nym�solatban lenn�nek k�z�lhetők, de egy olyan magyar ajk� egys�ges t�j anyag�t, mint amilyen Erdővid�k, k�nyvv� kellene �rlelni.

Mur�din L�szl�