Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1995/3-4 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 

Janitsek Jenő: Bardcszk hely- s csaldnevei

Magyar Nvtani Dolgozatok, 118. Az Etvs Lornd Tudomnyegyetem A Magyar Nyelvszeti Tanszkcsoport Nvkutat Munkakzssge.
Bp. 1993. 372 lap

A Nvkutat Munkakzssg, rtkelve Janitsek Jenőnek s Hints Miklsnak a mai erdlyi helynvkutatsban elrt, mennyisgileg is kimagasl eredmnyeit, sorozatban, a fnymsolatban megjelenő Magyar Nvtani Dolgozatokban (MND) az anyaggyűjtsnek mr tbb esetben is előzkenyen helyet adott. 1991-ben megjelentette Hints Miklstl Az erdlyi Saj vlgye nyolc teleplsnek helyneveit (MND. 102), ugyanebben az vben Janitsek Jenőtől Torock s Torockszentgyrgy hely- s csaldneveit (MND. 106), majd 1993-ban Hints Miklstl a Mezősgi magyar falvak helyneveit (MND. 121) s az albbiakban bemutatsra sznt kiadvnyt. De mg ez utbbi ktettel kapcsolatos megjegyzseinket el sem mondhattuk, mris napvilgot ltott Janitsek Jenő Romn Jnos kzsen gyűjttt s szerkesztett jabb fzete: A mramarosi Hosszmező hely- s szemlynevei (MND. 124).

Hogy Janitsek Jenő ldozatos gyűjtőmunkjt az erdlyi magyar helynvkutats keretei kőztt megfelelő mdon rtkelni tudjuk, szksges futlag az. előzmnyekre visszapillantanunk. Ismeretes ugyanis, hogy a korszerű, mdszeres helynvgyűjts s -feldolgozs ppen Erdlyben alakult ki a 30-as vekben, szempontjait Szab T. Attila dolgozta ki (A helynvgyűjts jelentősge s mdszere. MNy. XXX[1934]. 160180), s a tőle feldolgozott Nagyenyed, Zilah, Ds s Szsznyires helynvkincse utn e szempontok figyelembe vtelvel kszltek el s jelentek meg a 40-es vekben azok a kiadvnyok, amelyek minden tovbbi kutats alapjul szolgltak. E kiadvnyok a barcasgi Htfalu, Kalotaszeg, a Kolozs megyei Borsavlgy, Tőki-vlgy, Dobokai-vlgy, nhny mezősgi telepls s a Nyrd mente teleplseinek helynvanyagt tettk hozzfrhetőv. E kiadvnyokat Szab T. Attila. rvay Jzsef, Gergely Bla, Benkő Lornd, Mrton Gyula, Imreh Barna neve fmjelzi.

Ksőbb, a 60-as vektől nagy lendletet vett magyarorszgi helynvkutats is melynek eredmnyeknt jelent meg az egy-egy megye terletnek egszt tfog kiadvnyok sora ezen az elven alapult, s itt-ott kisebb mdostsokkal ezzel a mdszerrel kszlt cl s kerlt kiadsra (pl. Zala megye fldrajzi nevei, 1964).

Amennyire rvendetes, hogy a nyelvtudomny, a npisg- s helytrtnet, llat- s nvnyfldrajz, a npi hiedelemvilg ismerete szempontjbl oly fontos helynvkutats Magyarorszg terletnek mintegy nyolcvan szzalkban befejeződtt mr. ppoly elszomort az előzmnyek ellenre az a nagy lemarads, amely az erdlyi magyar helynvkutatsban bellott. Ebben a lemaradsban nem az rdeklőds hinya, hanem inkbb a klső krlmnyek jtszottak kzre. A ma mr nll elveken nyugv nvtudomny, benne a helynvkutats s anyaga, a helynv, fldrajzi nv a npisg- s helytrtnet fontos forrsa, s mint ilyen a hbor utni korszak prtllamnak ideolgiai felfogsban knyes krdsnek szmtott, a nacionalizmus, revizionizmus gyanjba keveredett. Kvetkezmnyeknt a helynvkutats programknt teljesen kikerlt a romniai magyar nyelvtudomny feladatkrből. Persze, ha nem is folyt intzmnyesen helynvgyűjts, mgis a vgzős egyetemi hallgatk, a helyi tanrok, rtelmisgiek, falumonogrfia-ksztők krben volt ilyen irny gyűjts a megjelentets minden lehetősge nlkl.

1967-ben gondoltunk arra: jobb. ha ms mondja meg, hogy mi szabad s mi nem, teht adjuk fel az. e trgyban kialakult ncenzrt, s prblkozzunk a Nyelv- s Irodalomtudomnyi Kzlemnyekben (NyIrK) a szrvnyos gyűjtsek anyaga alapjn egy-egy telepls helynvanyagnak folyamatos kzzttelvel. gy kerlt kiadsra elsőknt Csk Lszl Blfenyr jelenkori helynevei cmű anyaga (NyIrK XI. 319). Minthogy a cenzra nem grdtett akadlyt megjelense el, ettől kezdve csaknem minden szmban helyet kaptak a helynevek, s gy 1994-ig 102 telepls helynvanyaga kerlt kzlsre. Az egyfalus (szlőfalu vagy munkahely) gyűjtők mellett tbb falu nvanyagval Bakk Pl, Burus Jnos. Csomortni Magdolna. Gy. Szab Gyula, Hints Mikls. Salamon Ida, Tibd Levente s kzttk is kiemelkedő helyen 34 faluval Janitsek Jenő szerepel. A folyirat kzlsei ktsgkvl biztatst, sztnzst jelentettek a szerzőknek helynvgyűjtő munkjuk folytatshoz s kiterjesztshez a kistj egszre, s gy vlem, most mr elrkezett az eddigi, sok esetben rejtett gyűjtsek felmrsnek s szmontartsnak az ideje. Ugyanakkor a NyIrK a tovbbiakban sem zrkzik el mr csak a szerzők tovbbi munkjnak sztnzse miatt sem j, eddig mg sehol nem kzlt anyag kzztteltől. gy tűnik ugyanis, hogy e szrvnyos kzlsek utn lehetőv vlik majd kiadvnysorozatban egy-egy kistj anyagnak egszt megjelentetni. Taln belthat időn bell sszell Csk, Hromszk, Gyergy, Aranyosszk, a Mezősg bizonyos rszeinek helynvanyaga, ahogyan kzlsre kszen llnak Janitsek Jenő gyűjtsben Erdővidk helynevei.

Az albbiakban tekintsk t Janitsek Jenőtől a mr emltett Bardcszk hely- s csaldnevei cmmel megjelentetett kiadvnyt. A Bevezetőben a szerző arrl tjkoztat, hogy Erdővidken s a vele szomszdos dli teleplseken vgzett gyűjtőmunkjbl ezttal Bardcszk anyagt, azaz Bardc. Bibarcfalva, Erdőfle, Kisbacon. Magyarhermny, Olasztelek, Szkelyszldobos s Vargyas hely- s szemlynvanyagt sorakoztatja fel. A Bevezetőt Bardcszk csaldneveinek sszefoglal tblzata, majd a felhasznlt irodalom, illetőleg az erre utal rvidtsek jegyzke kveti. A ktet fejezeteit az egyes falvakra vonatkoz nvtudomnyi adatok teszik ki. előbb a Pesty Frigyes-fle gyűjts anyaga, tovbb a telepls jelenkori s trtneti helynvanyaga betűrendben, sztvlasztva a belterlet s klterlet helyneveit, majd a falu csaldnevei kvetkeznek. Egyes esetekben rthetetlen kvetkezetlensggel a szerző felsorakoztatja a keresztneveket, a ragadvnyneveket, sőt az llatneveket is. Emiatt a munka cme ez is lehetne: Bardcszk hely-, szemly- s llatnevei. A ktetet a helynvtrkpek zrjk, egyikemsika kzttk a lekicsinyts miatt sajnos hasznlhatatlan.

Minthogy egy-egy falunvvel fejezetekre tagolt kiadvnyban a szerző azonos mdszert alkalmaz, eljrsa szemlltetseknt elg, ha az első falu, a Bardc helysgnvvel jellt rszt vesszk tzetesebb vizsglat al.

A helynvi adatokat e fejezetben is a falura vonatkoz tudnivalk viszonylag hossz bevezetője előzi meg. Ebben a szerző elhelyezi a falut fldrajzilag (a vele hatros falukat szksgtelen felsorolni, megtallhatk a trkplapon!), majd a kőkorszakbeli viszonyok, avar kori leletek felemlegetse utn, egy bekezds erejig, rtr a falunv eredetre, de ennek taglalst megszaktva ismerteti a falu templomt, majd a falu trtnetnek jelentősebb mozzanatait. Ezt nprajzi tudnivalk, tovbb a falu npesedsi adatai kvetik. jbl előkerl a falu első rsos adata, kiegsztve a falunv tovbbi trtneti adataival, majd ismt a falunv eredete. Janitsek nem fogadja el Kiss Lajosnak (Fldrajzi nevek etimolgiai sztra, I. 168) azt a bizonytalan felttelezst, hogy az eredetibb Bardcfalva helysgnv taln vznv; inkbb szemlynvnek tartja, s bizonyts nlkl kun vagy besenyő eredetűnek vli. A bevezető rszt a falu nyelvjrsi jellegzetessgeire val utals s az adatkzlők felsorakoztatsa zrja.

A kzlt anyaggal kapcsolatban meg kell mondanunk, hogy a szerzőnek szlavistaknt nem lett volna szabad a nyelvjrs hangtani jelensgeinek rzkeltetsbe belebonyoldnia s a helynevek lejegyzsben rvnyestenie, hiszen mg nyelvjrskutatnak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki felismerje az ilyen kijelentsek tarthatatlan voltt, mint: (a beszlők) a szvgi o hangot hanggal cserlik fel, vagy a kznyelvi a s ejtse nylt, mikzben helyesen zrtaknak jelli. Tovbb a magyarban nincs is szvgi o, csakis , s ez realizldik a helyi nyelvjrsban minden helyzetben ő-hz kzeltő vltozatban. Ma mr a helynvkzlsekben a hangsznrnyalatokat nem szoks jellni, teht nem fonetikai, csupn fonolgiai jellst szksges alkalmazni. Attl ugyanis nem lesz tudomnyosabb a nvtan szempontjbl egy helynvi adattr, ha az adatokban minden [!] a s al kitesszk a zrtsg fonetikai jelt: ez a nvtan szempontjbl teljesen irrelevns.

Fel kell vetnnk a tovbbiakban azt az ignyt, hogy egy helynv-kzlemny bevezetőjben csak a ksőbbiekben felsorakoztatott helynevekhez valamilyen vonatkozsban - szorosabban vagy lazbban kapcsold tjkoztatsra van szksg. Az, hogy egy-egy szerző mindent: trtneti, szociogrfiai, nprajzi, ptszeti stb. vonatkozs anyagot, amit a helysznen tapasztal, vagy a teleplshez fűződő szakirodalombl kivonatol, belesűrt egy pr lapnyi bevezetőbe, a munka tudomnyos rtkt nemhogy nveln, hanem inkbb cskkenti. Egy j szerkesztő a szerkeszts sorn a felesleges rszeket nyilvnvalan kigyomllja, vigyz a trgy logikus gondolatmenetre, biztosthatja a lers s mdszer egysgt. Az MND sorozata azonban fnymsolatban jelenik meg, szerkesztő s szerkesztsi elvek nlkl, gy, ahogyan a szerző a legpelt szveget benyjtja. A kiadvny gy kzirat, ha gy tetszik, gpirat. s a szerkeszts kvetkezetlensgei, a ki nem munklt stlus, a gpiratban benne hagyott gyakori helyesrsi vtsgek tulajdonkppen a kiadvny szerzőjt terhelik.

A felsorakoztatott helynevek hossz sora viszont arrl győz meg mindenkit, hogy Janitsek Jenő ma Erdlyben egyike a legkivlbb helynvgyűjtőknek. Azon a teleplsen, ahol ő gyűjtőknt megfordul, mindig a teljessgre trekszik: alig hinnm, hogy maradna utna fel nem jegyzett helynv. A teljessget a trkpvzlatokon lokalizlt nevek sűrűsge is bizonytja. A nevek mell mindig fljegyzi a helysznen kapott magyarzatot, a terlet gazdasgi felhasznlst, sőt a helyneveket kiegszti a nvmagyarzathoz szksges trtneti adatokkal is. Ebből az adattrbl a feldolgozs sorn brki kibonthatja a helynevek csodlatos vilgt, a nvads indtkait, mdjait, nyelvi eszkzeit, a helynevek tpusait stb. Ugyanez vonatkozik a teleplsek csaldnvanyagra is. Megtudjuk az azonos nevű csaldok szmt, az egyes csaldnevek viselőinek sszltszmt is. E csaldnevek becses adalkul szolglhatnak majd egy jvőbeni magyar csaldnvsztrhoz. Ugyanez nem mondhat el a ragadvnynevek vonatkozsban: az adatok br becsesek, de nem elgsgesek a nvhasznlat gyakorlatnak, a szemlynevek lettannak kidolgozshoz.

E kiadvny a mr 75 ves szerző 25 ven t fradhatatlan szorgalommal vgzett helynvgyűjtő munkjnak mdszert, e helynvanyag kzzttelnek tőle kvetett mdjt pldzza. Gyűjtőterlete ltalban Maramaros (a magyar mellett a romn s ukrn helynevek is!), Erdővidk, Kolozsvr krnyke, Gyergy, rszben Aranyosszk, Barcasg s a bihari szlovk teleplsek. Az MND 118. szma teht ebből a szzat is meghalad teleplsen vgzett hatalmas anyagbl tette kzz ez alkalommal Bardcszk 8 teleplsnek hely- s szemlynvanyagt. Eshetett volna a vlaszts ms vidkek teleplseinek nvanyagra is. A ktet anyagt vizsglva azon tprengtem ugyanis, hogy Erdővidk s benne Bardcszk helynvanyaga (br e ktetben, ki tudja, mirt, mirt nem, nem hivatkozik r a szerző!) a NyIrK-ben 1969 s 1980 kztt elszrtan mr megjelent. Kszsggel elismerem: minden gyűjtő gyűjtsei eredmnyt egyszer egytt, a tj nvanyagt egysgben szeretn ltni, azon tl, hogy a mr egyszer felgyűjttt anyagot utbb jabb s jabb, főleg trtneti adattal kvnja kiegszteni. Ezt tette Janitsek is, amikor a NyIrK-ben kzlt erdővidki helynvanyagot falvanknt 810 adattal megptolta, trkpvzlatokkal kiegsztette, s hozzfűzte a teleplsek eddig ismeretlen szemlynvanyagt. Br tvol ll tőlem, hogy tancsokat osztogassak, helyben n Erdővidk nvanyagt kt kln ktetben Erdővidk helynevei s Erdővidk szemlynevei cmmel a szerkeszts korszerű kvnalmainak megfelelően nyomtatsban jelentettem volna meg. A szerző alighanem megfosztotta magt ettől az rmtől. A lehetősgek nyomort jelzi ugyanis az a kiadsi folyamat, amely szerint megjelentetem falvanknt elszrtan Erdővidk helyneveit egy folyiratban nyomtatsban 800 pldnyban, majd tulajdonkppen szintn feldarabolva, hrom rszletben fnymsolatban 250 pldnyban. Krds ezek utn, hogy lesz-e kiad, amely knyvknt kiadja. Nem tennm szv, ha nem tudnm, hogy a szerző gyűjtsben nagyszm olyan anyag van, amely elszrt teleplsekre vonatkozik; ezek inkbb folyiratban vagy fnymsolatban lennnek kzlhetők, de egy olyan magyar ajk egysges tj anyagt, mint amilyen Erdővidk, knyvv kellene rlelni.

Murdin Lszl

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék