Erdélyi Múzeum

    folyóiratok   » Erdélyi Múzeum
  szerzõk a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w  
  keresés á é í ó ö õ ú ü û ã â ş ţ
  összes lapszám » Erdélyi Múzeum1995/1-2 »
 


| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
 



 
   
 
Erdélyi Múzeum - 57. kötet, 1995. 1-2.füzet

Erdély restitúciója

Köpeczi Béla: Restitutio Transylvaniae 1712. B. 1993. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Román Filológiai Tanszék. Bp. 1993. 92 lap = Encyclopaedia Transylvanica

Az Encyclopaedia Transylvanica sorozatban megjelent kötetet a szerzõ Erdély története egyik legproblematikusabb szakaszának szenteli. Kísérlet az erdélyi fejedelemség visszaállítására című tanulmányában, a kötet elsõ fejezetében vizsgálat alá veszi az országrész fejlõdésének fõbb vonásait. Utal az etnikai és társadalmi sokféleségbõl eredõ sajátosságokra, ezek következményeire és hatására. Rövidre fogva, de világosan mutatja be azt a folyamatot, amely a XVI. század közepétõl, az erdélyi fejedelemség megalakulásától a XVIII. század elejéig, a Habsburgok uralmának konszolidálódásáig megy végbe a Kárpát-medencében.

Vizsgálódása fókuszában a Habsburg-török-erdélyi politikai háromszög erõinek egymáshoz való viszonyulása és egymásra való hatása áll. Jelzi, hogy jóllehet az erdélyi fejedelmek tudomásul vették a török függést, de "Valahányszor Bécs kísérletet tett a török visszaszorítására, mindenkor számíthatott az erdélyi fejedelmekre is, akik természetesen érdekeltek voltak Magyarország felszabadításában. Kiderült azonban, hogy a keresztény szolidaritás gondolata nem volt elég az európai erõk összefogására, és csaknem másfél évszázadig a császár képtelen volt gyõzelemre vinni a felszabadítás ügyét."

Ez a másfél század Erdély történetének "hõskora"-ként vonult be a történelembe. Sokat ígérõk Báthori István uralmának évei, hogy majd a századfordulón az ún. Basta-korszak következzék. Szinte csodával határos, hogy a nagy romlást a Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György uralma által fémjelzett idõszak követte. Erre jellemzõ a bölcs bel- és külpolitikai, az európai színvonalú gazdasági koncepció és kulturális kitekintés; mindezek a kis országot az európai tényezõk sorába emelték.

A tanulmány a továbbiakban elemzi a XVII. század közepével, II. Rákóczi György meggondolatlan lengyelországi hadjáratával bekövetkezõ fordulatot Erdély életében, amely Apafi Mihály uralmával a fejedelemség történetének végéhez vezet. A szerzõ kiemeli, hogy a Bécs 1683. évi ostromával kezdõdõ osztrák-török háborúk eredményeként kezdõdött a Habsburg-birodalom keleti terjeszkedésének és konszolidálódásának idõszaka. Bekövetkezett az a folyamat, amelynek eredményeként - Pierre Chaunu francia történész véleménye szerint - az Atlanti Európa kiterjedt keleti irányba, s a földrész tetemes hányada bekapcsolódott az európai vérkeringésbe. A deszpotikus török rendszer pedig végérvényesen csõdöt mondott az európai civilizációval vívott harcában.

A szerzõ szakavatott tollal vázolja fel a Habsburg-török küzdelemként ismert változások folyamatát, amely hosszú idõre meghatározta Délkelet-Európa sorsát. A vázolt képsort a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc problematikája zárja, mikor a szatmári béke után beállott a Habsburg-uralom kora.

A tanulmány utolsó része kevésbé ismert adatokat szolgáltat Rákóczi diplomatájának, Klement János Mihálynak arra irányuló intenzív tevékenységérõl, hogy Erdély és Rákóczi ügyének megnyerje az angol és holland udvarok jóindulatát, valamint a soron következõ béketárgyalások alkalmával Franciaország hathatós támogatását. Az európai politikai viszonyok azonban nem kedveztek ezen erõfeszítéseknek, s "az önálló Erdély ügye így lekerült az európai politika napirendjérõl, s jóllehet még idõnként visszatér, de kevesebb eséllyel, mint a spanyol örökösödési háborút befejezõ békekötések idején".

A könyv második része Klement János Mihály Az erdélyi fejedelemség jogainak levezetése 1712 című röpiratát tartalmazza. A röpirat Benda Kálmán fordításában már megjelent 1970-ben  A Rákóczi-szabadságharc és Európa című kötetben. Ebben Klement jogi alapot igyekezett teremteni azokhoz a diplomáciai erõfeszítésekhez, amelyeknek célja kimutatni az erdélyi fejedelemség szuverenitását a bécsi törekvésekkel szemben. Elemzi a bécsi udvar és az erdélyi fejedelemség között létrejött szerzõdéseket, kiemelve, hogy Bécs erõszakkal forgatta ki az erdélyieket természetes jogaikból. Bizonyítani igyekszik, hogy "ez az erõszak semmiféle törvényes jogot nem ad az Ausztriai-háznak a rajtuk való uralkodásra. Sõt éppen ellenkezõleg, az õ oldalukon áll a nemzetközi jog és a természeti jog."

Klement a továbbiakban jogi és történelmi érvekkel próbálja igazolni, hogy a Rákóczi-szabadságharc összhangban volt a népek természetes jogával, mivel "a népnek mindig joga van szembeszállnia az ehhez hasonló elnyomással és visszaszerezni õsi jogait, amikor erre kedvezõ alkalom nyílik". Ez esetben Klement megkísérelte a Hugo Grotius vallotta tétel kiterjesztését a Habsburg-ellenes harc jogosságának igazolására.

Köpeczi Béla két tanulmánya francia nyelven is megtalálható a kötetben.

Hangsúlyozni szeretnõk a kiadvány mintaszerű tudományos apparátusát. A gondos és pontos tájékoztató jegyzetek eligazítanak a jelenségek értelmezésében, valamint a történelmi folyamatok megértésében.

Magyari András

 

kapcsolódok
» Erdélyi Múzeum Egyesület
 
további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvetõ
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Mûvészet
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minoritãților
» Glasul Minoritãților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Magyar Kisebbség
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
   
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék